Komplex könyvtári feldolgozó munka gyakorlata

Mária, Eszenyiné dr. Borbély

Marianna, Salgáné dr. Medveczki

Új Széchenyi Terv logó.

Kivonat

A tananyag a TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0046 számú Kelet-magyarországi Informatika Tananyag Tárház projekt keretében készült. A tananyagfejlesztés az Európai Unió támogatásával és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

1. ábra - Magyarország megújul logó

Magyarország megújul logó


Nemzeti Fejlesztési Ügynökség http://ujszechenyiterv.gov.hu/ 06 40 638-638

2. ábra - Kelet-Magyarországi Informatikai Tananyag Tárház logó

Kelet-Magyarországi Informatikai Tananyag Tárház logó


3. ábra - EU logó

EU logó



Tartalom

I. Elméleti alapvetés
1. Bevezetés
2. Az alapok
A könyvtár mint információs rendszer
Az információ, a tudás könyvtári reprezentációja
A feldolgozás egységei és a feltárás célja
A katalógusrendszer
3. A feldolgozó munka folyamata és szabályai
A bibliográfiai tétel
A tartalmi feltárás
A fogalom
A reláció
A feldolgozó munka szabványosítása és eszközei
A könyvek formai analízise. A formai feltárás forráshelyei
A könyvek formai analízise. A bibliográfiai leírás lépései
A leíró katalógus keresési szempontjai
A dokumentumok tartalmi analízise. A tartalmi feltárás forráshelyei
A dokumentumok tartalmi analízise. A tartalmi feltárás lépései
A dokumentumok teljes tartalmi feltárása
II. Gyakorlatok - Egy kötetből (egy fizikai egységből) álló könyvek
4. Monográfiák
Monográfia
Monográfia hasonmás kiadásban
Monográfia szerzői életmű-sorozat tagjaként
5. Szerzői gyűjtemények
Közös főcímmel rendelkező szerzői gyűjtemények
Közös főcímmel nem rendelkező szerzői gyűjtemények
6. Vegyes gyűjtemények (~ gyűjteményes kötetek)
Közös főcímmel rendelkező vegyes gyűjtemények
Közös főcímmel nem rendelkező vegyes gyűjtemények
III. Gyakorlatok - Többkötetes (több fizikai egységből álló) könyvek
7. Példák többkötetes könyvekre
Felhasznált irodalom
A. MELLÉKLETEK

Az ábrák listája

1. Magyarország megújul logó
2. Kelet-Magyarországi Informatikai Tananyag Tárház logó
3. EU logó
2.1. A könyvtárak fejlődési szakaszai (Michael Buckland) [Salgane]
2.2. Az információ, mű és dokumentum fogalmak kapcsolata a könyvtári világban [Salgane]
3.1. A bibliográfiai tétel részei
3.2. Egy előszoba titkai
3.3. A magyar képzőművészet társadalomtörténete, 1867-1918
3.4. A halálbüntetés intézményének egyetemes és magyarországi jogtörténete
3.5. Európa fái: 1500 faj gazdagon illusztrált, szakszerű leírása
3.6. A mélységből kiáltok:  depresszió, öngyilkosság és kábítószer a serdülőkorban
3.7. Régi magyar mesterségek - családneveink tükrében:  egy pályázat legjobb darabjai
3.8. A fáraók földjének Nobel-díjasa:  kémiai Nobel-díj, 1999
3.9. Vad lovak : Határvidék-trilógia első rész
4.1. Leírási példa - monográfia: Mátyás király levelei : 1460-1490
4.2. Leírási példa - monográfia hasonmás kiadásban: Gesta Hungarorum : Béla király jegyzőjének a magyarok cselekedeteiről
4.3. Leírási példa - monográfia szerzői életmű-sorozat tagjaként: Színművek : vidám sirató egy bolyongó porszemért : ádvent a Hargitán : az ugató madár
5.1. Leírási példa - szerzői gyűjtemény közös főcímmel: A Hajnal trilógiája : három regény egy kötetben
5.2. Leírási példa - szerzői gyűjtemény közös főcím nélkül: A pair of gloves = Egy pár kesztyű ; The sofa = A dívány
6.1. Leírási példa - vegyes gyűjtemény közös főcímmel: A nagyúr : öt Attila-dráma
6.2. Leírási példa - vegyes gyűjtemény közös főcím nélkül: Az éghajlat változékonyságának hatása a talajnedvességre = The impact of climatic variability on soil moisture
7.1. Leírási példa - többkötetes könyv: Régi magyarországi nyomtatványok
7.2. Leírási példa - többkötetes könyv: Amerikai elbeszélők : novellák és kisregények
7.3. Leírási példa - többkötetes könyv: Az építészet története : ókor

A táblázatok listája

3.1. Főtáblázatok: Az ETO főosztályai
3.2. Segédtáblázatok: Alosztások az ETO-ban
3.3. Tárgyszókategóriák
3.4. Jelmagyarázat
3.5. Példák a tartalmi analízis során felhasználható címekre
3.6. Példák a tartalmi analízis során fenntartásokkal kezelendő címekre
3.7. Példák a könyvtárak szakozási gyakorlatára
3.8. Példák a könyvtárak tárgyszavazási gyakorlatára
3.9. Példák a dokumentumok fő tárgykörének meghatározására: egy fő tárgykör esetében
3.10. Példák a dokumentumok fő tárgykörének meghatározására: több fő tárgykör esetében
3.11. Példák a hely és idő kategóriákra
3.12. Példák a forma kategóriára
3.13. Példák a személyek kategóriára
3.14. 1. példa: A halálbüntetés intézményének egyetemes és magyarországi jogtörténete
3.15. 2. példa: Európa fái: 1500 faj gazdagon illusztrált, szakszerű leírása
3.16. 3. példa: A mélységből kiáltok:  depresszió, öngyilkosság és kábítószer a serdülőkorban
3.17. 4. példa: Régi magyar mesterségek - családneveink tükrében:  egy pályázat legjobb darabjai
3.18. 5. példa: A fáraók földjének Nobel-díjasa:  kémiai Nobel-díj, 1999
3.19. 6. példa: Vad lovak : Határvidék-trilógia első rész
4.1. A dokumentum formai feltárása - Mátyás király levelei : 1460-1490
4.2. A dokumentum tartalmi feltárása: Mátyás király levelei : 1460-1490
4.3. A dokumentum formai feltárása - Gesta Hungarorum : Béla király jegyzőjének a magyarok cselekedeteiről
4.4. A dokumentum tartalmi feltárása: Gesta Hungarorum : Béla király jegyzőjének a magyarok cselekedeteiről
4.5. A dokumentum formai feltárása - Színművek : vidám sirató egy bolyongó porszemért : ádvent a Hargitán : az ugató madár
4.6. A dokumentum tartalmi feltárása: Színművek : vidám sirató egy bolyongó porszemért : ádvent a Hargitán : az ugató madár
5.1. A dokumentum formai feltárása - A Hajnal trilógiája : három regény egy kötetben
5.2. A dokumentum tartalmi feltárása: A Hajnal trilógiája : három regény egy kötetben
5.3. A dokumentum formai feltárása - A pair of gloves = Egy pár kesztyű ; The sofa = A dívány
5.4. A dokumentum tartalmi feltárása: A pair of gloves = Egy pár kesztyű ; The sofa = A dívány
6.1. A dokumentum formai feltárása - A nagyúr : öt Attila-dráma
6.2. A dokumentum tartalmi feltárása: A nagyúr : öt Attila-dráma
6.3. A dokumentum formai feltárása - Az éghajlat változékonyságának hatása a talajnedvességre = The impact of climatic variability on soil moisture
6.4. A dokumentum tartalmi feltárása: Az éghajlat változékonyságának hatása a talajnedvességre = The impact of climatic variability on soil moisture
7.1. A dokumentum formai feltárása - Régi magyarországi nyomtatványok
7.2. A dokumentum tartalmi feltárása: Régi magyarországi nyomtatványok
7.3. A dokumentum formai feltárása - Amerikai elbeszélők : novellák és kisregények
7.4. A dokumentum tartalmi feltárása: Amerikai elbeszélők : novellák és kisregények
7.5. A dokumentum formai feltárása - Az építészet története : ókor
7.6. A dokumentum tartalmi feltárása: Az építészet története : ókor
A.1. ETO főosztályok: 0
A.2. ETO főosztályok: 1
A.3. ETO főosztályok: 2
A.4. ETO főosztályok: 3
A.5. ETO főosztályok: 5
A.6. ETO főosztályok: 6
A.7. ETO főosztályok: 7
A.8. ETO főosztályok: 8
A.9. ETO főosztályok: 9
A.10. ETO műveletek: összekötés
A.11. ETO műveletek: átfogás
A.12. ETO műveletek: viszonyítás
A.13. ETO műveletek: sorrendrögzítés
A.14. ETO műveletek: csoportképzés
A.15. ETO műveletek: külső forrásból származó jelzet
A.16. Önálló általános alosztások: nyelvi alosztás
A.17. Önálló általános alosztások: népi/etnikai alosztás
A.18. Önálló általános alosztások: földrajzi alosztás
A.19. Önálló általános alosztások: formai alosztás
A.20. Önálló általános alosztások: formai alosztás

I. rész - Elméleti alapvetés

1. fejezet - Bevezetés

Tartalom

A Komplex könyvtári feldolgozó munka gyakorlata c. jegyzet a formai és tartalmi feltárás elméleti anyagának gyakorlati feldolgozását, feldolgoztatását célozza. A mindennapi könyvtári gyakorlatból vett példákon, a könyv típusú dokumentumok formai és tartalmi feltárását komplex módon együtt gyakoroltatja, készségszintre fejleszti. A kézzelfogható, fizikai dokumentumok releváns forráshelyeinek digitalizált képét mutatják be az egyes gyakorló feladatok, és ezáltal életszerű feladatmegoldás, problémamegoldás elé állítják a hallgatókat. A jegyzet belső és külső linkeket tartalmaz, amelyek releváns bibliográfiai adatbázisok megfelelő bibliográfiai rekordjaira mutatnak. Ennek segítségével a hallgatók számára az összefüggések megértése a formai és tartalmi feltárás területén biztosítottá válik, szintézist alkot. A jegyzet újdonságértékét az adja, hogy komplex módon kezeli a könyvtári feltáró munkát a valós gyakorlathoz hasonlóan, ugyanakkor a felsőfokú könyvtáros képzésben a formai és tartalmi feltárás oktatása klasszikusan elkülönül egymástól mind a mai napig. A könyvtári gyakorlat ezzel szemben megköveteli a dokumentumok feltárása során az analizáló-szintetizáló szemléletmód és képesség meglétét. A jegyzet ilyen módon több kurzus során eredményesen használható tananyagként.

A könyvtári feldolgozó tevékenységet komplex módon történő tanítása, elsajátítása, amit a tervezett jegyzet célul tűz ki, a következő okok miatt indokolt:

- Az alap- és mesterképzésre tagolt informatikus könyvtáros képzésben alap szinten felértékelődött a gyakorlati szakmai ismeretek elsajátíttatása. A könyvtári feldolgozó munka mindenfajta könyvtári tevékenység és szolgáltatás alapja.

- A könyvtári és információs intézményekben a feldolgozó munkajellemzően számítógéppel támogatott. Számítógépes környezetben praktikusan nem válik el a feldolgozás formai és tartalmi területe. Ezért az oktatásban is célszerű és indokolt egységben kezelni.

Napjainkban a formai és tartalmi feldolgozás a könyvtár- és információtudomány gyorsan változó és fejlődő területei. E jegyzet az említett területek aktuális gyakorlatának elsajátításához próbál segítséget nyújtani. A formai feltárás esetén az alapot a nemzetközi ISBD-ajánlások útmutatásai szerint megalkotott magyar katalogizálási szabványok jelentik, míg a tartalmi feltárás esetén....

Ezért a könyvtári feldolgozás tárgyalásakor, valamint a gyakorlati példák megoldásakor és bemutatásakor a jegyzet e szabványok, szabályzatok és segédletek lényegére koncentrál, és nem kísérli meg ezeket megismételni vagy reprodukálni, illetve teljeskörűen bemutatni.

Jegyzetünk kezdődarabjában a könyv típusú dokumentumok feltárására koncentrálunk.

A tartalmi analízis tárgyalása során a jegyzet nagymértékben épít Vanda Broughtton [Vanda] munkájára.

2. fejezet - Az alapok

A könyvtár mint információs rendszer

Burkart, M. (1990) szerint a könyvtárnak mint a társadalom egyik információs alrendszerének elsődleges feladata a kommunikáció, az információcsere, információáramlás biztosítása olyan partnerek között, akik ugyanazon téma iránt érdeklődnek, de nem tudnak közvetlen kommunikációs kapcsolatba lépni egymással [Burkart].

A könyvtár feladata, hogy a társadalom információkincsét, azaz a közös tudásvagyont megőrizze és gondoskodjon arról, hogy ez a vagyon bekerüljön a kommunikáció csatornájába.

2.1. ábra - A könyvtárak fejlődési szakaszai (Michael Buckland) [Salgane]

A könyvtárak fejlődési szakaszai (Michael Buckland)


A könyvtárak és a könyvtárosság jövőjéről – érthető okokból – igen sok tanulmány jelent meg az utóbbi években. Az egyik közismert alapműben Buckland, M. (1992) – magyar fordításban is megjelent könyvében – a könyvtárak fejlődésének három szakaszát írta le (lásd 2.1. ábra): az első szakaszban a könyvtári dokumentumok papír alapúak, a könyvtári segédeszközök, munkafolyamatok hasonlóan papírhoz kötöttek. A fejlődés következő fokozatát automatizált könyvtárnak nevezte. Ebben a könyvtárban a dokumentumok még döntően papír alapúak, de a könyvtári munkafolyamatok már automatizáltak. A harmadik szakaszban az elektronikus könyvtár fogalmát annak az állapotnak a leírására használja, amelyben a dokumentumokat elektronikus formában tárolják, tehát nem papíron vagy egyéb, helyhez kötött médiumon és a munkafolyamatok, illetve a segédeszközök természetesen szintén automatizáltak [Buckland].

Buckland megállapításait a könyvtáros szakma ma is helytállónak ítéli. A papír nélküli könyvtárról szóló negatív jóslatok nyilvánvalóan nem váltak be, és nem valószínű, hogy a jövő könyvtáraiból hiányozni fognak a papír alapú dokumentumok. Ebből következően állítható, hogy nem az elektronikus könyvtárak megteremtése a cél, hanem az olyan integrált könyvtáraké, amelyekben egyaránt megtalálhatók a hagyományos publikációk és az elektronikus dokumentumok, amelyekben a felhasználó hozzájut a fizikai valójában jelenlévő állományhoz éppúgy, mint – a hálózat révén – a világ bármely sarkában vagy éppen hálózaton található elektronikus és nem-elektronikus forrásokhoz. Vagyis az igazi kihívás – az integrálás.

Poprády Géza 2003-as meghatározása szerint, az integrált könyvtár olyan osztott információs rendszer, amely mind a hagyományos, mind a rendkívül változatos elektronikus dokumentumokat tekintve biztonságos tárolást, a felhasználóknak pedig kényelmes és hatékony hozzáférést biztosít a legfejlettebb digitális technológiákkal és adatátviteli hálózatokkal támogatott könyvtári munkafolyamatok révén.

Az információ, a tudás könyvtári reprezentációja

A könyvtár inputját a dokumentumokban (információforrásokban) megjelenő információ/tudás képezi. Bármilyen eljárást, technológiát alkalmaznak is a könyvtárak a feltárási folyamatok során, első lépésként az információnak, az ismeretnek azt a mennyiségét/részét kell meghatározni, kiválasztani, amely a folyamatok további szakaszaiban egy egységként jelenik meg.

Az információtudomány szűken értelmezett feladata nem más, mint hogy létrehozza az eredeti szövegek reprezentációját, szurrogátumát. Ez a szurrogátum kerül az adatbázisokba, katalógusokba, információ-kereséskor a szurrogátum jelenik meg találatként, s ebből lehet eljutni az eredeti szöveghez. A tömörítés mértékétől függően a szurrogátum sokféle lehet. Eredeti dokumentumot képviselhet akár egy kódszám is, bár ennek információtartalma minimális. Másik végletként megvalósulhat a teljes szöveg tárolása, amely a továbbiakban kiegészülhet más adatokkal is. Egy tipikus szurrogátum részei Horváth T. (2001) összefoglalását alkalmazva a következők [Horvath]

- azonosító(k);

- bibliográfiai leírás;

- szabad szöveges ismertetés, szöveges tömörítés, kivonat referátum, annotáció;

- generalizáló osztályozási jelzet, kód;

- individualizáló osztályozási jelzet;

- felhasználói kódok;

- alkalmazási kódok.

A könyvtár a feltárás munkafolyamata során a dokumentumokról, információforrásokról egy reprezentációt készít, amelynek egyik legelterjedtebb formája a bibliográfiai leírás, illetve a bibliográfiai tétel (számítógépes környezetben: bibliográfiai rekord). A bibliográfiai tétel önmagában is megjelenhet szurrogátumként.

A feltárás célja mindig az, hogy a majdani kommunikációs folyamatban a felhasználó a leggyorsabban és leghatékonyabban találja meg a releváns információt problémája megoldásához, ezért a könyvtáraknak gondoskodniuk kell a használói igényekhez kapcsolódó információk magas színvonalú, korszerű feldolgozásáról.

A könyvtárak automatizálásával együtt a hagyományos bibliográfiai feltárási eszközök újabb, hatékonyabb eszközökkel, megoldásokkal cserélődnek le. Változik a technológia és változik a szellemi eszközök (szabványok, szabályzatok, metaadatok stb.) köre is.

Hagler, R. (1997) szerint a bibliográfiai adatok illetve adatelemek jelentik azokat a „legkisebb építőkockákat”, amelyek együttesen azonosítanak egy dokumentumot vagy a dokumentum bibliográfiai rekordját. Ezek a – szabványosan összeállított és használt – építőelemek összefüggő és széles körű struktúrát alkotnak, bármely dokumentum legeredményesebb meghatározásához, és a bibliográfiai adatbázis leghatékonyabb kezeléséhez [Hagler].

A feldolgozás egységei és a feltárás célja

A mű nem más, mint maga a szellemi alkotás (mindenféle információhordozó közeg figyelmen kívül hagyásával).

Ezzel szemben a dokumentum fogalmába a dokumentumban rejlő mű(vek)en túl már beleértjük azt az információhordozó közeget, amely a szellemi alkotást megtestesíti, azaz amelyben vagy amelyen a szellemi alkotás valamilyen módon rögzítésre kerül (lásd 2.2. ábra). A könyvtárak küldetésüket ezen rögzített információk gyűjtésével, feltárásával, rendezésével és szolgáltatásával érik el. (Jegyzetünkben a felsorolt területek közül a feltárás és a rendezés kerül előtérbe.)

A hasonló formai jellemzőkkel, formai jellegzetességekkel bíró dokumentumokat csoportokba foglaljuk, és ezeket a dokumentum-csoportokat nevezzük dokumentumtípusoknak.

A könyvtári állományokban leggyakrabban fellelhető dokumentumtípusok közé a következők tartoznak:

- könyvek

- időszaki kiadványok (folyóiratok, hírlapok, évkönyvek stb.)

- részdokumentumok (cikkek, tanulmányok stb.)

- nyomtatott zeneművek (kották)

- kartográfiai anyagok (térképek, atlaszok stb.)

- hangzó dokumentumok (hanglemez, hangkazetta, CD-lemez stb.)

- elektronikus dokumentumok (helyi és távoli elérésű elektronikus dokumentumok)

Bibiliográfiai egységnek nevezzük azt a dokumentumot, amelynek a feltárását végezzük, amelyről a bibliográfiai leírást készítjük. A bibliográfiai egység tehát a leírásunk tárgya, vagyis a feldolgozás egysége.

Könyvek esetében a következő bibliográfiai egységek különböztethetők meg (amelyek alapvetően meghatározzák a róluk készíthető bibliográfiai leírások típusait is):

a) egyetlen fizikai egységből álló könyvek (egykötetes könyvek~monográfiák)

b) több fizikai egységből álló könyv önálló része (többkötetes könyv egy kötete)

c) több fizikai egységből álló könyv önálló részeinek egy csoportja (többkötetes könyv több kötete)

d) több fizikai egységből álló könyv önálló részeinek egésze (többkötetes könyv)

e) egy könyv fizikailag nem önálló része (fejezet, cikk, tanulmány stb.)

2.2. ábra - Az információ, mű és dokumentum fogalmak kapcsolata a könyvtári világban [Salgane]

Az információ, mű és dokumentum fogalmak kapcsolata a könyvtári világban


Mű és dokumentum kapcsolata alapvetően egy úgy nevezett több:több (N:M) kapcsolattal írható le, ahol mind az N, mind az M egytől vehet fel értékeket, és a természetes számok alkotják az értékkészletét. Ilyen módon előfordul, hogy egy dokumentumban egy művet találunk, vagy egy dokumentum több tartalmazott művel rendelkezik (például szerzői gyűjtemények), de akár a fordítottja is igaz lehet, vagyis több dokumentumban (fizikai egységben) jelenik meg egy adott mű. A mű és a dokumentum kapcsolata, illetve a kapcsolat típusának helyes meghatározása a kulcsa a megfelelő bibliográfiai leírás típus kiválasztásának.

A katalógusrendszer

A könyvtári állomány feltárását nem egyetlen katalógus, nyilvántartás vagy jegyzék, hanem azok rendszere biztosítja. Ezt nevezzük katalógusrendszernek.

A könyvtár katalógusrendszerét alkotó katalógusok csoportosítását többféle szempontrendszer alapján végezhetjük el attól függően, mit választunk a csoportképzés alapjául.

1. Belső elrendezés szerint a katalógusok alábbi típusait különböztetjük meg:

1.1. leíró (betűrendes) katalógus

A leíró katalógus a könyvtári dokumentumokat formai jellemzőik alapján teszi visszakereshetővé, a dokumentumok bibliográfiai adatait tartalmazza. A leíró katalógus a könyvtár állományában lévő dokumentumok bibliográfiai tételeinek betűrendbe sorolt összessége.

A leíró katalógusok további altípusokra oszthatók aszerint, hogy a feltárt formai jellemzők közül az adott esetben melyiket alkalmazza elsődleges rendezési/keresési szempontként. A leggyakrabban a következő altípusokkal találkozhatunk:

1.1.1. szerzői betűrendes katalógus

1.1.2. cím szerinti betűrendes katalógus

1.1.3. sorozati cím szerinti betűrendes katalógus

stb.

A leíró katalógustól a következő funkciók teljesítését várjuk.

1. A leíró katalógus egyértelműen azonosítsa a feldolgozott dokumentumokat a bibliográfiai leírásban közölt adatok alapján.

2. A leíró katalógus a feldolgozott dokumentumokról, művekről készített bibliográfiai tételek rendezett együttese legyen.

3. A leíró katalógus lehetővé tegye a feldolgozott dokumentumok, művek keresését (visszakeresését) az adott dokumentumra, műre legjellemzőbb (dokumentumtípusonként meghatározott) besorolási adatok alapján.

4. A leíró katalógus tegye lehetővé a feldolgozott dokumentumok, művek könyvtári állományban való megtalálását (kézbevételét).

A leíró katalógus három alapfeladata:

1. A leíró katalógus tájékoztasson egy konkrét mű vagy dokumentum meglétéről a könyvtári állományban.

2. A leíró katalógus gyűjtse össze adott szerző könyvtári állományban meglévő összes művét, és egy adott mű könyvtári állományban meglévő összes kiadását.

3. A leíró katalógus tájékoztasson a művek, dokumentumok bibliográfiai adatairól.

1.2. tárgyi katalógus

A tárgyi katalógusok annak az információkereső nyelvnek vagy osztályozási rendszernek az alapján készülnek, amelyet vagy amelyeket a könyvtárban tartalmi feltárásra használnak. A dokumentumokat tartalmi jellemzőik alapján teszik visszakereshetővé. Két típusuk van, a szakkatalógus és a tárgyszókatalógus, és ezeken a típusokon belül számos változatuk előfordul.

1.2.1. szakkatalógus (ETO szakjelzetek alapján)

Az ETO szakkatalógus a tartalmat kifejező szakjelzetek szisztematikus rendjében tartalmazza a katalógustételeket. A katalógusba sorolás részletes szabályai az ETO-kiadásban megtalálhatók.

1.2.2. tárgyszó katalógus

A tárgyszó katalógus a dokumentumok tárgyát kifejező tárgyszavak betűrendjében tartalmazza a bibliográfiai tételeket. Épülhet szigorú betűrendben, de szerkezete lehet többé-kevésbé strukturált is.

1.3. Egyéb speciális szempontok szerint szerkesztett katalógusok

1.3.1. ISBN szám szerinti katalógus

1.3.2. ISSN szám szerinti katalógus

1.3.3. helyrendi (megjelenés helye szerinti) katalógus

1.3.4. kiadói katalógus

stb.

2. Dokumentumtípusok szerint külön-külön szerkesztett katalógusok:

A dokumentumok formai sajátosságai közötti eltérés ebben az esetben a szerkesztés alapja.

2.1. könyv katalógus

2.2. időszaki kiadvány katalógus

2.3. hanglemez katalógus

2.4. cikk katalógus

stb.

3. Rendeltetés szerint megkülönböztethetünk:

3.1. olvasói katalógus

3.2. szolgálati katalógus

3.3. raktári katalógus

3.4. dezideráta katalógus

4. Megjelenési forma szerint beszélünk:

4.1. kötet katalógusról (a katalógusok legrégebbi megjelenési formája, amely könyv formátumban jeleníti meg egy adott könyvtár gyűjteményét vagy a gyűjtemény egy meghatározott részét)

4.2. cédula katalógusról (a könyvtári katalógusok egyik legelterjedtebb formája, ahol a bibliográfiai tételek katalógus cédulákon/kártyákon kerülnek rögzítésre)

4.3. mikroforma katalógusról (a bibliográfiai tételek/rekordok mikroformán tárolódnak)

4.4. számítógépes (automatizált) katalógusról (géppel olvasható formában tartalmazzák a bibliográfiai rekordokat, szokás nevezni őket online katalógusnak is, azaz opacnak - Online Public Access Catalogue)

3. fejezet - A feldolgozó munka folyamata és szabályai

A bibliográfiai tétel

Katalogizálásnak nevezzük azt a könyvtári munkafolyamatot, amely a leíró betűrendes katalógus számára szükséges bibliográfiai tétel (másnéven katalógustétel) elkészítését és a leíró katalógus szerkesztését foglalja magába.

A bibliográfiai tétel (lásd 3.1. ábra) elkészítése a következő lépésekre bontható:

1. lépés: bibliográfiai leírás elkészítése;

2. lépés: bibliográfiai leírás kiegészítése besorolási adatokkal;

3. lépés: a leíró katalógusban szükséges utalások elkészítése;

4. lépés: bibliográfiai tétel rendezése, beosztása, a katalógus szerkesztése.

3.1. ábra - A bibliográfiai tétel részei

A bibliográfiai tétel részei


A katalogizálási folyamathoz szervesen kapcsolódik a tartalmi feltárás vagy köznapi megnevezéssel szakozás, amely során a bibliográfiai tétel a magyar könyvtári gyakorlatban jellemző módon ETO-szakjelzettel/jelzetekkel és tárgyszavakkal egészül ki. Számítógépes feldolgozás során ugyanazzal a bibliográfiai rekorddal dolgoznak a katalogizáló és a szakozó könyvtárosok is.

A bibliográfiai tétel a következő alkotórészekből áll:

1. bibliográfiai leírás: meghatározott szabályok szerinti egységes szerkezetben, formában és sorrendben leírt adatok összessége, amely a dokumentum azonosítására, nyilvántartásba vételére és a róla szóló tájékoztatásra szolgál.

2. besorolási adatok: a bibliográfiai tétel valamely részében leírt adat, amely a tétel rendezésére, illetve visszakeresésére szolgál.

3. raktári jelzet: a dokumentum raktárban való visszakeresését teszi lehetővé.

4. ETO szakjelzet: tartalmi szempont szerinti visszakeresést teszi lehetővé.

5. tárgyszó: tartalmi szempont szerinti visszakeresést teszi lehetővé.

A tartalmi feltárás

Tartalmi feltárás: A tudásfeldolgozás folyamatát, amely a dokumentumban tárolt tudás rekonstrukciójából és az információkereső nyelv jelkészletének segítségével történő reprezentációjából áll tartalmi feltárásnak hívjuk.

A tartalmi feltárás egységei:

Metron: az információ terjedelmének (a szövegnek) legkisebb egysége, a még jelentéssel bíró legkisebb mennyiség. Lehet akár egy gondolat, egy tézis is.

Logon: a választott egységre vonatkozó minimális ismérvek száma.

Kognitívum (feltárási egység): olyan egység, amely tartalmi, szemantikai szempontból egységes.

A tartalmi feltárás szintjei:

egyszerű regisztráció: a bibliográfiai leírás adatai lapján határozza meg a tartalmat.

generalizáló osztályozási eljárások: a dokumentumok, feldolgozási egységek széles besorolási rendjét teszik lehetővé. Az ismeretek átfogó, generikus tartalmi-tematikai csoportosítására alkalmasak.

individualizáló osztályozási eljárások: a dokumentumok, feldolgozási egységek mélyebb tartalmi feltárást teszik lehetővé. Képesek az egyedi információk tartalmi leírására.

annotálás szintje: Az eljárás lényege, hogy a dokumentumról néhány soros, rövid szöveges ismertetőt közöl.

referálás szintje: a dokumentumról az annotációnál hosszabb és lényegre törő tartalmi ismertetés, referátum készül.

Az eddig felsorolt szintekre közösen jellemző, hogy annyi tartalmi információt próbálnak nyújtani a dokumentumról, feldolgozási egységről, hogy eldönthető legyen, szükséges-e kézbe venni az eredetit.

tömörítés szintje: Az eljárás eredménye a tömörítvény, amely úgy foglalja össze az eredeti dokumentum tartalmát, hogy minden lényeges információt, ábrát, táblázatot, stb. átvesz az eredetiből. A tömörítvény már pótolni képes az eredeti szöveget.

analitikus-szintetikus feltárás szintje: ebben az esetben már egyidejűleg több, azonos vagy hasonló témájú dokumentum tartalmi feltárására, és szintézisére kerül sor. Ennek eredményeként születnek: a szemlék, döntés-előkészítő tanulmányok, stb.

A fogalom

A tartalmi feltárás, a tudásfeldolgozás folyamata fogalmi szinten történik, ezért elengedhetetlenül fontos, hogy tisztában legyünk a fogalomalkotás folyamatával.

1. A fogalom dolgok, jelenségek legfőbb ismertetőjegyeiből a tudatban kialakított gondolati forma.

2. A fogalom olyan gondolat, amely a valóság objektumait többé-kevésbé lényeges – az adott tárgyakra nézve közös, más tárgyaktól őket elválasztó - ismertetőjegyeik szerint általánosítja és emeli ki. Az általánosítás során elvonatkoztatunk a tárgyak különbségeitől, az egyéni sajátosságoktól.

3. Platón: „ A fogalmat a dolgokban meglévő lényeggel kell meghatároznunk.”

A fogalom tartalma (intenció): a fogalomban általánosított dolgok lényeges ismertetőjegyeinek összessége. Például a kutya fogalom esetében: gerinces, emlős, jellemzően házőrzésre használt, ugató hangot hallató állat.

A fogalom terjedelme (extenció): a fogalomban általánosított dolgok összessége. Például a kutya fogalom esetében: valamennyi kutya: farkaskutya, kuvasz, bernáthegyi, skótjuhász, stb.

Osztályozás: alapvető gondolkodási tevékenység, az emberi gondolkodás egyik fontos formája.

Jelentése

1.Egyrészt a dolgok (dokumentumok) szétválogatása különböző jegyeik alapján,

2.Másrészt a dolgok (dokumentumok) csoportosítása, osztályba sorolása azonos jegyeik alapján.

Osztály: közös tulajdonságokkal rendelkező objektumok, individuumok halmaza = a fogalom terjedelme.

A reláció

A fogalmak között fennálló kapcsolatrendszert relációnak nevezzük. A relációk egy részének, bizonyos típusainak nagy szerepe van a tartalmi feltárás, információkeresés során.

1. Általánosságban a reláció két elem közötti kapcsolat, viszony, összefüggés. A kapcsolat különféle jellegű lehet, az eredete pedig abban rejlik, hogy a szóban forgó elemek az időben vagy a térben valamilyen értelemben érintkeznek. Ha a kapcsolat jellegét egy megnevezéssel jelöljük, úgy ezt a reláció nevének tekintjük.

2. Logikailag a relációban ítéletek fogalmazódnak meg. Ezért a két elem közötti kapcsolat mindig függvénye azoknak az ítélettípusoknak, amelyek egy-egy tevékenységi körben, tudományterületen használatosak.

3. Matematikailag a reláció a halmazelmélet alapján értelmezhető- a halmazok Descartes-féle szorzatának részszorzataként. Egy kiindulási halmazon belül azok a párok, amelyek egymással meghatározott kapcsolatban állnak, külön halmazt alkotnak, ennek a részhalmaznak a neve a reláció.

Reláció tulajdonságok:

Reflexivitás: Egy kétváltozós relációt akkor nevezünk reflexívnek, ha a reláció alaphalmazának minden eleme relációban áll önmagával. Például: minden egyenes párhuzamos önmagával.

Szimmetrikus reláció (kétirányú, mellérendelő): az a reláció, amelyben a kapcsolatban álló párokat felcserélve ugyanazt a relációt kapjuk. (aRb = bRa) Szimmetrikus relációk például: a szinonima (kutya-eb), az ellentét (háború-béke), a hasonlósági (tengely-rúd) relációk.

Nem-szimmetrikus reláció (egyirányú, alárendelő): az a reláció, amelyben a kapcsolatban álló párokat felcserélve egy másik relációt kapunk, az eredeti viszonynak a fordítottja jön létra. Nem-szimmetrikus relációk például: faj-nem (kés-evőeszköz), rész-egész (nyél-kés), eszköz-rendeltetés (kés-vágás) relációk.

Tranzitív reláció: tranzitív egy reláció, ha az aRb és bRc esetén az aRc teljesül. A tranzitív relációba álló elempárok láncszerűen összekapcsolhatók. Ezeket a láncokat hierarchialáncnak nevezzük. A legegyértelműbb és az információkeresésben a legfontosabb hierarchialánca a nem-faj relációnak van, elvileg mindig kialakítható ennek a relációnak a lánca. Tranzitív reláció például a faj-nem (zsebkés –kés -vágószerszám), rész-egész (küllő –kerék - jármű) relációk.

Egyértékű reláció: ha egy elem mindig csak egyetlen másik elemhez kapcsolódik az adott relációban. Ha a nem-faj reláció egyértékű, monohierarchikus relációnak nevezzük. Egyértékű reláció például: kutya-ragadozó.

Többértékű reláció: ha egy elem több másik elemhez kapcsolódik ugyanabban az adott relációban. Ha a nem-faj reláció többértékű, polihierarchikus relációnak nevezzük. Többértékű reláció például: kutya-puli, kuvasz, komondor.

Inverz reláció: Minden reláció megfordítható. A reláció megfordítása következtében vagy az eredetivel azonos reláció keletkezik, vagy pedig annak a fordítottja. A nem-szimmetrikus relációknak mindig más az inverze.

Az MSZ 3418:1987 Magyar nyelvű információkereső tezauruszok szerkezete, részei és formái című szabvány szerint a relációk jelei a következők lehetnek:

1. Ekvivalencia reláció jele: H= nemdiszkroptor, L= deszkriptor

2. Nem-faj reláció jele: F= fölrendelt deszkriptor, A= alrendelt deszkriptor

3. Egész-rész reláció jele: T= egész deszkriptor, P= rész deszkriptor

4. Rendeltetés-eszköz reláció jele: R= okozata, hatása, következménye, tárgya, rendeltetése, E= oka, függősége, eredete, eszköze, rá irányuló tevékenysége

5. Rokonsági reláció jele: X= bármilyen más kapcsolat az előbbieken kívül.

Reláció típusok:

Ekvivalencia (szinonima) reláció): Két fogalom egyenértékűségét fejezi ki. Olyan szavakat, szópárokat tekintünk szinonimáknak, melyek nyelvi értelemben maradéktalanul helyettesíteni tudják egymást. Például: kutya-eb, morfológia-alaktan. Az ekvivalencia reláció szimmetrikus reláció.

Alá-fölérendeltségi (faj-nem, species-genus) reláció: Az alá-fölérendeltségi viszony mindig a fogalmak tartalma és terjedelme közötti kapcsolatot jelenti. Az alárendelt fogalom neme a fölérendelt fogalom, a fölérendelt fogalomnak pedig faja az alárendelt fogalom. Az fölérendelt fogalom az alárendelt fogalom kitüntetett ismérve, amely alapján az alárendelt fogalom a fölérendelt fogalom terjedelmébe tartozik. Az alárendelt fogalom mindig teljes terjedelmével beletartozik a fölérendelt fogalom terjedelmébe. Az alá-fölérendeltségi reláció csak azonos fogalmi kategórián belül értelmezhető. Például: egér-rágcsálók alá-fölérendeltségi viszony, de nem lehet alá-fölérendeltség például az egér-rágcsálás fogalmak között, mert az egér egy entitás, a rágcsálás pedig egy folyamat. Az alá-fölérendeltségi reláció nem-szimmetrikus és tranzitív reláció.

Rész-egész (partitatív) reláció: A rész-egész reláció általában a fogalomban általánosított dolgok szerkezeti, fizikai kapcsolata. Például: ház-ablak, kórház-orvos, Afrika-Kenya A rész-egész reláció nem-szimmetrikus és tranzitív reláció.

Eszköz-rendeltetés reláció: Többféle relációt sorolhatunk ebbe a csoportba. Ilyen kapcsolatok lehetnek például az ok-okozat (vihar-viharkár), indíték, előfeltétel-következmény (deviancia-bűnözés), eredet-cél (Jugoszlávia-Szlovénia), hatás előidézője-hatás (orvos-gyógyítás), tevékenység-eredmény (szénbányászat-szén) relációk. Az eszköz-rendeltetés típusú relációk nem-szimmetrikus relációk.

Rokonsági (asszociatív) relációk: A fogalmak között az ismertetett relációkon kívül és létezhetnek egyéb kapcsolatok, ezeket nevezzük rokonsági vagy asszociatív relációknak. Ezek lehetnek például: hasonlósági (rúd-tengely), ellentét (élet-halál) és egyéb relációk.

A feldolgozó munka szabványosítása és eszközei

Formai feltárás

A katalógusok és más tájékoztató eszközök számára készülő bibliográfiai leírások és tételek készítésének módját, a katalógusok szerkesztését szabványok és szabványerejű könyvtári szabályzatok írják elő nemzetközi és nemzeti szinten egyaránt.

A nemzetközi szabványosítás és egységesítés célja az információ nemzetközi méretű visszakeresése és a visszakereshetőség biztosítása, amit a bibliográfiai leírások nemzetközi szintű cseréjével és kölcsönös felhasználhatóságával érhető el. A nemzetközi szabványosítás lehetővé teszi, hogy a könyvtárak áthidalják a nyelvi akadályokat, azaz nyelvi kölünbözőségeket azáltal, hogy a leírásokat formálisan értelmezhetővé, az adatelemeket felismerhetővé teszi.

A bibliográfiai leírás nemzetközi szabályozása az IFLA (International Federation of Library Associations and Institutions) ISBD (International Standard Bibliographic Description)- programja keretében készült nemzetközi ajánlások formájában valósult meg, amelyek alapján elkészültek az egyes nemzeti szabályozások, így a magyar könyvtári szabványok is a könyvtári feldolgozó munka egységesítésére.

Az ISBD-ajánlások az egységes szemléletű bibliográfiai leírást hivatottak biztosítani azzal, hogy meghatározzák azoknak az adatoknak a körét (dokumentumtípusonként), amelyeket a bibliográfiai leírásnak tartalmaznia kell, továbbá meghatározzák az adatok közlésének sorrendjét, szabályozzák a dokumentum azon forráshelyeit, ahonnan a bibliográfiai adatok megállapíthatók a leírás számára, szabályozzák az adatok közlésének módját (ebben a fő irányelv a dokumentumhoz való hűség), valamint bevezetik a leírás adatainak azonosítására az egyezményes jeleket (másnéven központozási jeleket).

Az egyezményes jelek gyakorlatilag írásjelek, amelyekre az adatok nemzetközi értelmezhetősége miatt van szükség. Használatuk kötelező, jelentéssel és funkcióval bírnak.

Az egyezményes jelek céljai:

1) a bibliográfiai leírás adatcsoportjainak elkülönítése,

2) a bibliográfiai adatelemek típusának felismerhetővé tétele,

3) kiegészítő információk közlése az adatelemekről,

4) valamint az adatforrások jelölése.

Magyarországon az első ISBD alapú szabvány 1978-ban jelent meg (MSZ 3424/1-78-as szabvány [MSZ3424_1]), amely a könyvek bibliográfiai leírásának szabályait fektette le a magyar könyvtári gyakorlatban. Ezután sorra jelentek meg a különböző dokumentumtípusok leírását szabályozó szabványok, a 2000-es évet követően pedig könyvtári szabályzatok.

Az aktuálisan hatályos könyvtári szabványok és szabályzatok folyamatosan karbantartott jegyzéke az OSZK Könyvtári Intézet honlapjáról érhető el.

Tartalmi feltárás

A tartalmi feltárás során az információkereső nyelvek/osztályozási rendszerek széles skálája áll a könyvtárak rendelkezésére. A külföldi és a hazai könyvtári gyakorlatban is általánosan elterjedt szokás több információkereső nyelv egyidejű használata a minél több szempontú tartalmi feltárás és információ visszakeresés biztosítása érdekében. Az egyes információkereső nyelvek között lényeges különbségek lehetnek, ezért a könyvtáraknak kell eldönteniük, hogy egyéni igényeiket mely információkereső nyelv/osztályozási rendszer elégíti ki a leginkább.

Információkereső nyelv/osztályozási rendszer fogalma: Azt az eszközt nevezzük így, melynek segítségével a dokumentumok vagy feldolgozási egységek tartalmi feltárását végezzük. Az információkereső nyelvnek/osztályozási rendszernek biztosítania kell: a dokumentumok, feldolgozási egységek tartalmának leírását, a dokumentumkép kialakítását, a tárolási struktúrák kialakítását, a felhasználói kérdések leírását, a keresőkép kialakítását.

Az információkereső nyelvek/osztályozási rendszerek típusai:

1. Szabályozottság szempontjából: természetes nyelvű vagy szabályozott nyelvű rendszerek lehetnek.

  • Természetes nyelvű rendszerek: az osztályozási kifejezéseket a dokumentum eredeti címéből vagy szövegéből emelik ki változtatás nélkül. Az így nyert osztályozási kifejezések a kulcsszavak, az ezeket használó rendszerek a kulcsszavas vagy más megnevezéssel, szövegszavas rendszerek. Például ilyen rendszer a KWIC index.

  • Szabályozott nyelvű rendszerek: ha a természetes nyelv szavait szabályozásnak vetjük alá, szabályozott osztályozási rendszert kapunk. Nyelvi szabályozás (a szóalakok összevonása, homonimák, szinonimák kezelése, főnevesítés) eredményeként kapott osztályozási kifejezés a tárgyszó. A tárgyszavakkal dolgozó osztályozási rendszert pedig tárgyszavas osztályozásnak nevezzük. Például: a Library of Congress (LC) tárgyszórendszere Logikai szabályozással, a tárgyszavak közötti relációk kiépítésével nyert osztályozási kifejezések a deszkriptorok. A deszkriptorokkal dolgozó osztályozási rendszerek az információs tezauruszok. Például: a Köztaurusz

2. Az osztályozási kifejezések közötti függőségek szempontjából: hierarchikus vagy mellérendelő rendszerek lehetnek.

  • Hierarchikus rendszerek: a fogalmak között logikai függés van. A legáltalánosabb fogalomból kiindulva a fogalmak teljes hierarchia rendszerét igyekszik kiépíteni. Például: ETO, TO. Mellérendelő rendszerek: Az osztályozási fogalmakat egymástól függetlenül hozzák létre, és a fogalmak közötti kapcsolatok mindig csak a gyakorlati célnak megfelelő mélységben épülnek be a rendszerbe. Például: bármely tárgyszavas rendszer.

3. A valóság feldarabolása szempontjából: individualizáló vagy generalizáló rendszerekről beszélhetünk. Individualizáló rendszerek: mély tartalmi feltárást biztosítanak az egyedi információk mélységében. Például: ETO Generalizáló rendszerek: átfogó tartalmi feltárást biztosítanak. Például: BSO

4. Szerkezetük alapján: prekoordinált vagy posztkoordinált rendszerekről beszélhetünk. Prekoordinált rendszerek: A tartalmi feltárás, indexelés során az osztályozási kifejezésekből megadott szabályok szerint megtörténik az ún. mondatalkotás, a jelzetelemek sorrendbe rendezése. Például: jellemzően így járunk el az ETO használata során. Posztkoordinált rendszerek: A tartalmi feltárás, indexelés során az osztályozási kifejezésekből nem alkotunk mondatot. Itt nincs a fogalmaknak, osztályozási kifejezéseknek egy eleve meghatározott sorrendje. Például: jellemzően a tárgyszavas rendszerek

5. A felölelt ismeretek szerint: általános (egyetemes) és szakterületi rendszerekről beszélhetünk Általános rendszerek: Az emberi ismeretek egészét foglalják rendszerbe. Például: ETO, TO Szakterületi rendszerek: Egy szűkebb szakterület ismereteit ölelik fel. Például: jellemzően az információs tezauruszok.

6. A gépesítettség foka szerint: nem gépesített, félig gépesített és gépesített rendszerekről beszélhetünk. Nem gépesített: az osztályozási kifejezések megállapítása és azok rendezése is intellektuális úton történik. Például: ETO Félig gépesített: az osztályozási kifejezések megállapítása intellektuális úton történik, de a rendezést számítógép végzi. Például: PRECIS Gépesített: az osztályozási kifejezések megállapítása és azok rendezése is számítógéppel történik. Például: KWIC index.

Az Egyetemes Tizedes Osztályozás

A magyarországi könyvtárak körében legjellemzőbben használt és a legnagyobb hagyománnyal bíró információkereső nyelv az Egyetemes Tizedes Osztályozás (ETO).

Az ETO a tudományfelosztáson alapuló, hierearchikus osztályozási rendszerek csoportjába tartozik, jellemzően számjegyekkel jelöli a tartalmat kifejező fogalmakat. legfrissebb magyar kiadása az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtári Intézet gondozásában jelent meg 2005-ben, három kötetben. [ETO] A jegyzetben szereplő feladatok megoldásai kizárólag ennek a kiadásnak a felhasználásával készültek.

Az ETO a tizedes törtek elvén felépített, számjelzetekkel jelölt fogalmak hierarchikus rendszere. Ezt a rendszert az ETO táblázatok tartalmazzák. Kiadásonként változó, hogy hány kötetben jelenik meg az ETO, de a felépítése minden esetben a következő: van egy ún. táblázatok rész, amely a fő-és segédtáblázatokat tartalmazza, és egy betűrendes mutató.

A főtáblázati részben az elsődleges, legfontosabb tárgykörök fogalmait és jelzeteit találjuk tíz főosztályba sorolva. A segédtáblázatok rész a főtáblázati számmal kifejezett főtárgykör pontosítására, finomítására szolgáló fogalmakat tartalmazza, valamint a jelzetek összekapcsolásának lehetséges módszereit. A betűrendes mutató a fogalmak betűrendjében sorolja fel a főtáblázati rész jelzeteit.

3.1. táblázat - Főtáblázatok: Az ETO főosztályai

Főosztály számaA főosztály témaköre
0 főosztály Általános kérdések
1 főosztály Filozófia. Pszichológia
2 főosztályVallás. Teológia
3 főosztályTársadalomtudományok
4 főosztályJelenleg betöltetlen főosztály
5 főosztályMatematika és természettudományok
6 főosztályAlkalmazott tudományok
7 főosztályMűvészetek. Játékok. Sport
8 főosztályNyelvészet és irodalom
9 főosztályRégészet. Földrajz. Életrajz. Történelem

3.2. táblázat - Segédtáblázatok: Alosztások az ETO-ban

Jelzetek összekapcsolására szolgáló általánosan közös alosztások és jeleikÖnálló általánosan közös alosztások és jeleikNem önálló általánosan közös alosztások és jeleikNem önálló speciális alosztások és jeleik
+összekötés, összekapcsolás = nyelvi alosztás-02 ...általános ismérvek, tulajdonság.0.. pont nullás alosztás
/ átfogás, összefoglalás(1/9) földrajzi alosztás-03...általános ismérvek, anyag'... aposztrófos alosztás
: viszonyítás (mellérendelés)(=...) népi (etnikai alosztás)-05... általános ismérvek, személyek-0/-9 kötőjeles alosztás
:: sorrendrögzítés"..." idő szerinti alosztás  
[...] csoportképzés(0...) formai alosztás  
* külső forrásból származó jelzetek   
A/Z névalosztás   

Tárgyszó és deszkriptor

A tárgyszó kifejezést a magyar szaknyelvben meglehetősen sokféle értelemben használják. A következő meghatározások Ungváry Rudolftól származnak.

1. Értik rajta a hagyományos, Cutter által bevezetett, az összetett tárgyakat többnyire fő-, al- és melléktárgyszavakkal kifejező szerkezetet. Például az alábbi 7 tárgyszót, melyek az első kivételével mind összetett tárgyszavak és egymással nem kombinálhatók: Bibliográfia; Bibliográfia, Régi nyomtatványok; Bibliográfia, Régi nyomtatványok, 16. század; Művészet, Lexikonok; Alumínium, megmunkálás; Szalag, Réz, Felületi kezelés; Hidak, Pillérek

2. Értenek rajta minden, nem a tezaurusz szabvány szerint kezelt természetes nyelven alapuló osztályozó/indexelő kifejezést. Például az alábbi 12 teljesen egyenrangú, és egymással szabadon kombinálható kifejezést: Bibliográfia; Régi nyomtatványok; 16. század; Művészet; Lexikonok (vagy: Művészeti lexikonok); Alumínium; Megmunkálás (vagy Alumínium megmunkálás;) Réz; Szalag; Felületi kezelés (vagy: Rézszalag Felületi kezelés vagy: Rézszalagok felületi kezelése; Hidak; Pillérek (vagy: Hídpillérek)

3. Értenek rajta minden tartalmat kifejező természetes nyelven alapuló osztályozó kifejezést. Cutter tárgyszavainak azon kívül, hogy természetes nyelvűek, semmi közük a 2. értelemben vett tárgyszavakhoz. A 2. értelemben vett tárgyszavak lehetnek ú.n. szabad tárgyszavak, melyeket nem előre megadott (kötött) szótárból választanak ki, de ez nem változtat azon, hogy mind a szabad tárgyszavak, mind a kötött tárgyszójegyzék 2. értelemben vett tárgyszavai funkciójukban semmiben sem különböznek a tezauruszok deszkriptoraitól. Ezen az sem változtat semmit, hogy a modern integrált könyvtári és dokumentációs adatbáziskezelő rendszerekben kezelt tárgyszó- vagy deszkriptortételekben a tárgyszó, ill. a deszkriptor megnevezéséhez számos további adatelem kapcsolódik (különféle típusú megjegyzések és magyarázatok, forrásadatok, változásadatok stb.). A 3. értelemben a tárgyszó kifejezést valójában jobb híján használják, mivel a szakmailag pontosabb "természetes nyelven alapuló dokumentációs nyelv szava", vagy "természetes nyelven alapuló deszkriptor" meglehetősen körülményes és csak kevesen értik. (Deszkriptoron ugyanis speciális értelemben a tezauruszok lexikai egységeit, általános értelemben azonban minden olyan kifejezést értünk, mely információkereső nyelvi kifejezésként dokumentumok/információk tartalmának leírására használható.) Összefoglalva: a 2. értelemben vett tárgyszó és a deszkriptor között legfeljebb abban lehet különbség, hogy szabványos tezauruszba fölvett kifejezésről van-e szó (ebben az esetben deszkriptor), vagy nem szabványos tezauruszból származik, esetleg szabad tárgyszó.

A tárgyszó fogalmát a legrövidebben úgy határozhatjuk meg, hogy a tárgyszó nem más, mint a dokumentum tartalmát tömören, egyértelműen, közvetlen nyelvi formában kifejező szó vagy kifejezés. A tárgyszavaknak a következő csoportjait, kategóriáit különböztethetjük meg.

3.3. táblázat - Tárgyszókategóriák

Tematikus tárgyszavakSzemélyi, intézményi, testületi tárgyszavakFöldrajzi tárgyszavakFormai tárgyszavakIdő tárgyszavak
tudomány neve (logika, matematika)egyes személyek (Obama, Máté Péterkontinensek, országok, egyéb közigazgatási egységek (Észak-Amerika, Kuba, Csongrád megye, Vác)a dokumentum formájára utaló szavak ( lexikon, szöveggyűjtemény, DR-ROM, mikrofilm)időszakok, periódusok (hónap, év, nyár, tavasz)
tudományos fogalmak, szakkifejezések, elméletek (globális felmelegedés, kriptográfia)személyek csoportja (nők, gyermekek, idősek)természetföldrajzi helyek (Bakony, Zemplén, Tisza, Bodrogköz) konkrét időtartamok, időpontok (19. század, szeptember 11.)
tudományos, művészeti irányzatok (klasszicizmus, dadaizmus)társadalmi osztályok, rétegek (értelmiség, polgárság)   
szellemi termékek, alkotások és műfajok (játékfilm, Ószövetség)intézmények, szervezetek, testületek típusai (iskolák, alapítványok, civil szervezetek)   
anyagok dolgok, konkrét objektumok (személygépkocsi, Renault)konkrét intézmények, szervezetek, testületek (Füstölgők Társasága, Magyar Rákellenes Liga)   
növények, állatok (majmok, kalászosok)népek, nemzetiségek (magyarok, csángók)   
folyamatok, történések ( földrengés, cunami)    

A tárgyszó minden esetben egy következetesen megválasztott, nyelvileg szabályozott osztályozási kifejezés, alkalmazását minden esetben az osztályozást végző könyvtáros szakmai döntése előzi meg.

Abban az esetben, ha a dokumentumok tartalmát a természetes nyelv szavaival, fejezzük ki, hajlamosak vagyunk azt feltételezni, hogy ilyenkor a feldolgozó könyvtáros szabad kezet kap, és olyan kifejezéseket használ, amilyeneket éppen aktuálisan a tartalomra nézve a legmegfelelőbbnek gondol vagy éppen ami az eszébe jut. Természetesebn ez nincs így. A tartalmi feltárás következetességét és az információvisszakeresés hatékonyságát csak úgy tudjuk biztosítani, ha a felhasznált természetes nyelven alapuló osztályozási kifejezések egy egységesített tárgyszójegyzékből vagy egy információs tezauruszból származnak.

Az információs tezauruszok elméletét az MSZ 3418:1987 Magyar nyelvű információkereső tezauruszok szerkezete, részei és formái című magyar szabvány tartalmazza. Az információs tezaurusz fogalma: Az információs tezaurusz egy-egy szakterület természetes nyelven kifejezett fogalmainak szabályozott, szükség szerint változtatható szótára, amely feltünteti a fogalmak közötti legfontosabb logikai kapcsolatokat. A tezaurusz osztályozásra használt szabályozott nyelvi kifejezései, a tezaurusz lexikai egységei a deszkriptorok és a nemdeszkriptorok.

A deszkriptorok közvetlenül használhatóak tartalmi ismérvként, a nemdeszkriptorok csak a deszkriptorokon keresztül. A deszkriptorok és a tárgyszavak között csupán annyi lényegi különbség van, hogy a deszkriptorok a nyelvi szabályozáson túl logikailag is szabályozott osztályozási kifejezések. A logikai szabályozás azt jelenti, hogy a fogalmak között fennálló relációkat is tartalmazza az információs tezaurusz. A tezaurusz fő részének egységei a deszkriptorcikkek és a nemdeszkriptorcikkek. A deszkriptorcikk a vezérdeszkriptorból, és a vele közvetlen kapcsolatban álló deszkriptorokból épül fel. A nemdeszkriptorcikk lényegében egy utaló, amely a nemdeszkriptorból és a helyette álló deszkriptorból áll.

A következő példák az OSZK tezauruszából, a Köztauruszból származnak. Ezt a tezauruszt használja az Országos Széchényi Könyvtár tárgyszavazási gyakorlatában, és ennek használata javasolt a magyarországi közkönyvtárak számára is.

A Köztaurusz folyamatosan karbantartott változata az OSZK Könyvtári Intézet honlapjáról érhető el. A téma iránt érdeklődők számára érdekes olvasmány lehet Ungváry Rudolf két korábbi, a Tudományos és Műszaki Tájékoztatás hasábjain a 2001.1. és 3. számban megjelent írása.

3.4. táblázat - Jelmagyarázat

FavezérdeszkriptorGyűlöletvezérdeszkriptor
M: NövénymagyarázatH: gyűlölködés (nemdeszkriptor)szinonimája
F: fás szárú növényfölérendeltje (genus)F: érzelemfölérendeltje
A: gyorsan növő faalárendeltje (species)P: ellenségképrésze
A: lombos faalárendeltjeR: átokkövetkezménye, okozata
T: erdőegésze (totum)E: indulateredete, oka
P: fatörzsrésze (pars)E: konfliktuseredete, oka
E: csemeteeredete, okaX: elégedetlenségegyéb asszociatív viszony
X: bonsaiegyéb asszociatív viszony  


Példák deszkriptorcikkekre:

ornitológia
ETO 598.2
H madártan
F állattan
P madár madárvonulás
X madárvédelem

madár
ETO 598.2
H aves
H& madárvilág ornithosis
HV szárnyas
F gerinces
A baromfi darualakú énekesmadár fészkelő madár galambalakú gázlómadár harkályalakú költöző madár ragadozó madár sarlós fecske strucc szalakótaalakú tojó tyúkalakú vízimadár
T ornitológia
P begy
E gyűrűzés
X hurzitiszmarek-féle betegség

A könyvek formai analízise. A formai feltárás forráshelyei

A könyvek megjelenési módjukat tekintve nem időszakosak, hanem egy vagy több kötetben befejezett egészként jelennek meg.

Mielőtt a könyv forráshelyeinek tárgyalásába kezdenénk állapítsuk meg, hogy a könyv egy lapjának két oldala van, amelyek közül az elülső oldalt homlokoldalnak, a hátsó oldalt pedig hátoldalnak nevezünk.

A könyveket a leírás forráshelyei szempontjából két nagy egységre oszthatjuk:

1. előzékre és

2. szövegtestre.

A könyv előzékének nevezzük a könyv szövegét, azaz a szövegtestet megelőző lapokat. Az előzék lapjai közé tartoznak:

- címlap

- előcímlapok (vagy másnéven szennylapok)

- kiadói kötéstábla vagy borítófedél homlokoldala

(Nem része az előzéknek a könyv levehető védőborítója.)

A címlap homlokoldalát címoldalnak, hátoldalát verzónak nevezzük. A címoldal (másnéven rektó) tartalmazza a könyv legfontosabb címeit és szerzőségi adatait a legteljesebb formában.

Továbbá az előzék címoldalon kívüli forráshelyei alkotják együttesen az egyéb előzéket.

Többféle címoldal megoldással találkozhatunk könyvek esetében:

- egyszerű címoldal: egyetlen oldal tartalmazza a könyv legfontosabb címeit és szerzőségi adatait.

- páros címoldal: oldalpárban gondolkodik, a címoldalon szereplő adatokat átmenően, megismétlés nélkül tartalmazza két egymással szemben lévő oldal együttesen (ez a két oldal együtt minősül címoldalnak).

- többes címoldal: oldalpárban gondolkodik, külön előzékoldal tartalmazza a többkötetes könyv egészére, és külön előzékoldal az adott kötetre jellemző bibliográfiai információkat.

A könyv szövegteste a főszövegen kívül további járulékos részeket foglal magába, mint például a tartalomjegyzéket, mutatókat, irodalomjegyzéket, előszavakat, bevezetőket, függelékeket, mellékleteket. A szövegtest forráshelyei közé soroljuk a könyv gerincét és a könyv külső borítását, amit fűzött könyvek esetén borítófedélnek, kötött könyvek esetén kötéstáblának nevezünk.

A kolofon (másnéven záradék) a könyv kiadására, valamint előállítására vonatkozó lényeges adatokat tartalmazó forráshely, amit vagy a könyv verzóján vagy a könyv végén, általában az utolsó páros számú oldalán találunk meg.

Az előbb ismertett forráshelyeken közölt bibliográfiai adatok nem egyformán vehetők figyelembe a bibliográfiai leírás elkészítésekor, mivel a forráshelyek között a leírási szabványok rangsort állítanak fel. A legmagasabb, azaz legerősebb forráshely a címoldal, ezt követi a sorban az egyéb előzék és a kolofon, majd a könyv összes többi része, és végül a könyvön kívüli forráshelyek (mint például kézikönyvek, bibliográfiák, szabványok, könyvtári segédletek).

A bibliográfiai leírás készítésénél és értelmezésénél fontos, jelentéssel bíró szerepe van annak, hogy az egyes bibliográfiai adatelemek értékei/előfordulásai a feldolgozott dokumentum mely részéből, azaz a dokumentum mely forráshelyéről származnak. A szabvány minden egyes bibliográfiai adatelem vonatkozásában meghatározza az elsődleges forráshelyeket (főforrásokat), ahonnan az adatot elsősorban kell venni a bibliográfiai leírás számára, illetve a másodlagos forráshelyeket (megengedett források), amelyek akkor vehetők figyelembe, ha a főforrásban nem találjuk meg a szükséges adatot. A hagyományos bibliográfiai leírásban a megengedett forrásból származó adatokat szögletes zárójelpárba, mint egyezményes jelbe foglaljuk.

A főforrás tehát az a forráshely, ahonnan az adatot elsősorban kell venni a leírás számára (ha ott az adat előfordul).

Megengedett forrásnak nevezzük a könyv azon részét, ahonnan az adatot akkor lehet leírni, ha az a főforrásban nem szerepel, és megengedett forrásként ki van jelölve.

Megkülönböztetünk ezenkívül tiltott forrást az egyes bibliográfiai adatok vonatkozásában, ahonnan az adatot még akkor sem szabad a leírásban szerepeltetni, ha sem a főforrásban, sem a megengedett forrásban nem találtuk meg.

Ha valamely adatot a források párhuzamosan több változatban tartalmazzák, mindig a legmagasabb forrás szerint kell leírni az adatot, még akkor is, ha az hiányosabb vagy téves. Az ilyen módon leírt adat kiegészítésére vagy helyesbítésére a leírás megjegyzés adatcsoportjában van lehetőségünk.

A könyvek formai analízise. A bibliográfiai leírás lépései

A bibliográfiai leírásokat a következő szempontrendszer alapján minősítjük.

1. A leírás bibliográfiai szintje (azaz a leírás tárgya) szerint megkülönböztetünk:

a) monografikus szintű leírás (készülhet egyetlen fizikai egységből álló könyvből vagy több fizikai egységből álló könyvegy fizikailag önálló részéről)

b) összefoglaló szintű leírás (készülhet több fizikai egységből álló könyv önálló részeinek egy csoportjáról vagy egészéről)

c) analitikus szintű leírás (egy könyv fizikailag nem önálló részéről)

2. A megválasztott adatelemek köre szerint megkülönböztetünk:

a) teljes leírás (a leírás a lehetséges adatelemek mindegyikét felhasználja)

b) egyszerűsített leírás (a leírás rövidített változata, amelyben meghatározott adatelemek elhagyhatóak és az adatelemek közlésmódja egyszerűsíthető)

3. A leírás szerkezete szerint megkülönböztetünk:

a) egylépcsős leírás (a leírás ugyanazon adatcsoportjai tartalmazzák mind a könyv egészére, mind a csak az egyes kötetekre jellemző adatokat)

b) többlépcsős leírás (a könyv egészére, majd az egyes kötetekre jellemző adatokat külön adatcsoportok tartalmazzák, csak összefoglaló szintű leírás esetén értelmezhető)

4. A leírás jellege szerint:

a) zárt leírás: a leírásban nincsenek hiányzó adatelemek.

b) nyitott leírás: a leírásból hiányoznak adatelemek (csak összefoglaló szintű leírás esetén értelmezhető, ha a leírás tárgya olyan többkötetes könyv, amelynek megjelenése időben elhúzódó, és a leírás pillanatában nem áll a rendelkezéünkre valamennyi kötet).

A könyvek leírásához hét adatcsoportot használunk, amelyek a leírás összetartozó adatelemeinek az egységei. A leírás adateleme meghatározott információt közlő szó, kifejezés vagy jelcsoport lehet. A hét adatcsoport a következő:

1. Cím és szerzőségi közlés(főforrása: címoldal)
2. Kiadás(főforrása: címoldal, egyéb előzék, kolofon)
3. Megjelenés(főforrása: címoldal, egyéb előzék, kolofon)
4. Terjedelem(főforrása: a könyv egésze)
5. Sorozat(főforrása: címoldal, egyéb előzék, kolofon)
6. Megjegyzés(ek) (főforrása: bármely adatforrás)
7. Terjesztési adatok(főforrása: bármely adatforrás)

A leírás adatcsoportjainak elválasztására, az adatelemek típusának felismerhetővé tételére, az adatelemekről történő kiegészítő információk közlésére és az adatok forrásának jelölésére a leírásban egyezményes jeleket használunk.

A leírás adatcsoportjai két csoportra oszthatók aszerint, hogy a dokumentum nyelvén vagy a bibliográfia (katalógus) nyelvén kell-e megadni adatait.

Az 1., 2., 3. és 5. adatcsoportokat a dokumentum nyelvén kell megadni, azaz az adatokat azon a nyelven és abban az írásrendszerben kell leírni, ahogyan a könyvön találhatók. A nem latinbetűs írású adatok a megfelelő átírási szabvány szerint átírandók a transzliteráció szabályai szerint.

A 4., 6. és 7. adatcsoport adatait a bibliográfiai gyakorlat, vagy a katalógus nyelvén szükséges megadni (azaz magyar nyelven).

A leírásban a nagy kezdőbetűk használata engedélyezett a közölt adat nyelvének helyesírási szabályai szerint, továbbá minden egyes címkezdő szó elején (kivéve ha azt a forráson a szövegelhagyás jele előzi meg), valamint minden adatcsoport kezdőszava nagy kezdőbetű.

A leírásban szereplő számok írásmódjával kapcsolatban főszabályként elmondható, hogy a különféle címadatokban szereplő számok írásmódjánál megtartjuk a forráshelyen szereplő írásmódot, egyéb esetekben pedig az egyes adatcsoportok szabályai az irányadók.

A leíró katalógus keresési szempontjai

Valamennyi bibliográfiai leírás lehetőséget ad egy vagy több keresési szempont meghatározására, amelyek segítségével a bibliográfiai tételek rendezhetőek és kereshetőek a katalógusban.

Azt a könyvtári munkafolyamatot, amelynek során a bibliográfiai leírást ilyen módon kiegészítjük besorolási adatokkal, nevezzük a bibliográfiai tételek szerkesztésének (röviden tételszerkesztésnek).

A tételszerkesztés során a bibliográfiai tételek alábbi típusaival találkozunk és dolgozunk.

Alaptételnek nevezzük azt a bibliográfiai tételt, amely tartalmazza a dokumentum bibliográfiai leírását, továbbá a rendezéséhez szükséges valamennyi besorolási adatot a könyvtár szolgáltatásai szempontjából a lehető legteljesebb formában.

Főtétel olyan alaptétel, amelyen a főtétel első besorolási adata kijelölésre került.

Melléktétel olyan bibliográfiai tétel, amelynek kijelölt első besorolási adata típusában vagy funkciójában eltér a főtétel első besorolási adatától.

Utalótétel olyan bibliográfiai tétel, amely a besorolási adatok egységesítése során mellőzött nemegységes névformákról vezet az egységesített névformára (alakra), azaz a nemegységesített besorolási adatokat összekapcsolja az egységesített besorolási adattal vagy adatokkal, és ha szükséges magyarázatot fűz a kapcsolathoz.

Tételgarnitúrának nevezzük mindazon bibliográfiai tételek összességét, amelyet adott dokumentum bibliográfiai leírásából kiindulva a tételszerkesztése során készítettünk.

Az előzőekben említett bibliográfiai tételtípusoknak további altípusait is megkülönböztetjük:

1. főtételek

1.1. szerzői főtétel

1.2. testületi főtétel

1.3. egységesített cím szerinti főtétel

1.4. főcím szerinti főtétel

2. melléktételek

2.1. közreműködői melléktétel

2.2. tárgyi melléktétel

2.3. cim szerinti melléktételek

^^^2.3.1. főcím szerinti melléktétel

^^^2.3.2. egységesített cím szerinti melléktétel

^^^2.3.3. sorozati főcím szerinti melléktétel

^^^2.3.4. párhuzamos cím szerinti melléktétel

2.4. szerző/cím szerinti melléktétel

2.5. kapcsolatteremtő melléktétel

3. utalótételek

3.1. egységesítő utalótétel

3.2. magyarázatos utalótétel

3.3. általános magyarázatos utalótétel

Besorolási egységeknek nevezzük a bibliográfiai (=besorolási) tétel azon részeit, amelyek a tétel rendezését és visszakeresését teszik lehetővé. A bibliográfiai tételnek a besorolási tételhez tartozó adatait egyértelműen meg kell jelölni, és fontos szem előtt tartani, hogy a besorolási tétel adatainak sorrendje nem feltétlenül egyezik meg ezen adatoknak a bibliográfiai tételben rögzített sorrendjével.

A besorolási egységek négy szintjét különböztetjük meg:

1. besorolási tétel

2. besorolási adat

3. besorolási elem

4. besorolási jel

A besorolási tétel a legmagasabb szintű besorolási egység, amely tartalmazza a rendezéséhez szükséges valamennyi besorolási adatot. A besorolási tételek típusai között sorrendiséget (besorolási rangsort) állítunk fel, amely a következő (a legerősebbtől a leggyengébb felé haladva):

1. általános magyarázatos utalótétel

2. egységesítő utalótétel

3. magyarázatos utalótétel

4. főtétel

5. melléktétel (tárgyi melléktétel kivételével)

6. művel kapcsolatos tárgyi melléktétel

7. személlyel, testülettel, földrajzi hellyel kapcsolatos tárgyi melléktétel

A besorolási adatok a besorolási egységek második szintjét jelentik, amelyek tartalmazzák a rendezésükhöz szükséges valamennyi besorolási elemet, és az alábbi típusait különböztetjük meg besorolási rangsor szerint:

1. személynév

2. testületi név

3. cím

4. földrajzi név

5. megjelenési év

6. azonosítószám

A besorolási adatok megválasztásának elveit, szerkesztését az MSZ 3440-es szabványcsalád rendelkezései tartalmazzák.

A harmadik szintet a besorolási elemek jelentik, amelyek egy vagy több besorolási jelből állnak, és sorrendjük a következő besorolási rangsor szerint:

1. rendszó

2. egyéb elem

3. kiegészítő adat

A besorolási egységek legalsó szintjén a besorolási jelek állnak, ezek a legkisebb besorolási egységek, és sorrendjük a besorolási rangsor szerint az alábbi:

1. figyelembe nem veendő jelek

2. térköz (szóköz)

3. szimbólumok

4. számok

5. betűk

A bibliográfiai tételek rendezésekor, illetve a katalógus szerkesztésekor a tételek valamennyi besorolási egységét figyelembe vesszük a legmagasabb szinttől a legalacsonyabb felé haladva.

A dokumentumok tartalmi analízise. A tartalmi feltárás forráshelyei

Ahogyan azt már a korábbiakban tisztáztuk, a dokumentumok tartalmi feltárása egy többlépcsős folyamat, melynek első lépése a bennük rögzült tudás rekonstruálása, majd ezt követi a rekonstruált tudás, tartalom reprezentálása valamilyen osztályozási rendszer vagy információkereső nyelv jelkészletével. A tudás rekonstruálását vagy más megnevezéssel a tartalmi analízist az alkalmazni kívánt osztályozási rendszertől, információkereső nyelvtől teljesen elvonakoztatva, attól függetlenül kell elvégeznünk.

A tartalmi feltárás, a tartalmi analízis sokkal szubjektívebb, szabályozatlanabb folyamat, mint a dokumentumok formai feltárása, így ennek a munkafolyamatnak a végzése során a könyvtárosnak sokkal nagyobb fokú a döntési szabadsága, ugyanakkor a felelőssége is. Vannak esetek, amikor teljesen egyértelmű a dokumentum tartalma, de nagyon gyakran előfordul, hogy a dokumentum legszembetűnőbb forráshelye, a cím által sugallt tartalom és a dokumentum tényleges tartalma nagyon távol állnak egymástól, és ilyenkor a könyvtárosnak kell eldöntenie, hogy miről is szól a feldolgozandó dokumentum.

Erre az esetre példa McCarthy Vad lovak című munkája is, amely a címe alapján azt sejteti, hogy a könyv lovakról szól, de ha figyelmesebben tanulmányozzuk a kötetet, rájövünk, hogy valójában egy texasi rancherről mesélő szépirodalmi műről van szó, melynek tartalmi feltárása a tartalom fiktív jellege miatt csak az irodalom és a műfaj azonosítására irányul.

A dokumentumok tartalmi analízise nagyon szubjektív folyamat, minősége nagymértékben függ az osztályozást végző könyvtáros felkészültségétől és tapasztaltságától. Mindezek ellenére léteznek olyan megtanulható technikák, amelyek segítségével a tartalmi analízis könyebbé és eredményesebbé tehető.

A tartalmi feltárás forráshelyei: A cím és az alcím

A kezdő osztályozó könyvtárosok gyakran gondolják úgy, hogy a könyv tartalmának legfontosabb kifejezője a cím. Ez általában igaz a tudományos művek, szakkönyvek, publikációk esetében. Ezek a dokumentumok jellemzően olyan címet viselnek, melynek szavai egyértelműen kifejezik a tartalmat. A következő példákban olyan dokumentumok találhatók, amelyek címei a tartalmi feltárás során maradéktalanul és fenntartások nélkül felhasználhatók.

3.5. táblázat - Példák a tartalmi analízis során felhasználható címekre

Felhasználható címek

Drámajátékok: bevezetés a drámapedagógiába / Gabnai Katalin; [a fényképeket Koncz Zsuzsa kész.]. – [Budapest]: Helikon, [2000], cop. 1999.

A gyógyszerészi kémia alapjai III.: fertőtlenítőszerek, antibiotikumok és kemoterapeutikumok, tumorellenes gyógyszerek / Gunda Tamás, Sztaricskai Ferenc ; [közread. a] Debreceni Egyetem Orvos-és Egészségtudományi Centrum Gyógyszerészi Kémia Tanszék. - Debrecen : Debreceni Egyetemi Kiadó, 2011.

Information retrieval architecture and algorithms / Gerald Kowalski. - New York : Springer, 2011.


A dokumentumok tartalma sajnos nem minden esetben fejeződik ki egyértelműen a címben, sokszor komoly utánajárást igényel a tartalom felderítése. Ez különösen gyakran fordul elő társadalomtudományi művek és humaniórák esetében. Ezekben az esetekben nagy segítségünkre lehet az alcím, amely rávilágít a tényleges tartalomra, jelentősen megnöveli a cím információs értékét. Nézzünk néhány tipikus esetet a tartalmi feltárás szempontjából óvatosságot igénylő, félrevezető címadásra, és az alcímek tanulmányozásának fontosságára.

3.6. táblázat - Példák a tartalmi analízis során fenntartásokkal kezelendő címekre

Fenntartásokkal kezelendő címek

A porlepte énekes: Weöres Sándorról / Domokos Mátyás. -Budapest: Nap, 2002.

Egy előszoba titkai : Horn Gyula közelről, 1994-1998 / Baranyi Mária. - Budapest] : Athenaeum, [2010]

Álomtervező: tesz-vesz album, földi-, színpadi- és csillagmesékkel / Szegő György. - [Budapest] : Ráday Könyvesház, 2008.

A mindenség modellje : [kortárs magyar templomépítészet] : [Modem ., Debrecen, 2009. március 21 - június 28.] / [kurátor, szerk. Wesselényi-Garay Andor]. - Debrecen : Modem, 2010.


A tényleges témája A porlepte énekes címet viselő műnek magyar irodalomtörténet, tulajdonképpen egy Weöres Sándor monográfiáról van szó, és nem a cím által sugallmazott zenei témáról. Az Egy előszoba titkai című dokumentum sem belsőépítészeti témákat feszeget, hanem Magyarország 20. századi politikájáról, Horn Gyula volt miniszterelnökről szól.

3.2. ábra - Egy előszoba titkai

Egy előszoba titkai

Ezekben az esetekben az alcím informatív volt, segített a tartalmi analízisben. Viszont az Álomtervező: tesz-vesz album, földi,-, színpadi-és csillagmesékkel című dokumentum esetében az alcím tovább növeli a bizonytalanságot, és egyik címelemben sincs utalás a valós tartalomra, az építészetre, a díszlettervezésre.

A tartalmi feltárás forráshelyei: A borítófedél, a fülszöveg, a tartalomjegyzék

A cím nagyon jó forrása lehet a tartalmi analízisnek, de nem szabad kizárólagosan csak a címoldalon található információkra támaszkodnunk. Nagy segítségünkre lehet a tartalom feltárásában a borítófedél hátoldalán vagy a védőborító behajtott belső oldalán található ún. fülszöveg. Amennyiben a fülszöveg áttanulmányozása után is kétségeink lennének a dokumentum tartalmát illetően mindenképpen tekintsük át a tartalomjegyzéket. A tartalomjegyzék kiválóan alkalmas arra is, hogy tovább részletezzük, finomítsuk segítségével a dokumentum által felölelt témát, témaköröket.

A tartalmi feltárás egyéb segédletei

Természetesen a feldolgozó könyvtáros sem lehet szakértője minden témakörnek, melynek tartalmi feltárását el kell végeznie. Gyakran előfordul hogy az előbbiekben felsorolt forráshelyeken nem találunk elég információt ahhoz, hogy biztonsággal el tudjuk végezni a dokumentum tartalmi analízisét, majd ezt követően az alkalmazott osztályozási rendszer megfelelő jelzetével történő ellátását. Ezekben az esetekben a feldolgozó könyvtárosok is a különböző referensz forrásokat, a kézikönyvtár vagy segédkönyvtár vonatkozó dokumentumait hívják segítségül. Ezek lehetnek például az adott szakterület legfontosabb enciklopédiái, szótárai, lexikonjai, monográfiái, adattárai, adatbázisai. Ezeket a segédleteket általában maguk köré gyűjtik a feldolgozó könyvtárosok, hogy szükség esetén kéznél legyenek, és segítsék az eligazodást az adott ismeretterület fogalmi rendszerében, felépítésében.

Napjainkban már minden nagyobb könyvtár állománya hozzáférhető online katalógusaikon keresztül, így a tartalmi feldolgozás során nyugodtan segítségül hívhatjuk ezeket is. Ha megnézzük, hogy más könyvtárak könyvtárosai hogyan oldották meg az adott tartalmi feltárást, milyen tartalmi ismérvekkel látták el a dokumentumokat, komolyan segítséget kaphatunk a munkánkhoz. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy változtatás nélkül átemeljük a mások által használt jelzeteket, osztályozási kifejezéseket. Erre már csak azért sincs mód, mert a könyvtárak tartalmi feltárását nagy mértékben meghatározza a saját gyűjtemény és a saját használói kör és igény. Még azonos osztályozási rendszerek használata esetén is komoly eltérések lehetnek az egyes könyvtárak között, de ötletszerzésre, a problémahelyzet megoldásában mindenképpen nagy segítségünkre lehet, ha megnézzük más könyvtárosok megoldásait ugyanarra a feladatra. Tekintsünk át néhány valós könyvtári példát ugyanannak a dokumentumnak a tartami feltárására ETO szakjelzetekkel, majd tárgyszavakkal.

3.7. táblázat - Példák a könyvtárak szakozási gyakorlatára

KönyvtárakFeladatok
 1. Feladat: Álomtervező: tesz-vesz album, földi-, színpadi- és csillagmesékkel / Szegő György. - [Budapest] : Ráday Könyvesház, 2008.
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár792.021(439)(092)Szegő Gy.(084.12)
Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár792.021(439)(092)Szegő György
Országos Széchényi Könyvtár792.021(439)(092)Szegő György
 2. Feladat: Egy előszoba titkai : Horn Gyula közelről, 1994-1998 / Baranyi Mária. - Budapest] : Athenaeum, [2010]
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár32(439)(092)Horn Gy.(0:82-94)

323(439)"1994/1998"(0:82-94)

342.518(439)"1994/1998"(0:82-94)
Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár32(439)"1994/1998"

328.13(439)"1994/1998"
Országos Széchényi Könyvtár323(439)"199"(0:82-94)

32(439)(092)Horn Gy. (0:82-94)


Az első feladat megoldásai között nem sok különbséget tapasztalhatunk, az egyes könyvtárak által adott ETO szakjelzetek gyakorlatilag azonosak. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár megoldása egy, a dokumentum illusztráltságát kifejező formai alosztással bővebb a többi könyvtáréhoz képest.

A második feladat megoldása már sokkal színesebb, a politika főtáblázati számával, a 32-vel minden megoldásban találkozunk, de a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár a miniszterelnököt , a kabinetet kifejező 342.518 főtáblázati számot is fontosnak tartotta feltüntetni, míg a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtára a kormány, a kabinet fogalmat leíró 328.13 főtáblázati számot használta. Az OSZK megoldása csak a politika és belpolitika, 32, 323 mélységig hatol.

Még színesebb lesz a megoldások palettája, ha megnézzük, hogy milyen tárgyszavakat használtak a témák feltárására a vizsgált könyvtárak.

3.8. táblázat - Példák a könyvtárak tárgyszavazási gyakorlatára

KönyvtárakFeladatok
 1. Feladat: Álomtervező: tesz-vesz album, földi-, színpadi- és csillagmesékkel / Szegő György. - [Budapest] : Ráday Könyvesház, 2008.
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár építészet, építőművészet, Magyarország, életrajz, Szegő Gy., fényképek, fotók, színpadtervek, díszlettervek, színházművészet
Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár Díszlettervezők Magyarország Díszlettervezők Magyarország 20. század Stage designers Hungary. Stage designers Hungary 20th century
Országos Széchényi Könyvtár képzőművész, díszlettervezés, látványtervezés, belsőépítészet, 20. század, 21. század, Magyarország
 2. Feladat: Egy előszoba titkai : Horn Gyula közelről, 1994-1998 / Baranyi Mária. - Budapest] : Athenaeum, [2010]
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtáró Ervin Könyvtár

politika, Magyarország, életrajz, Horn Gy., visszaemlékezés formájában, emlékirat formájában, napló formájában, belpolitika, 1994-1998, minisztertanács, minisztérium, miniszterelnök, miniszterek

Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár

Horn Gyula (1932-) Miniszterelnökök Magyarország életrajz Prime ministers Hungary Biography. Magyarország politika és kormányzat 1989- Hungary Politics and government 1989-.

Országos Széchényi Könyvtárpolitikus, belpolitika, ezredforduló, Magyarország, memoár

A három könyvtár tárgyszavazási gyakorlata, ahogyan az a példákból is jól látszik, teljesen eltérő. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár ún. szabad tárgyszavakat használ, a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtára a Library of Congress tárgyszórendszerét használja magyar és angol nyelven egyaránt megadva a tárgyszavakat, míg az Országos Széchényi Könyvtár az OSZK Tezaurusz, a Köztaurusz alapján tárgyszavaz. Az intézmények eltérő tárgyszavazási gyakorlata világít rá leginkább arra a korábbi kijelentésünkre, hogy a tartalmi feltárás nagyon szubjektív tevékenység, és számtalan tényező befolyásolja.

A dokumentumok tartalmi analízise. A tartalmi feltárás lépései

Az előző részben megismertük a dokumentumoknak azokat a forráshelyeit, amelyeket a tartalmi analízis során a legnagyobb hatékonysággal használhatunk fel. Most nézzük meg, hogy milyen lépésekben javasolt feltárni a dokumentumban rögzült tudást, a tartalmat, és hogyan írjuk ezt le úgy, hogy minél könnyebb legyen majd egy konkrét információkereső nyelv/osztályozási rendszer jelkészletére lefordítani.

A dokumentum fő tárgykörének meghatározása

A tartalmi feltárás forráshelyeinek áttekintése után próbáljuk meg a saját szavainkkal megfogalmazni, hogy miről is szól a dokumentum elsődlegesen, mi a fő tárgyköre. Ez abban az esetben nagyon egyszerű feladat, ha a dokumentum egyetlen, jól meghatározható témáról szól. A következő példákban ilyen dokumentumokkal találkozhatunk. Törekedjünk a téma általánosabb és szűkebb meghatározására is.

3.9. táblázat - Példák a dokumentumok fő tárgykörének meghatározására: egy fő tárgykör esetében

FeladatMegoldás
A halálbüntetés intézményének egyetemes és magyarországi jogtörténetejogtudomány, halálbüntetés
A pszichiátria rövidített kézikönyveorvostudomány, pszichiátria

101 gengszterfilm, amit látnod kell, mielőtt meghalsz

filmművészet, bűnügyi filmek
Magyarországi népszokásoknéprajz, népszokások
Európa fái: 1500 faj gazdagon illusztrált, szakszerű leírásanövényföldrajz, fák

Sminkelés mesterfokon:  szépülj szakértő segítségével

szépségápolás, smink


Bonyolultabb a helyzet, ha a tartalmi feltárás alatt álló dokumentum több tárgykörrel is foglalkozik. Ezekben az esetekben arra kell törekednünk, hogy minden lényeges témakört fejezzünk ki, mert nem tudhatjuk, hogy mely témák iránt érdeklődő használók számára lehet hasznos az általunk feltárt tartalom, és annak fizikai foglalata, a dokumentum. A következő címek tartalmi analízise során észre kell vennünk, hogy több tudományterülethez tartozó témákat kell azonosítanunk.

3.10. táblázat - Példák a dokumentumok fő tárgykörének meghatározására: több fő tárgykör esetében

FeladatMegoldás
A magyar képzőművészet társadalomtörténete, 1867-1918képzőművészet, társadalomtörténet

"Csak nézni kell ezeket a rajzokat...":  Csáth Géza földesi naplórajzainak és rajzfüzetének atlasza

magyar irodalom, rajzművészet

A Magyar Királyi Csendőrség egyenruházata és felszerelései, 1920-1945

csendőrség, egyenruha

Színes karácsony tűvel és cérnával:  90 ünnepi motívum - múltidéző és modern minták

karácsony, kézimunka

A szent korona sérüléseinek és átalakításainak krónikája

koronázási jelvény, restaurálás

Régi magyar mesterségek - családneveink tükrében:  egy pályázat legjobb darabjai

magyar néprajz, mesterségek, magyar nyelv, családnevek


Az előző példákból is világosan látszik, hogy a dokumentum tartalmát átfogóbban és szűkebben is megfogalmazhatjuk. A tartami feltárás során arra kell törekednünk, hogy minél pontosabban ragadjuk meg a dokumentum tartalmát, és lehetőség szerint minél több, és pontosabb ismérvvel tegyük azt visszakereshetővé.

Nincsenek pontos szabályok arra nézve, hogy hány ismérvvel kell ellátnunk a tartalmi feltárás során egy dokumentumot, és mennyire legyenek ezek az ismérvek átfogóak vagy éppen specifikusak. Arra kell törekednünk, hogy minél jobb leírását adjuk a tartalomnak, és folyamatosan tartsuk szem előtt a használói szempontokat. Gondoljuk át, hogy mit keresnek majd azok a használók, akik számára az általunk feltárt dokumentum témája érdekes lehet. Amennyiben a tartalmi feltárás során nem a használók szempontjait tartjuk elsődlegesnek, előidézhetjük azt a nem kívánatos állapotot, hogy az adott dokumentum, az általunk adott tartalmi ismérvek alapján nem vagy csak nagyon nehezen lesz visszakereshető.

A cím és a tartalmi feltárás szempontjából szükséges forráshelyek nem feltétlenül tartalmazzák azokat a fogalmakat, szakkifejezéseket, amelyeket tartalmi ismérvként mindenképpen ki kell fejeznünk, mert a használók jellemzően azokkal keresik az adott témát.

Az előző példákból ilyen eset volt az Európa fái: 1500 faj gazdagon illusztrált, szakszerű leírása című dokumentum is, amely nem tartalmazta ugyan a növényföldrajz vagy fauna megnevezést, de ezt tartalmi ismérvként mindenképpen szerepeltetnünk kell, hiszen a biológusok, földrajztudósok ezzel a szóval keresik az egyes földrajzi területek növényvilágával foglalkozó dokumentumokat. Amennyiben csak a fák ismérvvel látnánk el a dokumentumot, minden olyan használót megfosztanánk annak a lehetőségétől, hogy megtalálja ezt a dokumentumot, akit a teljes növényföldrajz érdekel, és nem csak a fák. Ugyanez mondható el a Sminkelés mesterfokon:  szépülj szakértő segítségével című dokumentumról is. Joggal feltételezhetjük, hogy a szépségápolás iránt érdeklődő használók is haszonnal forgathatják majd a sminkelésről szóló dokumentumot, így a szépségápolás is feltétlenül szükséges tartalmi ismérv.

A tartalmi analízis egyéb szempontjai: hely és idő

A hely és az idő nagyon fontos szerepet kapnak a dokumentum fő tárgykörének pontosításában, finomításában. Magyarázni sem kell, hogy milyen lényeges különbség van a között, ha a 19. század vagy pedig a 21. század francia női divatjáról szól egy dokumentum. A következő példák megoldásaiban a tartalmi ismérvek között már szerepeltetjük a helyet és az időt is.

3.11. táblázat - Példák a hely és idő kategóriákra

FeladatMegoldás
Európa fái: 1500 faj gazdagon illusztrált, szakszerű leírásanövényföldrajz, fák, Európa
A magyar képzőművészet társadalomtörténete, 1867-1918képzőművészet, társadalomtörténet, Magyarország, Osztrák-Magyar Monarchia
A Magyar Királyi Csendőrség egyenruházata és felszerelései, 1920-1945csendőrség, egyenruha, Horthy-korszak

A Pécsi Székesegyház freskói és kincsei

freskók, liturgikus tárgyak, székesegyház, Pécs
A halálbüntetés intézményének egyetemes és magyarországi jogtörténetejogtudomány, halálbüntetés, nemzetközi gyakorlat, Magyarország

A szenvedélyek kifejezése és a műfajok hierarchiája: a francia festészetelméleti gondolkodás kezdetei

művészettörténet, festészet, Franciaország, 17-18. század
A Kárpát-medence mollusca - faunája [elektronikus dok.]fauna, puhatestűek, Kárpát-medence


Figyeljük meg, hogy a fő tárgykör idő vonatkozását hogyan fejeztük ki a A magyar képzőművészet társadalomtörténete, 1867-1918 című dokumentum esetében.

3.3. ábra - A magyar képzőművészet társadalomtörténete, 1867-1918

A magyar képzőművészet társadalomtörténete, 1867-1918


A cím ugyan konkrét évszámokat tartalmaz az időintervallum kifejezésére, de gondolkodjunk el minden ehhez hasonló esetben is, hogy a két évszám által átfogott időszaknak nincs-e valamilyen önálló megnevezése. A példánkban jelölt időszak az Osztrák-Magyar Monarchia, államszövetség, és joggal feltételezhetjük, hogy a téma iránt érdeklődő használók inkább a konkrét megnevezéssel, mintsem az időpontokkal fogják keresni a témával foglalkozó irodalmat.

Hasonló helyzettel találkozhatunk a A Magyar Királyi Csendőrség egyenruházata és felszerelései, 1920-1945című könyv tartalmi feltárása során is. Az 1920-1945 közötti időszakot a magyar történelemben Horthy-korszaknak hívjuk, mivel Horthy Miklós volt a Magyar Királyság kormányzója 1944 végéig, tehát a fő tárgykört, ami példánkban a csendőrség és az egyenruha, ebben az esetben is az idő kategária konkrét megnevezésével, és nem pedig az évszámokkal ajánlott pontosítani, részletezni.

Merőben más a helyzet a A szenvedélyek kifejezése és a műfajok hierarchiája: a francia festészetelméleti gondolkodás kezdeteicímű munkával, mert itt az alcímben kifejezett időszak nem egyértelműen azonosítható, az egyes használók másként gondolkodhatnak erről. Így ebben az esetben szerencsésebb évszázadok pontosággal behatárolni a fő tárgykört, a festészetet.

Az előző példákból is láthatjuk, hogy az idő vonatkozást sokféleképpen kifejezhetjük: korszakokkal, konkrét dátumokkal vagy egyéb sajátságos idő tényezőkkel.

A tárgyhely nagyon fontos tartalmi ismérve lehet egy dokumentumnak, ezért a hely kifejezésére mindig figyeljünk. Még az a furcsa helyzet is elképzelhető, hogy bizonyos használók számára a dokumentum fő tárgyköre teljesen közömbös, és csupán a hely, a helyszín fontos számukra. A hely lehet politikai, közigazgatási terület, földrajzi régió, égöv, égtáj, és tulajdonképpen bármi egyéb, ami a fő tárgykör előfordulási helyére utal. Az Európa fái: 1500 faj gazdagon illusztrált, szakszerű leírásacímű dokumentum esetében elképzelhetetlen, hogy ne fejezzük ki a helyszínt, hiszen a flóra, a növényföldrajz mindig egy konkrét földrajzi területhez kötődik. Ugyanez a helyzet a A Kárpát-medence mollusca - faunája [elektronikus dok.]kapcsán is, mert a fauna nem más, mint egy adott terület állatvilága. A halálbüntetés intézményének egyetemes és magyarországi jogtörténete című dokumentum esetében két helyet is ki kell, hogy fejezzünk. A címben szereplő egyetemes jelző a téma sok országban előforduló, tehát nemzetközi gyakorlatára utal.

A tartalmi analízis egyéb szempontjai: a forma és a személyek

A dokumentum formája nem tartozik a tényleges tartalmi tényezők közé, de nagy mértékben befolyásolhatja a dokumentum használhatóságát, így a tartalmi feltárás során erről se feledkezzünk meg.

Kétféle formáról szokás beszélni, az egyik a külső formája, a másik pedig a belső formája a dokumentumnak.

A külső vagy fizikai forma a dokumentum megjelenésére, a dokumentumtípusra utal. Például:könyv, hangoskönyv, három dimenziós dokumentum, video, elektronikus dokumentum.

A belső forma azt fejezi ki, hogy hogyan, milyen elrendezésben tartalmazza a dokumentum az információt, valamint utalhat a tárgyalásmódra is. Például: lexikon, bibliográfia, táblázatok, konferencia kötet. A halálbüntetés intézményének egyetemes és magyarországi jogtörténetecímű dokumentum esetében például fontos szempont, hogy a jogtudományról történeti szempontból szól, így a történeti tárgyalásmódot mindenképpen jeleznünk kell a tartami ismérvek sorában.

A korábbi példákban szereplő dokumentumok tartalmi ismérveit egészítsük ki a szükségesnek gondolt formai jegyekkel. Ezek a formai jegyek a címek alapján nem feltétlenül azonosíthatók, de a dokumentumok kézbevételekor teljesen egyértelművé válnak.

3.12. táblázat - Példák a forma kategóriára

FeladatMegoldás
Európa fái: 1500 faj gazdagon illusztrált, szakszerű leírásanövényföldrajz, fák, Európa, növényhatározó
A Pécsi Székesegyház freskói és kincseifreskók, liturgikus tárgyak, székesegyház, Pécs, fényképalbum
Régi magyar mesterségek - családneveink tükrében:  egy pályázat legjobb darabjaimagyar néprajz, magyar nyelv, családnevek, mesterségek, pályázat, tanulmánygyűjtemény
A pszichiátria rövidített kézikönyveorvostudomány, pszichiátria, egyetemi jegyzet
A halálbüntetés intézményének egyetemes és magyarországi jogtörténetejogtudomány, halálbüntetés, nemzetközi gyakorlat, Magyarország, történeti tárgyalásmód


A személyek nagyon sokféle szempontból lehetnek a dokumentum tartalmának módosítói vagy kifejezői. A fő tárgykör vonatkozhat a különböző nemekre, etnikumokra, életkori csoportokra, és számos egyéb személyi csoportra, de maga a személyek csoportja is lehet a dokumentum elsődleges témája.. A tartalmi ismérvek sorában akkor kell feltüntetnünk a személyeket, ha róluk szól a dokumentum tartalma. Amennyiben a dokumentumot bizonyos személyek csoportjának szánták, akkor ez már leginkább csak formai jegy, mint például a gyermekkönyv megnevezés is, és legfeljebb formai ismérvként fejezzük ki. A következő példákon keresztül világossá válhat, hogy milyen esetekben lesz a személy vagy személyek csoportja fontos tartalmi ismérv.

3.13. táblázat - Példák a személyek kategóriára

FeladatMegoldás

A mélységből kiáltok:  depresszió, öngyilkosság és kábítószer a serdülőkorban

öngyilkosság, depresszió, kábítószer-fogyasztás, serdülők

A fáraók földjének Nobel-díjasa:  kémiai Nobel-díj, 1999

kémia, tudósok, kémikusok, Ahmed Zewail, Amerikai Egyesült Államok, Egyiptom, 20-21. század, memoár

A nő és hivatása : szemelvények a magyarországi nőkérdés történetéből 2. : 1866-1895

nők, Magyarország, 19. század, szöveggyűjtemény

"A nép követte a szabást":  folyamatok a magyar paraszti öltözködés alakulásában

néprajz, magyarok, öltözködés, 17-19. század


Érdekes az az eset, ha konkrét személyről szól egy dokumentum, mint például a A fáraók földjének Nobel-díjasa:  kémiai Nobel-díj, 1999című önéletrajz, Ahmed Zewail írása. A bibliográfia leírás során az ehhez hasonló esetekben a személynév megjelenik tárgyi melléktételként, de nincs semmi akadálya annak sem, hogy tartalmi feltáráskor tárgyi ismérvként szerepeltessük azt. A konkrét személy megnevezésén túl minden esetben ki kell fejeznünk az a csoportot is, amelyhez az adott személy tartozott, hiszen a használói szempontokat szem előtt tartva ez nagyon fontos elvárás. Az előbbi példán keresztül világosan láthatjuk, hogy az Ahmed Zewail kémikusról szóló dokumentum nem csak a kifejezetten a személye iránt érdeklődő használók számára lehet hasznos olvasmány, hanem minden olyan használónak is, aki a közelmúlt nagy vegyészeiről, tudósairól szeretne olvasni. Számukra ez a mű csak abban az esetben lesz elérhető, ha tartalmi ismérvet biztosítunk a tudósokhoz és/vagy a vegyészekhez is.

A tartalmi ismérvek láncolata

A tartami analízis eredményeként előállt a dokumentum tartalmát kifejező tartalmi ismérvek láncolata, amely tartalmazza a dokumentum fő tárgykörét vagy tárgyköreit, amely kiegészülhet szükség szerint a helyet, időt, formát és személyeket kifejező ismérvekkel is. Nincs arra vonatkozó szabály, hogy milyen sorrendben rögzítsük a tartalmi analízis végeredményeként előállt ismérveket, de logikusan a tartalmi szempontból legfontosabbakkal, a fő témaköröket kifejező ismérvekkel kezdjünk, és folytassuk a kevésbé fontos elemekkel. Ha így építjük fel a tartalmi elemek láncát, sokkal könnyebb lesz majd ezeket lefordítani egy konkrét információkereső nyelv/ osztályozási rendszer jelkészletére.

A 3.5. A feldolgozó munka szabványosítása című fejezetben ismertettünk a magyarországi könyvtárakban legjellemzőbben használt két osztályozási rendszert, az Egyetemes Tizedes Osztályozást, és a tárgyszavas osztályozást. A következő részben a tartalmi analízis során használt konkrét dokumentumok feltárt tartalmi ismérveit fordítjuk le előbb az ETO jelkészletére, majd egy szabályozott tárgyszókészlet, tezaurusz, a Köztaurusz jelkészletére.

A dokumentumok teljes tartalmi feltárása

3.14. táblázat - 1. példa: A halálbüntetés intézményének egyetemes és magyarországi jogtörténete

FeladatA tartalom leírása, tartalmi ismérvek láncolataETO szakjelzetTárgyszavak
A halálbüntetés intézményének egyetemes és magyarországi jogtörténetejogtudomány, halálbüntetés, nemzetközi gyakorlat, Magyarország, történeti tárgyalásmód343.25(100)(091)

343.25(439)(091)
büntetőjog, halálbüntetés, jogtörténet, Magyarország
Magyarázat az ETO jelzethez: A jelzetben szereplő főtáblázati szám a halálbüntetés fogalmát fejezi ki. A főtáblázati szám az ETO hierarchikus felépítésből adódóan magába foglalja a jogtudomány: 34, és a büntetőjog: 343 fogalmakat is. Az egyetemesség, nemzetköziség kifejezésére a (100) földrajzi alosztás szolgál, a történeti tárgyalásmódot pedig a (091) formai alosztás fejezi ki.
Magyarázat a tárgyszavakhoz: A tárgyszavak az OSZK tezauruszból származnak. A halálbüntetés szóval léptünk be a tezauruszba, és az eredményül kapott deszkriptorcikkből látszik, hogy a halálbüntetés deszkriptor, tehát ebben a formában felhasználató osztályozási kifejezésként. A deszkriptorcikkből látjuk a fogalom fölérendeltjét, a büntetőjogot, amit ugyancsak érdemes tárgyszóként felhasználnunk. Erre azért van szükség, mert azoknak a használóknak, akik a büntetőjog iránt érdeklődnek releváns lehet a halálbüntetéssel foglalkozó dokumentum is, viszont ez a dokumentum csak akkor válik számukra visszakereshetővé, ha megkapja a büntetőjog tárgyszót. Tárgyszavazásnál különösen ügyeljünk a használói szempontokra, és a várható keresési stratégiákra. A történetiséget a tezauruszban az egyes tudományterületek megnevezésénél találjuk a történet szóval összekapcsolva. Ha nincs megfelelő összetett deszkriptor, akkor a "szakterületi történelem" deszkriptor és az adott szakterület, szakma stb. deszkriptora együtt használandó.

3.4. ábra - A halálbüntetés intézményének egyetemes és magyarországi jogtörténete

A halálbüntetés intézményének egyetemes és magyarországi jogtörténete


3.15. táblázat - 2. példa: Európa fái: 1500 faj gazdagon illusztrált, szakszerű leírása

FeladatA tartalom leírása, tartalmi ismérvek láncolataETO szakjelzetTárgyszavak
Európa fái: 1500 faj gazdagon illusztrált, szakszerű leírásanövényföldrajz, fák, Európa, növényhatározó582.091(4)( 083.71)

581.9(4)(083.71)
fa, flóra, Európa, növényhatározó
Magyarázat az ETO jelzethez: A használat szempontjait szem előtt tartva, ha egy adott földrajzi terület növényvilágát vagy annak egy konkrét növényét tárgyalja egy dokumentum, minden esetben fejezzük ki a növényvilág összességét kifejező növényföldrajz fogalmat is az 581.9 főtáblázati számmal. Könnyű belátni, ha valaki Európa növényföldrajza iránt érdeklődik, akkor nagy valószínűséggel érdekelni fogják a fák is. A fák fogalom az általunk használt 2005-ös ETO kiadásban az 582-es főtáblázati számmal és a .091-es pontnullás nem önálló speciális alosztással fejeződik ki. A fa fogalom más tárgyalási módban az ETO több helyén is megtalálható, például a 691.1 jelzettel kifejezve mint építőanyag. Figyeljünk rá, hogy minden esetben a dokumentum tárgyalási szempontjainak megfelelő jelzetet válasszunk!
Magyarázat a tárgyszavakhoz: A tezauruszba a fák szóval nem tudunk belépni, tehát logikusan a szó egyes számú alakjával, a fa szóval kell megpróbálni a belépést, ami sikerrel is jár. A szó szabályos, tárgyszóként használható alakja tehát a fa. Ebből a példából is világosan látszik, hogy mit is jelent az a megállapítás, hogy a tárgyszó egy nyelvileg szabályozott osztályozási kifejezés. A növényföldrajz szó sem eredményez találatot, ilyen esetben érdemes az alapszóval, mint most például a növénnyel próbálkoznunk. A növény szó vezérdeszkriptor, a deszkriptorcikkben megtaláljuk a flóra szót, ami a növényföldrajz helyett használható tárgyszó. A növényhatározó minden fenntartás nélkül használható osztályzási kifejezés a tezauruszban.

3.5. ábra - Európa fái: 1500 faj gazdagon illusztrált, szakszerű leírása

Európa fái: 1500 faj gazdagon illusztrált, szakszerű leírása


3.16. táblázat - 3. példa: A mélységből kiáltok:  depresszió, öngyilkosság és kábítószer a serdülőkorban

FeladatA tartalom leírása, tartalmi ismérvek láncolataETO szakjelzetTárgyszavak
A mélységből kiáltok:  depresszió, öngyilkosság és kábítószer a serdülőkorbanöngyilkosság, depresszió, kábítószer-fogyasztás, serdülők616.859.4-053.6

613.81/83-053.6

616.89-008.441.44-053.6

159.922.8

37.018.1-053.6

364.2:159.9-053.6
depresszió, öngyilkosság, kábítószer-fogyasztás, alkoholfogyasztás, serdülőkor, serdülőkor lélektana, családi nevelés
Magyarázat az ETO jelzethez: A tartalmi feltárás nehézségét ebben a feladatban a téma összetettsége jelentette, több irányból is fel kellett tárnunk a tartalmat. Az orvostudomány felől közelítve a , 61-es osztályban találtunk megfelelő jelzeteket az öngyilkosságra, a depresszióra, az alkohol-és kábítószer-fogyasztásra. Ezeket a jelzeteket minden esetben pontosítottuk a személyek csoportját, jelen esetben a serdülőket, kifejező általános ismérvek szerinti nem önálló alosztással. Fontos, hogy a pszichológia irányából is visszakereshetővé váljon a dokumentum, ezért szerepel a jelzetek között az 1-es főosztályból a serdülőkor pszichológiája jelzet. A címből ugyan nem derül ki, de ha tanulmányozzuk a dokumentumot, akkor egyértelmű, hogy a nevelés, konkrétabban a családi nevelés is fontos tárgya a dokumentumnak, ezért szerepel a jelzetek között a 37-es osztályból is elem. Az érzelmi szükségleteket kifejező 364.2 jelzet is fontos ismérv a tartalomhoz.
Magyarázat a tárgyszavakhoz: Az alkalmazható tárgyszavak megkeresése nem okoz különösebben nagy nehézséget a tezauruszban, mivel azok viszonylag egyértelmű szakkifejezések. A tezaurusz a fogalmak relációinak, kapcsolatrendszerének feltérképezésével nagy segítségünkre lehet a téma árnyalt tárgyszavazásában. Például az alkoholfogyasztás tárgyszóval belépve a használható deszkriptorok között megtaláljuk a kábítószer-fogyasztást is. Ugyanez a helyzet a serdülőkor és a serdülőkor lélektana tárgyszavakkal is.

3.6. ábra - A mélységből kiáltok:  depresszió, öngyilkosság és kábítószer a serdülőkorban

A mélységből kiáltok:  depresszió, öngyilkosság és kábítószer a serdülőkorban


3.17. táblázat - 4. példa: Régi magyar mesterségek - családneveink tükrében:  egy pályázat legjobb darabjai

FeladatA tartalom leírása, tartalmi ismérvek láncolataETO szakjelzetTárgyszavak
Régi magyar mesterségek - családneveink tükrében:  egy pályázat legjobb darabjaimagyar néprajz, mesterségek, magyar nyelv, családnevek, pályázat, tanulmánygyűjtemény392.91(=00)(439)

331.54

811.511.141'373.232

06.063(439)
magyar néprajz, foglalkozás, magyar nyelv, családnév, pályázat, tanulmány
Magyarázat az ETO jelzethez: A dokumentum témája összetett, több irányú felhasználói érdeklődésre tarthat számot. Visszakeresési ismérvet kell biztosítanunk a dokumentumhoz a családnevek mint nyelvészeti probléma, továbbá mint néprajzi kérdés iránt érdeklődőknek, valamint a mesterségeket, foglalkozásokat is visszakereshetővé kell tennünk. Egy adott nyelv nyelvészeti problémáját az ETO-ban a nyelv főtáblázati számával, és az ehhez kapcsolódó, a nyelvészeti kérdést kifejező nem önálló speciális alosztással tárjuk fel. Jelen esetben az adott nyelv a magyar nyelv, melynek jelzete a 811.511.141, a nyelvészeti probléma pedig a családnév, melyet a 81-es nyelvészet osztálynál találunk meg felsorolva mint aposztrófos speciális nem önálló alosztást, '373.232. A családi nevek néprajzi szempontból a 392-es alosztályban, a magánélet szokásai és hagyományai táblázati részben találhatóak. Az etnikai alosztással azt fejezzük ki, hogy sok magyarországi nemzetiség, etnikum családneveit vizsgálja a dokumentum. A foglalkozások kifejezésére a 33-as gazdaság osztály 331-es munkaügy alosztályában szereplő 331.54-es hivatások foglalkozások általában jelzet használható fel. A dokumentumban egy konkrét pályázati felhívás díjnyertes pályamunkái találhatóak, ezért nincs akadálya, hogy a pályázatot főtáblázati jelzet formájában tegyük visszakereshetővé. Ez a pályázat testületek által szervezett volt, így a 06-os szervezetek és más együttműködési formák alosztályban találunk rá megfelelő jelzetet.
Magyarázat a tárgyszavakhoz: A dokumentum témája nem tartalmaz speciális szakkifejezéseket, a tezauruszban a használható tartalmi ismérvek, tárgyszavak megkeresése viszonylag egyszerű. A mesterségek kapcsán találkozhatunk egy kis nehézséggel: itt célszerű eleve csonkolt, egyes számú alakkal megpróbálkozni a belépéssel a tezauruszba a mesterség* formában, és már eleve feltételezhetjük, hogy a szó szinonímája is szóba jöhet osztályozási kifejezésként. Ez be is igazolódik, mivel a mesterség szónál belépve a tezauruszba csak egy utalót találunk a foglalkozás szóra, ami azt jelzi, hogy a mesterség nem használható osztályozási kifejezésként, csak a foglalkozás. A* karakterrel csonkolást hajtottunk végre, ami ebben az esetben tetszőleges számú katakter elhagyását jelentette a szó végéről.

3.7. ábra - Régi magyar mesterségek - családneveink tükrében:  egy pályázat legjobb darabjai

Régi magyar mesterségek - családneveink tükrében:  egy pályázat legjobb darabjai

3.18. táblázat - 5. példa: A fáraók földjének Nobel-díjasa:  kémiai Nobel-díj, 1999

FeladatA tartalom leírása, tartalmi ismérvek láncolataETO szakjelzetTárgyszavak
A fáraók földjének Nobel-díjasa:  kémiai Nobel-díj, 1999kémia, tudósok, kémikusok, Ahmed Zewail, Amerikai Egyesült Államok, Egyiptom, 20-21. század, memoár

54(73)(092)Zewail, A.(0:82-94)

54(620)(092)Zewail, A.(0:82-94

001(73)(092)Zewail, A.(0:82-94)

001(620)(092)Zewail, A.(0:82-94)

323.3-057.4(73)(092)Zewail, A.(0:82-94)

323.3-057.4(620)(092)Zewail, A.(0:82-94)

316.37-057.4(73)(092)Zewail, A.(0:82-94)

316.37-057.4(620)(092)Zewail, A.(0:82-94)

Zewail, Ahmed, vegyész, tudós, Egyiptom, Egyesült Államok, 20. század, 21. század, memoár
Magyarázat az ETO jelzethez: A dokumentum egy tudós vegyész önéletírása, ezért a kémia 54-es főtáblázati számát adtuk elsődleges visszakeresési ismérvként. Mivel egy személy életrajzán keresztül van szó a kémiáról, jelezni kell az életrajzi tárgyalásmódot a (092) formai alosztásssal, amit a személy neve kell, hogy kövessen. A dokumentum formája is speciális, önéletírás, ezért szekesztett formai alosztás kellt készítenünk, mert memoár formai alosztás nem található a segédtáblázati részben. A szerkesztett formai alosztás mindig (0-val kezdődik, és ehhez kapcsoljuk viszonyítással, :-tal, a formát kifejező jelzetet. Jelen esetben a memoár egy irodalmi műfaj, ezért a 82-es irodalom osztályban megkeressük, hogy melyik kötőjeles nem önálló speciális alosztás fejezi ki a memoárt mint műfajt, ez a -94. A 82-94 jelenti tehát az irodalmi memoárt, és ezt a (0: után írva, megalkotjuk a memoár formai alosztást. A dokumentum érdekes lehet azok számára is akik az amerikai vagy egyiptomi tudományos élet vagy a tudósok iránt érdeklődnek, ezért érdemes a tudomány 001-es jelzetével, és a társadalmi rétegek, tudományos dolgozók jelzetével is ellátni a dokumentumot. Ez a jelzet kifejezhető a belpolitika-társadalmi csoportok főtáblázati számmal vagy a szociológia-az egyének mint a társadalmi szerkezet alkotóelemei főtáblázati számmal. Mindkét megoldásban a személyek csoportja-tudományos dolgozók nem önálló általános alosztás kapcsolódik a főtáblázati számokhoz.
Magyarázat a tárgyszavakhoz: A tezauruszban a kémikus* alakkal belépve egy utalást alálunk, ami elvezet bennünket a használható tárgyszóhoz, a vegyészhez. A vegyész deszkriptor deszkriptorcikkében fölérendelt fogalomként megtaláljuk a tudós szót mint további tartalmi ismérvet. Az Amerikai Egyesült Államok alakkal be tudtunk lépni a tezauruszba, de ebben az esetben is utaló jelezte, hogy az Egyesült Államok a használható tárgyszó. Az évszázadok esetében a 20*-gal volt praktikus a tezauruszba belépni, mert nem tudhattuk, hogy mi a használatos forma.


3.8. ábra - A fáraók földjének Nobel-díjasa:  kémiai Nobel-díj, 1999

A fáraók földjének Nobel-díjasa:  kémiai Nobel-díj, 1999


3.19. táblázat - 6. példa: Vad lovak : Határvidék-trilógia első rész

FeladatA tartalom leírása, tartalmi ismérvek láncolataETO szakjelzetTárgyszavak
Vad lovak : Határvidék-trilógia első rész /Cormac McCarthyszépirodalom, amerikai regény magyar nyelven821.111(73)-31=511.141amerikai angol irodalom, regény
Magyarázat az ETO jelzethez: Szépirodalmi művek esetében a tartalmi feltárásnak kizárólagosan az lehet a feladata, hogy a formai feltárás során rögzített leíró jegyeket kiegészítse. A szépirodalmi művek tartalma mindig fiktív, így annak rekonstruálása és reprezentálása nem a feladatunk. A tartalmi feltárás annak az irodalomnak a feltárására szorítkozik, amelyhez tartozónak a szerző vallotta magát, amely részeként a munkásságát kifejtette. Példánkban Cormac McCarthy amerikai regényíró, így az irodalalom, amelyhez tartozik az amerikai angol irodalom. A dokumentum főtáblázati száma az angol irodalom lesz, amely kiegészül az Amerikai Egyesült Államokat kifejező (73)-as földrajzi alosztással, majd ezt követi a műfajt kifejező kötőjeles nem önálló speciális alosztás. Minden esetben az irodalom főtáblázati száma és a földrajzi alosztás alkotják az irodalom jelzetét, ha az nem a nemzetállam területén lévő irodalom. A jelzetláncot a nyelvi alosztás zárja, melynek jelentése magyar nyelven. A nyelvi alosztás közlése nem kötelező. Vannak könyvtárak, melyek gyakorlatában a szépirodalmi művek ETO jelzete tartalmazza a szerző nevét is, ez csak megállapodás és szokás kérdése. Jelzetünk így nézne ki a szerző nevével kiegészülve: 821.111(73)-31McCarthy=511.141. Lehetőségünk van arra is, hogy a mű konkrét kiadásának sajátosságait is érzékeltessük a jelzetben, erre szolgálnak a a szerző nevét, a névalosztást követő nem önálló speciális alosztások. Esetünkben az A/Z7 használható, ennek jelentése a szerző egyes művei. Jelzetünk így kiegészülve: 821.111(73)-3McCarthy7=511.141. Szépirodalmi művek esetében a jelzetelemek sorrendje tehát a következő lehet: irodalom, műfaj, szerző, a kiadás sajátosságai, nyelv. Az irodalom és a műfaj kifejezése kötelező, a többi jelzetelem használata opcionális, viszont egy gyűjteményen belül mindenképpen kívánatos egységes gyakorlatot folytatni.
Magyarázat a tárgyszavakhoz: A tárgyszavak sorában a szépirodalom kifejezést már nem szerepeltetjük, mert túlságosan általános. Az amerikai angol irodalom és a regény tárgyszavak is megtalálhatóak a tezauruszban, osztályozási kifejezés minőségben.

3.9. ábra - Vad lovak : Határvidék-trilógia első rész

Vad lovak : Határvidék-trilógia első rész


II. rész - Gyakorlatok - Egy kötetből (egy fizikai egységből) álló könyvek

4. fejezet - Monográfiák

Monográfia

Feladat

Készítsük el az alábbi dokumentum forráshelyei alapján a bibliográfiai leírást, majd a leíró katalógus számára szükséges tételeket!

4.1. ábra - Leírási példa - monográfia: Mátyás király levelei : 1460-1490

Leírási példa - monográfia: Mátyás király levelei : 1460-1490


4.1. táblázat - A dokumentum formai feltárása - Mátyás király levelei : 1460-1490

 

Ötletek a feladat megoldásához

A bibliográfiai leírás készítéséhez az alábbiak megfontolását ajánljuk.

A megfelelő típusú leírási szerkezet kiválasztásához gondoljuk át, hány szerző hány művét tartalmazza a könyv. Ki a könyv szerzője?

Mely adatelem nevezi meg a szerzőt?

Állítsuk rangsorba a könyv forráshelyeit, főként amiatt, mivel találunk olyan bibliográfiai adatokat, amelyek több forrásban is előfordulnak.

A tételszerkesztésnél a következőkre figyeljünk:

A személynevek egységesítésekor ne feledkezzünk el a leíró katalógus számára szükséges utalótételek elkészítéséről.

Bibliográfiai leírás

^^Mátyás király levelei : 1460-1490 / [vál., a szöveget gond., az utószót és a jegyzeteket írta V. Kovács Sándor] ; [ford. Ballér Piroska] ; [a képanyagot vál. Pintér Márta Zsuzsanna]. - Budapest : Szépirodalmi Kvk., 1986. - 218 p. : ill. ; 19 cm. - (Magyar levelestár, ISSN 0237-4609)

^^ISBN-963-15-3155-4 [!ISBN-963-15-3219-4] kötött : 60,-Ft

Az elkészült bibliográfiai leírás tipizálása:
  • leírás bibliográfiai szintje szerint: monografikus szintű

  • leírás szerkezete szerint: egylépcsős

  • leírás jellege szerint: zárt

  • leírásban felhasznált adatelemek köre szerint: teljes

Tételszerkesztés

A dokumentum alaptétele:

Mátyás (Magyarország : király), I., Igazságos

^^Mátyás király levelei : 1460-1490 / [vál., a szöveget gond., az utószót és a jegyzeteket írta V. Kovács Sándor] ; [ford. Ballér Piroska] ; [a képanyagot vál. Pintér Márta Zsuzsanna]. - Budapest : Szépirodalmi Kvk., 1986. - 218 p. : ill. ; 19 cm. - (Magyar levelestár, ISSN 0237-4609)

^^ISBN-963-15-3155-4 [!ISBN-963-15-3219-4] kötött : 60,-Ft

^^^^Mt.: Kovács Sándor, V. (1931-1986)(közrem.)

^^^^^^^^Ballér Piroska (1960-)(ford.)

^^^^^^^^Pintér Márta Zsuzsanna (1961-)(vál.)

^^^^Ut.: I. Mátyás -> Mátyás (Magyarország : király), I., Igazságos

^^^^Ut.: Hunyadi Mátyás -> Mátyás (Magyarország : király), I., Igazságos

^^^^Ut.: Igazságos Mátyás -> Mátyás (Magyarország : király), I., Igazságos

^^^^Ut.: Matthias Rex -> Mátyás (Magyarország : király), I., Igazságos

^^^^Ut.: V. Kovács Sándor -> Kovács Sándor, V. (1931-1986)

A dokumentum tételgarnitúrája a következő bibliográfiai tételtípusokból áll:

  • szerzői főtétel

  • főcím szerinti melléktétel

  • sorozati főcím szerinti melléktétel

  • közreműködői melléktétel (3 db)

  • egységesítő utalótétel (5 db)

Nézzünk példákat az előző tételtípusokra:

A dokumentum főtétele:

Mátyás (Magyarország : király), I., Igazságos

^^Mátyás király levelei : 1460-1490 / [vál., a szöveget gond., az utószót és a jegyzeteket írta V. Kovács Sándor] ; [ford. Ballér Piroska] ; [a képanyagot vál. Pintér Márta Zsuzsanna]. - Budapest : Szépirodalmi Kvk., 1986. - 218 p. : ill. ; 19 cm. - (Magyar levelestár, ISSN 0237-4609)

^^ISBN-963-15-3155-4 [!ISBN-963-15-3219-4] kötött : 60,-Ft

^^^^Mt.: Kovács Sándor, V. (1931-1986)(közrem.)

^^^^^^^^Ballér Piroska (1960-)(ford.)

^^^^^^^^Pintér Márta Zsuzsanna (1961-)(vál.)

^^^^Ut.: I. Mátyás -> Mátyás (Magyarország : király), I., Igazságos

^^^^Ut.: Hunyadi Mátyás -> Mátyás (Magyarország : király), I., Igazságos

^^^^Ut.: Igazságos Mátyás -> Mátyás (Magyarország : király), I., Igazságos

^^^^Ut.: Matthias Rex -> Mátyás (Magyarország : király), I., Igazságos

^^^^Ut.: V. Kovács Sándor -> Kovács Sándor, V. (1931-1986)

A dokumentum főcím szerinti melléktétele:

Mátyás (Magyarország : király), I., Igazságos

^^Mátyás király levelei : 1460-1490 / [vál., a szöveget gond., az utószót és a jegyzeteket írta V. Kovács Sándor] ; [ford. Ballér Piroska] ; [a képanyagot vál. Pintér Márta Zsuzsanna]. - Budapest : Szépirodalmi Kvk., 1986. - 218 p. : ill. ; 19 cm. - (Magyar levelestár, ISSN 0237-4609)

^^ISBN-963-15-3155-4 [!ISBN-963-15-3219-4] kötött : 60,-Ft

^^^^Mt.: Kovács Sándor, V. (1931-1986)(közrem.)

^^^^^^^^Ballér Piroska (1960-)(ford.)

^^^^^^^^Pintér Márta Zsuzsanna (1961-)(vál.)

^^^^Ut.: I. Mátyás -> Mátyás (Magyarország : király), I., Igazságos

^^^^Ut.: Hunyadi Mátyás -> Mátyás (Magyarország : király), I., Igazságos

^^^^Ut.: Igazságos Mátyás -> Mátyás (Magyarország : király), I., Igazságos

^^^^Ut.: Matthias Rex -> Mátyás (Magyarország : király), I., Igazságos

^^^^Ut.: V. Kovács Sándor -> Kovács Sándor, V. (1931-1986)

A dokumentum sorozati főcím szerinti melléktétele:

Mátyás (Magyarország : király), I., Igazságos

^^Mátyás király levelei : 1460-1490 / [vál., a szöveget gond., az utószót és a jegyzeteket írta V. Kovács Sándor] ; [ford. Ballér Piroska] ; [a képanyagot vál. Pintér Márta Zsuzsanna]. - Budapest : Szépirodalmi Kvk., 1986. - 218 p. : ill. ; 19 cm. - (Magyar levelestár, ISSN 0237-4609)

^^ISBN-963-15-3155-4 [!ISBN-963-15-3219-4] kötött : 60,-Ft

^^^^Mt.: Kovács Sándor, V. (1931-1986)(közrem.)

^^^^^^^^Ballér Piroska (1960-)(ford.)

^^^^^^^^Pintér Márta Zsuzsanna (1961-)(vál.)

^^^^Ut.: I. Mátyás -> Mátyás (Magyarország : király), I., Igazságos

^^^^Ut.: Hunyadi Mátyás -> Mátyás (Magyarország : király), I., Igazságos

^^^^Ut.: Igazságos Mátyás -> Mátyás (Magyarország : király), I., Igazságos

^^^^Ut.: Matthias Rex -> Mátyás (Magyarország : király), I., Igazságos

^^^^Ut.: V. Kovács Sándor -> Kovács Sándor, V. (1931-1986)

A dokumentum egyik közreműködői melléktétele:

Mátyás (Magyarország : király), I., Igazságos

^^Mátyás király levelei : 1460-1490 / [vál., a szöveget gond., az utószót és a jegyzeteket írta V. Kovács Sándor] ; [ford. Ballér Piroska] ; [a képanyagot vál. Pintér Márta Zsuzsanna]. - Budapest : Szépirodalmi Kvk., 1986. - 218 p. : ill. ; 19 cm. - (Magyar levelestár, ISSN 0237-4609)

^^ISBN-963-15-3155-4 [!ISBN-963-15-3219-4] kötött : 60,-Ft

^^^^Mt.: Kovács Sándor, V. (1931-1986)(közrem.)

^^^^^^^^Ballér Piroska (1960-)(ford.)

^^^^^^^^Pintér Márta Zsuzsanna (1961-)(vál.)

^^^^Ut.: I. Mátyás -> Mátyás (Magyarország : király), I., Igazságos

^^^^Ut.: Hunyadi Mátyás -> Mátyás (Magyarország : király), I., Igazságos

^^^^Ut.: Igazságos Mátyás -> Mátyás (Magyarország : király), I., Igazságos

^^^^Ut.: Matthias Rex -> Mátyás (Magyarország : király), I., Igazságos

^^^^Ut.: V. Kovács Sándor -> Kovács Sándor, V. (1931-1986)

A dokumentum egyik egységesítő utalótétele:

Mátyás (Magyarország : király), I., Igazságos

^^Mátyás király levelei : 1460-1490 / [vál., a szöveget gond., az utószót és a jegyzeteket írta V. Kovács Sándor] ; [ford. Ballér Piroska] ; [a képanyagot vál. Pintér Márta Zsuzsanna]. - Budapest : Szépirodalmi Kvk., 1986. - 218 p. : ill. ; 19 cm. - (Magyar levelestár, ISSN 0237-4609)

^^ISBN-963-15-3155-4 [!ISBN-963-15-3219-4] kötött : 60,-Ft

^^^^Mt.: Kovács Sándor, V. (1931-1986)(közrem.)

^^^^^^^^Ballér Piroska (1960-)(ford.)

^^^^^^^^Pintér Márta Zsuzsanna (1961-)(vál.)

^^^^Ut.: I. Mátyás -> Mátyás (Magyarország : király), I., Igazságos

^^^^Ut.: Hunyadi Mátyás -> Mátyás (Magyarország : király), I., Igazságos

^^^^Ut.: Igazságos Mátyás -> Mátyás (Magyarország : király), I., Igazságos

^^^^Ut.: Matthias Rex -> Mátyás (Magyarország : király), I., Igazságos

^^^^Ut.: V. Kovács Sándor -> Kovács Sándor, V. (1931-1986)

Magyarázatok a feladat megoldásához

A könyv főcímét és alcímét nemcsak a címoldalon találjuk meg, hanem a könyv előzékoldalán is ugyanabban a formában. Az 1. adatcsoport számára azonban a főforrás a cimoldal, és a főcím és az alcím vonatkozásában az előzékoldalak tiltott források. (Nem írható le olyan főcím, alcím, párhuzamos cím és vagylagos cím a leírás 1. adatcsoportjában, amelynek forrása nem a címoldal.)

A szerző megnevezését a főcímben találjuk meg, ezért a főcím részeként kell felvenni a leírásba, és a szerzőségi adatok között már nem szabad még egyszer megismételni.

A szerzőségi közlésben a közreműködők által elvégzett funkciók, feladatok megadásakor figyelni kell arra, hogy betartsuk a "szó szerint és betűhíven" leírási elvet, de természetesen a leírási szabvány által megengedett rövidítéseket alkalmazzuk.

A kiadó nevének leírásakor a "könyvkiadó" szó nem hagyható el a jelzős szerkezet miatt, de rövidíthető "kvk." formában.

A sorozati főcím specifikus, jól beazonosítja a sorozatot, ezért nincs szükség a sorozati közreműködők felvételére.

A szerzői főtételt a történelmi névhasználat uralkodói nevek szerkesztési elvei szerint kell elkészíteni. Fordítsunk nagy figyelmet a szükséges utalások elkészítésére, nemcsak a szerző neve esetén, hanem a közreműködő személyek nevei esetén is.


4.2. táblázat - A dokumentum tartalmi feltárása: Mátyás király levelei : 1460-1490

A dokumentum címeA tartalom leírása, tartalmi ismérvek láncolataETO szakjelzetTárgyszavak
Mátyás király levelei : 1460-1490 Mátyás király, királyok, magyarországi középkori latin nyelvű irodalom , levelek, Magyarország történelme a 15. században821.124'04(439)-6=511.141

94(439)"1460/1490"(0:82-6)

94(439)"1460/1490"(044)

94(439)"14"(092)Mátyás,I.

929.731(439)"14"
Mátyás (Magyarország:király),I., uralkodó, magyar irodalom, középkori latin irodalom, magyar történelem, 15. század, levelezés
Magyarázat a tartalmi analízishez: A dokumentum tartalmi szempontból releváns forráshelyeinek áttekintése után megállapíthatjuk, hogy a fő tárgykör Mátyás király uralkodása levelezéseinek tükrében. Ez a dokumentum egyrészt szépirodalmi műként is felfogható, mégpedig magyarországi középkori latin nyelvű irodalomként, és műfaji meghatározása levelezés. Áttanulmányozva a dokumentumot láthatjuk, hogy magyar fordításban tárul elénk Mátyás király levelezése. Nagyon fontos, hogy a dokumentumot Magyarország 15. századi történelme iránt érdeklődők is vissza tudják keresni, így Magyarország 15. századi történelme is nagyon fontos tartalmi ismérv. Természetesen majd az alkalmazott osztályozási rendszerek lehetőségei szerint azt is jeleznünk kell, hogy mind az irodalom mind pedig a történelem Mátyás király levelezésén keresztül jelenítődik meg. Természetesen tárgya a dokumentumnak Mátyás király, és személyén keresztül a 15. századi magyar királyok.
Magyarázat az ETO jelzethez: Az irodalom főtáblázati száma latin irodalmat jelent, amit az aposztrófos nem önálló speciális alosztás pontosít középkori latin irodalommá, továbbá Magyaország földrajzi alosztásával kiegészítve kapjuk meg a magyarországi középkori latin nyelvű irodalmat. A -6-os speciális alosztás a műfajt, a leveleket jelenti. A nyelvi alosztás fejezi ki, hogy magyar nyelvű fordításról van szó. Magyarország történelmét a 94-es főtáblázati számmal és a Magyarország földrajzi alosztással fejeztük ki. Valamennyi ország történelme esetén hasonlóan kell eljárnunk. A tárgyalt történelmi időszakot időintervallummal is kifejezhetjük, ilyenkor a kezdő és befejező dátumokat átfogással, /-jellel kapcsoljuk össze. A leveleket mint formát kifejezhetjük irodalmi műfajként, ebben az esetben szerkesztett formai alosztást készítünk, (0:82-6), vagy választhatjuk a formai alosztások segédtáblázati részből a levelek (044) alosztást is. Mátyás király személyét az ETO jelzetekben az életrajzi tárgyalásmódot kifejező (092) jelzet után mint névalosztást szerepeltethetjük. Ilyenkor nem szükséges a teljes egységesített uralkodói névalakot használnunk. A 15. századi magyar uralkodók, királyok iránt érdeklődő használóknak a 929.731-es főtáblázati számmal biztosítjuk a dokumentum visszakereshetőségét.
Magyarázat a tárgyszavakhoz: Mátyás király neve történelmi névhasználat uralkodói nevek szerkesztési elvei szerinti formában, a bibliográfiai leírás során mint tárgyi melléktétel kerül leírásra. A tárgyszavak között is nyugodtan szerepeltethetjük ebben az egységesített formában. Mivel a tárgyszóra irányuló keresések során a tárgyi melléktételekben előforduló találatok is megjelennek a találati halmazban, az egységesített nevek tárgyszóként való szerepeltetése opcionális. A személyek csoportjának kifejezése, melyhez az individuum tartozik fontos a visszakereshetőség érdekében, így esetünkben ki kellett fejezni a királyok csoportját. A tezauruszban a király* csonkolt alakkal belépve azt tapasztaljuk, hogy a használható tárgyszó az uralkodó. Az irodalmat kifejezhetjük a magyar irodalom és a középkori latin irodalom tárgyszavakkal is. Az utóbbit a latin irodalom deszkriptorcikkében találhatjuk meg. A levelek formára keresve a tezauruszban nem lesz találatunk, így átgondolva a keresési lehetőségeinket a lev* alakkal lépjünk be a tezauruszba, és a felsorolt deszkriptorok között már megtaláljuk a számunkra szükséges levelezés tárgyszót.


A leírt dokumentum USMARC rekordja a DEENK Központi Katalógusában

A leírt dokumentum HUNMARC rekordja a DEENK Központi Katalógusában

Monográfia hasonmás kiadásban

Feladat

Készítsük el az alábbi dokumentum forráshelyei alapján a bibliográfiai leírást, majd a leíró katalógus számára szükséges tételeket!

4.2. ábra - Leírási példa - monográfia hasonmás kiadásban: Gesta Hungarorum : Béla király jegyzőjének a magyarok cselekedeteiről

Leírási példa - monográfia hasonmás kiadásban: Gesta Hungarorum : Béla király jegyzőjének a magyarok cselekedeteiről


4.3. táblázat - A dokumentum formai feltárása - Gesta Hungarorum : Béla király jegyzőjének a magyarok cselekedeteiről

 

Ötletek a feladat megoldásához

A bibliográfiai leírás készítéséhez az alábbiak megfontolását ajánljuk.

A könyv forráshelyei bőségesen tartalmaznak szerzőségi adatokat, érdemes körültekintően eljárni a forráshelyek fő- és megengedett forrásként való minősítésénél.

Figyeljük meg a könyv kiadásjelzéseit és azok forráshelyeit.

A tételszerkesztésnél a következőkre figyeljünk:

A szerzői főtétel készítésénél vizsgáljuk meg a szerző nevének alkotóelemeit a megfelelő egységesítés érdekében. Tudunk-e utalótételt készíteni a szerző nevéhez?

Bibliográfiai leírás

^^Gesta Hungarorum : Béla király jegyzőjének a magyarok cselekedeteiről / Anonymus ; Pais Dezső fordításában ; [... jegyzetekkel ellátta Pais Dezső] ; [a bevezetőt írta, a jegyzeteket kieg. és a térképet terv. Győrffy György] ; [a kötetet Katona Tamás szerk.] ; [az Anonymus-térképet Schöberl Magda rajz.]. - Hasonmás kiad. ; 2. kiad. - Budapest : Magyar Helikon, 1977. - 172 p., [1] tfol. : ill., térk. ; 26 cm. - (Bibliotheca historica : történelmi és művelődéstörténeti sorozat, ISSN 0133-6967)

^^ISBN-963-207-076-3 fűzött : ár nélkül

Az elkészült bibliográfiai leírás tipizálása:

  • leírás bibliográfiai szintje szerint: monografikus szintű

  • leírás szerkezete szerint: egylépcsős

  • leírás jellege szerint: zárt

  • leírásban felhasznált adatelemek köre szerint: teljes

Tételszerkesztés

A dokumentum alaptétele:

Anonymus (12-13. sz.)(III. Béla jegyzője)

^^Gesta Hungarorum : Béla király jegyzőjének a magyarok cselekedeteiről / Anonymus ; Pais Dezső fordításában ; [... jegyzetekkel ellátta Pais Dezső] ; [a bevezetőt írta, a jegyzeteket kieg. és a térképet terv. Győrffy György] ; [a kötetet Katona Tamás szerk.] ; [az Anonymus-térképet Schöberl Magda rajz.]. - Hasonmás kiad. ; 2. kiad. - Budapest : Magyar Helikon, 1977. - 172 p., [1] tfol. : ill., térk. ; 26 cm. - (Bibliotheca historica : történelmi és művelődéstörténeti sorozat, ISSN 0133-6967)

^^ISBN-963-207-076-3 fűzött : ár nélkül

^^^^Mt.: Pais Dezső (-)(ford.)

^^^^^^^^Győrffy György (-)(bev., jegyz., térk.)

^^^^^^^^Katona Tamás (1932-)(szerk.)

^^^^^^^^Schöberl Magda (-)(ill.)

A dokumentum tételgarnitúrája a következő bibliográfiai tételtípusokból áll:

  • szerzői főtétel

  • főcím szerinti melléktétel

  • sorozati főcím szerinti melléktétel

  • közreműködői melléktétel (4 db)

Nézzünk példákat az előző tételtípusokra: 

A dokumentum főtétele:

Anonymus (12-13. sz.)(III. Béla jegyzője)

^^Gesta Hungarorum : Béla király jegyzőjének a magyarok cselekedeteiről / Anonymus ; Pais Dezső fordításában ; [... jegyzetekkel ellátta Pais Dezső] ; [a bevezetőt írta, a jegyzeteket kieg. és a térképet terv. Győrffy György] ; [a kötetet Katona Tamás szerk.] ; [az Anonymus-térképet Schöberl Magda rajz.]. - Hasonmás kiad. ; 2. kiad. - Budapest : Magyar Helikon, 1977. - 172 p., [1] tfol. : ill., térk. ; 26 cm. - (Bibliotheca historica : történelmi és művelődéstörténeti sorozat, ISSN 0133-6967)

^^ISBN-963-207-076-3 fűzött : ár nélkül

^^^^Mt.: Pais Dezső (1886-1973)(ford.)

^^^^^^^^Győrffy György (1917-2000)(bev., jegyz., térk.)

^^^^^^^^Katona Tamás (1932-)(szerk.)

^^^^^^^^Schöberl Magda (-)(ill.)

A dokumentum főcím szerinti melléktétele:

Anonymus (12-13. sz.)(III. Béla jegyzője)

^^Gesta Hungarorum : Béla király jegyzőjének a magyarok cselekedeteiről / Anonymus ; Pais Dezső fordításában ; [... jegyzetekkel ellátta Pais Dezső] ; [a bevezetőt írta, a jegyzeteket kieg. és a térképet terv. Győrffy György] ; [a kötetet Katona Tamás szerk.] ; [az Anonymus-térképet Schöberl Magda rajz.]. - Hasonmás kiad. ; 2. kiad. - Budapest : Magyar Helikon, 1977. - 172 p., [1] tfol. : ill., térk. ; 26 cm. - (Bibliotheca historica : történelmi és művelődéstörténeti sorozat, ISSN 0133-6967)

^^ISBN-963-207-076-3 fűzött : ár nélkül

^^^^Mt.: Pais Dezső (1886-1973)(ford.)

^^^^^^^^Győrffy György (1917-2000)(bev., jegyz., térk.)

^^^^^^^^Katona Tamás (1932-)(szerk.)

^^^^^^^^Schöberl Magda (-)(ill.)

A dokumentum sorozati főcím szerinti melléktétele:

Anonymus (12-13. sz.)(III. Béla jegyzője)

^^Gesta Hungarorum : Béla király jegyzőjének a magyarok cselekedeteiről / Anonymus ; Pais Dezső fordításában ; [... jegyzetekkel ellátta Pais Dezső] ; [a bevezetőt írta, a jegyzeteket kieg. és a térképet terv. Győrffy György] ; [a kötetet Katona Tamás szerk.] ; [az Anonymus-térképet Schöberl Magda rajz.]. - Hasonmás kiad. ; 2. kiad. - Budapest : Magyar Helikon, 1977. - 172 p., [1] tfol. : ill., térk. ; 26 cm. - (Bibliotheca historica : történelmi és művelődéstörténeti sorozat, ISSN 0133-6967)

^^ISBN-963-207-076-3 fűzött : ár nélkül

^^^^Mt.: Pais Dezső (1886-1973)(ford.)

^^^^^^^^Győrffy György (1917-2000)(bev., jegyz., térk.)

^^^^^^^^Katona Tamás (1932-)(szerk.)

^^^^^^^^Schöberl Magda (-)(ill.)

A dokumentum egyik közreműködői melléktétele:

Anonymus (12-13. sz.)(III. Béla jegyzője)

^^Gesta Hungarorum : Béla király jegyzőjének a magyarok cselekedeteiről / Anonymus ; Pais Dezső fordításában ; [... jegyzetekkel ellátta Pais Dezső] ; [a bevezetőt írta, a jegyzeteket kieg. és a térképet terv. Győrffy György] ; [a kötetet Katona Tamás szerk.] ; [az Anonymus-térképet Schöberl Magda rajz.]. - Hasonmás kiad. ; 2. kiad. - Budapest : Magyar Helikon, 1977. - 172 p., [1] tfol. : ill., térk. ; 26 cm. - (Bibliotheca historica : történelmi és művelődéstörténeti sorozat, ISSN 0133-6967)

^^ISBN-963-207-076-3 fűzött : ár nélkül

^^^^Mt.: Pais Dezső (1886-1973)(ford.)

^^^^^^^^Győrffy György (1917-2000)(bev., jegyz., térk.)

^^^^^^^^Katona Tamás (1932-)(szerk.)

^^^^^^^^Schöberl Magda (-)(ill.)

Magyarázatok a feladat megoldásához

A könyv szerzőségi adatai közül a fordítót két különböző forráshely is megnevezi eltérő formában. A leírási szabályok szerint az adatot a magasabb forrásból vesszük a leírás számára, még akkor is, ha ez a hiányosabb, pontatlanabb vagy esetleg téves. Konkrét esetünkben a fordítót a címoldalról, azaz főforrásból tudjuk a leírásba fölvenni. Mivel Pais Dezső esetében a fordítói közreműködés tényét ilyen módon rögzítettük, a verzó felső részében szereplő funkció megjelölésből már csak a jegyzetelés új információ, ezért a funkció megjelölés első részét elhagyjuk a leírásból, és az adatelhagyást a [...] egyezményes jellel jelöljük.

A könyv forráshelyein két kiadásjelzést is találunk, az egyik a könyv címoldalán, a másik a könyv kolofonjában szerepel. A leírás 2. adatcsoportja szempontjából mindkét forráshely főforrásnak minősül, ezért ennek megfelelően a szükséges rövidítések alkalmazásával szögletes zárójelpár nélkül vehetők fel a leírásba.

Mivel a szerző valódi neve nem ismert, a szerző pótneve lesz az egységesített névalak a szükséges kiegészítő adatok használatával. Utatlótétel nem szükséges a szerző egységesített névalakjához.


4.4. táblázat - A dokumentum tartalmi feltárása: Gesta Hungarorum : Béla király jegyzőjének a magyarok cselekedeteiről

A dokumentum címe és szerzőjeA tartalom leírása, tartalmi ismérvek láncolataETO szakjelzetTárgyszavak
Gesta Hungarorum : Béla király jegyzőjének a magyarok cselekedeteiről / Anonymus ; Pais Dezső fordításábanmagyar történelem a honfoglalástól a 12. századig, történelmi forrásdokumentum, magyarországi középkori latin nyelvű irodalom, történelmi krónika, magyar történetírás821.124'04(439)-94Anonymus=511.141

94(439)"08/11"(093)

930(439)"11"
magyar irodalom, középkori latin irodalom, magyar történelem, 9. század, 10. század, 11. század, 12. század, kora középkor, történeti mű, krónika
Magyarázat a tartalmi analízishez: A tartalmi analízis során először időben kell elhelyeznünk Anonymust, aki III. Béla király jegyzőjeként a 12. században élt, és ekkor írta meg művét a magyarok történetéről. Ez behatárolja a történelmi időszakot, amelyet munkájában felölelhet. A dokumentum fő tárgyköre Magyarország kora középkori történelme, formája pedig történelmi forrásdokumentum, krónika. A mű irodalmi alkotásként is értelmezhető mint középkori latin nyelvű magyar irodalom, és műfaja krónika. Ha figyelembe vesszük a lehetséges olvasói érdeklődést, akkor joggal feltételezhetjük, hogy ez a dokumentum azok számára is hasznos és releváns lehet, akik a magyar történetírás, a történelem tanulmányozásának helyzetével foglalkoznak. A mű a magyar történetírás 12. századi helyzetébe nyújt betekintést.
Magyarázat az ETO jelzethez: Az irodalom főtáblázati száma latin irodalmat jelent, amit az aposztrófos nem önálló speciális alosztás pontosít középkori latin irodalommá, továbbá Magyarország földrajzi alosztásával kiegészítve kapjuk meg a magyarországi középkori latin nyelvű irodalmat. A -94-es speciális alosztás a műfajt, a történelem mint irodalmi műfajt, a krónikát jelenti. A nyelvi alosztás fejezi ki, hogy magyar nyelvű fordításról van szó. Magyarország történelmét a 94-es főtáblázati számmal és a Magyarország földrajzi alosztással fejeztük ki, az időszakot az átfogással összekötött időalosztások pontosítják. Figyeljük meg, hogy a 9. század jelzetét 08-ként tüntettük fel, mert az évszámnak minden esetben két számjegyből kell állnia az ETO-ban. A dokumentum történelmi forrás jellegét a (093)-as formai alosztással tudjuk kifejezni. A történetírás mint fő téma a 930-as főtáblázati számmal jelölhető. A hozzá kapcsolódó időalosztás arra utal, hogy a 12. századi magyarországi történetírás helyzetéről is szól a dokumentum.
Magyarázat a tárgyszavakhoz: A tárgyszavak egy része már a korábbi példákból ismert. A dokumentumban tárgyalt történelmi időszakot jelölhetjük az egyes évszázadokkal vagy jelölhetjük a kora középkor tárgyszóval is, amihez a tezauruszba a középkor szóval belépve juthatunk el. Természetesen ez a tárgyszó csak a magyar történelem vonatkozásában igaz, hiszen Európa történelmében a kora középkor lényegesen korábbi évszázadokat jelöl. A belső formát kifejező krónika és történeti mű tárgyszavak egy deszkriptorcikkben szerepelnek a tezauruszban. A történeti mű a krónika" fölérendeltje, tehát a krónika egy fajtája a történeti műnek.


A leírt dokumentum HUNMARC rekordja az OSZK Nektár Katalógusában

Monográfia szerzői életmű-sorozat tagjaként

Feladat

Készítsük el az alábbi dokumentum forráshelyei alapján a bibliográfiai leírást, majd a leíró katalógus számára szükséges tételeket!

4.3. ábra - Leírási példa - monográfia szerzői életmű-sorozat tagjaként: Színművek : vidám sirató egy bolyongó porszemért : ádvent a Hargitán : az ugató madár

Leírási példa - monográfia szerzői életmű-sorozat tagjaként: Színművek : vidám sirató egy bolyongó porszemért : ádvent a Hargitán : az ugató madár


4.5. táblázat - A dokumentum formai feltárása - Színművek : vidám sirató egy bolyongó porszemért : ádvent a Hargitán : az ugató madár

 

Ötletek a feladat megoldásához

A bibliográfiai leírás készítéséhez az alábbiak megfontolását ajánljuk.

Gondoljuk végig, hogy a leírásunk tárgya tagja-e sorozatnak, vagy esetleg egy többkötetes könyv egyik kötetét tartjuk-e a kezünkben? Mire utalhatnak a "Sütő András munkái" és az ISBN-963-15-4100-2 adatok?

Figyeljük meg a könyv kiadásjelzéseit és azok forráshelyeit!

Melyik forráshelyen kerülnek megadásra a tartalmazott művek címei? Milyen lehetőségeink vannak a leírásukra?

A tételszerkesztésnél a következőkre figyeljünk:

Attól függően, hogy a leírás mely adatcsoportjában közöltük a tartalmazott művek címeit, aszerint szükséges a tételszerkesztésnél a művek címeinek visszakereshetőségét biztosítani.

Bibliográfiai leírás

^^Színművek / Sütő András ; [sajtó alá rend. Ablonczy László]. - 1., magyar nyelvű kiad. - Budapest : Akadémiai K., 1995. - 403, [2] p. ; 19 cm. - (Sütő András munkái, ISBN-963-15- 4100-2)

^^Tartalma: Vidám sirató egy bolyongó porszemért ; Ádvent a Hargitán ; Az ugató madár

^^ISBN-963-05-6890-X kötött : 717,-Ft

A bibliográfiai leírás egy másik lehetséges formája:

^^Színművek : vidám sirató egy bolyongó porszemért : ádvent a Hargitán : az ugató madár / Sütő András ; [sajtó alá rend. Ablonczy László]. - 1., magyar nyelvű kiad. - Budapest : Akadémiai K., 1995. - 403, [2] p. ; 19 cm. - (Sütő András munkái, ISBN-963-15- 4100-2)

^^ISBN-963-05-6890-X kötött : 717,-Ft

Az elkészült bibliográfiai leírás tipizálása:

  • leírás bibliográfiai szintje szerint: monografikus szintű

  • leírás szerkezete szerint: egylépcsős

  • leírás jellege szerint: zárt

  • leírásban felhasznált adatelemek köre szerint: teljes

Tételszerkesztés

A dokumentum alaptétele:

Sütő András (1927-2006)

^^Színművek / Sütő András ; [sajtó alá rend. Ablonczy László]. - 1., magyar nyelvű kiad. - Budapest : Akadémiai K., 1995. - 403, [2] p. ; 19 cm. - (Sütő András munkái, ISBN-963-15- 4100-2)

^^Tartalma: Vidám sirató egy bolyongó porszemért ; Ádvent a Hargitán ; Az ugató madár

^^ISBN-963-05-6890-X kötött : 717,-Ft

^^^^Mt.: Ablonczy László (1945-)(sajtó alá rend.)

A dokumentum tételgarnitúrája a következő bibliográfiai tételtípusokból áll:

  • szerzői főtétel

  • főcím szerinti melléktétel

  • sorozati főcím szerinti melléktétel

  • közreműködői melléktétel

  • szerző/cím szerinti melléktétel (3 db)

Nézzünk példákat az előző tételtípusokra:

A dokumentum főtétele:

Sütő András (1927-2006)

^^Színművek / Sütő András ; [sajtó alá rend. Ablonczy László]. - 1., magyar nyelvű kiad. - Budapest : Akadémiai K., 1995. - 403, [2] p. ; 19 cm. - (Sütő András munkái, ISBN-963-15- 4100-2)

^^Tartalma: Vidám sirató egy bolyongó porszemért ; Ádvent a Hargitán ; Az ugató madár

^^ISBN-963-05-6890-X kötött : 717,-Ft

^^^^Mt.: Ablonczy László (1945-)(sajtó alá rend.)

A dokumentum főcím szerinti melléktétele:

Sütő András (1927-2006)

^^Színművek / Sütő András ; [sajtó alá rend. Ablonczy László]. - 1., magyar nyelvű kiad. - Budapest : Akadémiai K., 1995. - 403, [2] p. ; 19 cm. - (Sütő András munkái, ISBN-963-15- 4100-2)

^^Tartalma: Vidám sirató egy bolyongó porszemért ; Ádvent a Hargitán ; Az ugató madár

^^ISBN-963-05-6890-X kötött : 717,-Ft

^^^^Mt.: Ablonczy László (1945-)(sajtó alá rend.)

A dokumentum sorozati főcím szerinti melléktétele:

Sütő András (1927-2006)

^^Színművek / Sütő András ; [sajtó alá rend. Ablonczy László]. - 1., magyar nyelvű kiad. - Budapest : Akadémiai K., 1995. - 403, [2] p. ; 19 cm. - (Sütő András munkái, ISBN-963-15- 4100-2)

^^Tartalma: Vidám sirató egy bolyongó porszemért ; Ádvent a Hargitán ; Az ugató madár

^^ISBN-963-05-6890-X kötött : 717,-Ft

^^^^Mt.: Ablonczy László (1945-)(sajtó alá rend.)

A dokumentum közreműködői melléktétele:

Sütő András (1927-2006)

^^Színművek / Sütő András ; [sajtó alá rend. Ablonczy László]. - 1., magyar nyelvű kiad. - Budapest : Akadémiai K., 1995. - 403, [2] p. ; 19 cm. - (Sütő András munkái, ISBN-963-15- 4100-2)

^^Tartalma: Vidám sirató egy bolyongó porszemért ; Ádvent a Hargitán ; Az ugató madár

^^ISBN-963-05-6890-X kötött : 717,-Ft

^^^^Mt.: Ablonczy László (1945-)(sajtó alá rend.)

A dokumentum szerző/cím szerinti melléktétele az első tartalmazott műköz:

Sütő András (1927-2006)

Vidám sirató egy bolyongó porszemért

^^Színművek / Sütő András ; [sajtó alá rend. Ablonczy László]. - 1., magyar nyelvű kiad. - Budapest : Akadémiai K., 1995. - 403, [2] p. ; 19 cm. - (Sütő András munkái, ISBN-963-15- 4100-2)

^^Tartalma: Vidám sirató egy bolyongó porszemért ; Ádvent a Hargitán ; Az ugató madár

^^ISBN-963-05-6890-X kötött : 717,-Ft

^^^^Mt.: Ablonczy László (1945-)(sajtó alá rend.)

Magyarázatok a feladat megoldásához

Mivel a tartalmazott művek címeit a címoldal tartalmazza, kétféle leírási mód közül választhatunk:

- a művek címeit az 1. adatcsoportban adjuk meg alcímekként,

- a művek címet a 6. adatcsoportban adjuk meg a tartalom felsorolásával.

A leírt dokumentum szerzői életmű sorozat tagjaként jelent meg, amelynek egyik sajátossága, hogy nem ISSN szám, hanem ISBN szám azonosítja. (Semmiképpen nem lehet a dokumentumot többkötetes könyv egy kötetének értelmezni, mivel előre nem látható a kötetek kiadásának befejezési dátuma, másrészről a "Sütő András munkái" címadat nem címoldalon szerepel, így a leírás 1. adatcsoportjában tilos fölvenni főcímként.

A megjegyzésben felsorolt tartalmazott műveket szerző/cím szerinti melléktételek segítségével tudjuk visszakereshetővé tenni.


4.6. táblázat - A dokumentum tartalmi feltárása: Színművek : vidám sirató egy bolyongó porszemért : ádvent a Hargitán : az ugató madár

A dokumentum címe és szerzőjeA tartalom leírása, tartalmi ismérvek láncolataETO szakjelzetTárgyszavak
Színművek : vidám sirató egy bolyongó porszemért : ádvent a Hargitán : az ugató madár / Sütő Andrásromániai magyar irodalom, színművek, három színmű gyűjteménye821.511.141(498)-2Sütő3erdélyi magyar irodalom, színjáték, antológia
Magyarázat a tartalmi analízishez: A tartalmi feltárásra vállalt dokumentum szépirodalmi alkotás, tehát első lépésben azt kell tisztáznunk, hogy a szerző mely nemzet irodalmához tartozó. Sütő András teljes munkásságával a magyar irodalomat gazdagította, viszont Romániában élt, így tehát a romániai magyar irodalom jeles képviselője. A feldolgozási egységünk három színművet tartalmaz, tehát a műfaja a szépirodalmi műveknek színmű, és fizikailag gyűjteményes kötetről van szó. A tartalmi feltárás szempontjából teljesen közömbös, hogy a három színmű miről szól, hiszen szépirodalmi alkotásokról van szó, kitalált tartalommal.
Magyarázat az ETO szakjelzethez: Főtáblázati számmal jelöltük a magyar irodalmat, majd ezt követi Románia földrajzi alosztása. A két jelzet együttesen fejezi ki a romániai magyar irodalmat. A szépirodalmi mű műfaji jelölése csak az irodalom jelzete után következhet, a színpadi művek műfaji jelölésére a -2-es nem önálló speciális alosztás szolgál. A szerző nevét a kiadás jellegzetességére utaló számvégződéses nem önálló speciális alosztás követi, a 3-as szám, melynek jelentése a szerző válogatott művei.
Magyarázat a tárgyszavakhoz: A tezauruszba a romániai magyar irodalommal belépve egy utalót kapunk, amely a használható osztályozási kifejezésre, az erdélyi magyar irodalomra utal. Az irodalmi műfaj megjelölésére a tezaurusz a színmű tárgyszó alakkal belépve a színjáték vagy a dráma tárgyszavakat ajánlja fel. A gyűjteményes jelleg kifejezésére megfelelő tárgyszó megkeresését érdemes a gyűjtemény* csonkolt alakkal kezdeni a tezauruszban. A felkínált deszkriptorok közül a gyűjteményes könyv deszkriptorcikkét megnyitva rátalálunk az irodalmi művek gyűjteményének szokásos megnevezésére, az antológiára.


A leírt dokumentum USMARC rekordja a DEENK Központi Katalógusában

A leírt dokumentum HUNMARC rekordja a DEENK Központi Katalógusában

5. fejezet - Szerzői gyűjtemények

Közös főcímmel rendelkező szerzői gyűjtemények

Feladat

Készítsük el az alábbi dokumentum forráshelyei alapján a bibliográfiai leírást, majd a leíró katalógus számára szükséges tételeket!

5.1. ábra - Leírási példa - szerzői gyűjtemény közös főcímmel: A Hajnal trilógiája : három regény egy kötetben

Leírási példa - szerzői gyűjtemény közös főcímmel: A Hajnal trilógiája : három regény egy kötetben


5.1. táblázat - A dokumentum formai feltárása - A Hajnal trilógiája : három regény egy kötetben

 

Ötletek a feladat megoldásához

A bibliográfiai leírás készítéséhez az alábbiak megfontolását ajánljuk.

Hány művet tartalmaz a könyv, és mely forráshely nevezi meg őket? A leírás elkezdése előtt érdemes elemezni és tipizálni a címoldalt, nagyban megkönnyítheti a leírás főcímének helyes megválasztását.

A könyv verzóján szereplő angol nyelvű címadat hogyan, és a leírás mely adatcsoportjában adható meg?

A tételszerkesztésnél a következőkre figyeljünk:

A könyv tételgarnitúrájának összeállításakor figyeljünk a tartalmazott művek címeire, és biztosítsuk a kerehetőségüket (visszakereshetőségüket).

A szerző nevének egységesítésekor gondoljuk végig a szerző valódi neve és az álnevek kapcsolatáról tanult szabályokat!

Bibliográfiai leírás

^^A Hajnal trilógiája : három regény egy kötetben / Jeffrey Stone. - Debrecen : Cherubion, 1994. - 416 p. : ill. ; 21 cm. - (Cherubion fantasy exkluzív, ISSN 1217-6893 ; 3.)

^^Tartalma: A Hajnal Lovagja ; A Hajnal Királynője ; A Hajnal Hadura

^^ISBN-963-7841-34-2 kötött : 439,-Ft

Az elkészült bibliográfiai leírás tipizálása:

  • leírás bibliográfiai szintje szerint: monografikus szintű

  • leírás szerkezete szerint: egylépcsős

  • leírás jellege szerint: zárt

  • leírásban felhasznált adatelemek köre szerint: teljes

Tételszerkesztés

A dokumentum alaptétele:

Nemes István (1961-)

^^A Hajnal trilógiája : három regény egy kötetben / Jeffrey Stone. - Debrecen : Cherubion, 1994. - 416 p. : ill. ; 21 cm. - (Cherubion fantasy exkluzív, ISSN 1217-6893 ; 3.)

^^Tartalma: A Hajnal Lovagja ; A Hajnal Királynője ; A Hajnal Hadura

^^ISBN-963-7841-34-2 kötött : 439,-Ft

^^^^Ut.: Stone, Jeffrey -> Nemes István (1961-)

A dokumentum tételgarnitúrája a következő bibliográfiai tételtípusokból áll:

  • szerzői főtétel

  • főcím szerinti melléktétel

  • sorozati főcím szerinti melléktétel

  • szerző/cím szerinti melléktétel (3 db)

  • egységesítő utalótétel

Nézzük példákat az előző tételtípusokra:

A dokumentum főtétele:

Nemes István (1961-)

^^A Hajnal trilógiája : három regény egy kötetben / Jeffrey Stone. - Debrecen : Cherubion, 1994. - 416 p. : ill. ; 21 cm. - (Cherubion fantasy exkluzív, ISSN 1217-6893 ; 3.)

^^Tartalma: A Hajnal Lovagja ; A Hajnal Királynője ; A Hajnal Hadura

^^ISBN-963-7841-34-2 kötött : 439,-Ft

^^^^Ut.: Stone, Jeffrey -> Nemes István (1961-)

A dokumentum szerző/cím szerinti melléktétele az első tartalmazott műről:

Nemes István (1961-)

A Hajnal Lovagja

^^A Hajnal trilógiája : három regény egy kötetben / Jeffrey Stone. - Debrecen : Cherubion, 1994. - 416 p. : ill. ; 21 cm. - (Cherubion fantasy exkluzív, ISSN 1217-6893 ; 3.)

^^Tartalma: A Hajnal Lovagja ; A Hajnal Királynője ; A Hajnal Hadura

^^ISBN-963-7841-34-2 kötött : 439,-Ft

^^^^Ut.: Stone, Jeffrey -> Nemes István (1961-)

A dokumentum egységesítő utalótétele:

Nemes István (1961-)

^^A Hajnal trilógiája : három regény egy kötetben / Jeffrey Stone. - Debrecen : Cherubion, 1994. - 416 p. : ill. ; 21 cm. - (Cherubion fantasy exkluzív, ISSN 1217-6893 ; 3.)

^^Tartalma: A Hajnal Lovagja ; A Hajnal Királynője ; A Hajnal Hadura

^^ISBN-963-7841-34-2 kötött : 439,-Ft

^^^^Ut.: Stone, Jeffrey -> Nemes István (1961-)

Magyarázatok a feladat megoldásához

A leírt dokumentum három regényt tartalmaz, amelyek címeit a címoldal nevezi meg. Ebből következően a tartalmazott művek címei megadhatók alcímekként az 1. adatcsoportban (hiszen főforrásban elérhetőek), vagy a leírás 6. adatcsoportjában, mint megjegyzés (lásd a fenti megoldásban).

A dokumentum szépirodalmi műveket tartalmaz, amelyek műfaját az alcím megnevezi, ezért még egyszer megjegyzésként már nem szerepeltetjük.

Mivel Nemes István művei publikálásakor több álnevet is használ alkalomszerűen, ezért a szerző valódi neve lesz a személy egységesített neve.


5.2. táblázat - A dokumentum tartalmi feltárása: A Hajnal trilógiája : három regény egy kötetben

A dokumentum címe és szerzőjeA tartalom leírása, tartalmi ismérvek láncolataETO szakjelzetTárgyszavak
A Hajnal trilógiája : három regény egy kötetben / Jeffrey Stonemagyar fantasztikus irodalom, regények821.511.141-312.9Nemesmagyar irodalom, fantasztikus regény
Magyarázat a tartalmi analízishez: A tartalmi analízis során két fontos dolgot kellett megállapítanunk: az egyik, hogy szépirodalmi műről van szó, tehát csak a szerzőről kellett eldöntenünk, hogy melyik nemzet irodalmához tartozik. Ez egy kis nehézséget okozott, hiszen az angol név csak írói álnév, és a szerző valódi neve Nemes István, tehát magyr irodalomról van szó. Tartalmi feltárás szempontjából közömbös, hogy a feltárt dokumentum három regényt tartalmaz.
Magyarázat az ETO szakjelzethez:Főtáblázati számmal a magyar irodalmat fejezzük ki, a fantasztikus regényt mint irodalmi műfajt a kötőjeles nem önálló speciális alosztás jelöli. Abban az esetben, ha fel kívánjuk tüntetni a szerző nevét, a valódi nevet használjuk.
Magyarázat a tárgyszavakhoz::A tezauruszban a magyar irodalom és a fantasztikus regény is létező tárgyszavak.


A leírt dokumentum HUNMARC rekordja az OSZK Nektár Katalógusában

Közös főcímmel nem rendelkező szerzői gyűjtemények

Feladat

Készítsük el az alábbi dokumentum forráshelyei alapján a bibliográfiai leírást, majd a leíró katalógus számára szükséges tételeket!

5.2. ábra - Leírási példa - szerzői gyűjtemény közös főcím nélkül: A pair of gloves = Egy pár kesztyű ; The sofa = A dívány

Leírási példa - szerzői gyűjtemény közös főcím nélkül: A pair of gloves = Egy pár kesztyű ; The sofa = A dívány


5.3. táblázat - A dokumentum formai feltárása - A pair of gloves = Egy pár kesztyű ; The sofa = A dívány

 

Ötletek a feladat megoldásához

A bibliográfiai leírás készítéséhez az alábbiak megfontolását ajánljuk.

Hány művet tartalmaz a könyv, és ki a szerző? A leírás elkezdése előtt érdemes elemezni és tipizálni a címoldalt, nagyban megkönnyítheti a leírás főcímének helyes megválasztását.

A könyv mely forráshelye mutatja be (sorolja fel) a tartalmazott műveket?

A tételszerkesztésnél a következőkre figyeljünk:

A könyv tételgarnitúrájának összeállításakor figyeljünk a párhuzamos címekre, és biztosítsuk a kerehetőségüket (visszakereshetőségüket).

Bibliográfiai leírás

^^A pair of gloves = Egy pár kesztyű ; The sofa = A dívány / Charles Collins ; ford. Benedek Marcell. - [Reprint kiad.]. - Budapest : Líceum HG, 1993. - 29, [3] p. ; 16 cm. - (Pepita kétnyelvű füzetek, ISSN 1217-159X)

^^Elbeszélések angol és magyar nyelven

^^Eredeti kiad.: [Budapest] : Lantos, 1920

^^ISBN-963-04-3047-9 fűzött : 95,-Ft

Az elkészült bibliográfiai leírás tipizálása:

  • leírás bibliográfiai szintje szerint: monografikus szintű

  • leírás szerkezete szerint: egylépcsős

  • leírás jellege szerint: zárt

  • leírásban felhasznált adatelemek köre szerint: teljes

Tételszerkesztés

A dokumentum alaptétele:

Collins, Charles Allston (1828-1873)

^^A pair of gloves = Egy pár kesztyű ; The sofa = A dívány / Charles Collins ; ford. Benedek Marcell. - [Reprint kiad.]. - Budapest : Líceum HG, 1993. - 29, [3] p. ; 16 cm. - (Pepita kétnyelvű füzetek, ISSN 1217-159X)

^^Elbeszélések angol és magyar nyelven

^^Eredeti kiad.: [Budapest] : Lantos, 1920

^^ISBN-963-04-3047-9 fűzött : 95,-Ft

^^^^Mt.: Benedek Marcell (1885-1969)(ford.)

A dokumentum tételgarnitúrája a következő bibliográfiai tételtípusokból áll:

  • szerzői főtétel

  • főcím szerinti melléktétel (2 db)

  • párhuzamos főcím szerinti melléktétel (2 db)

  • sorozati főcím szerinti melléktétel

  • közreműködői melléktétel

Nézzünk példákat az előző tételtípusokra:

A dokumentum főtétele:

Collins, Charles Allston (1828-1873)

^^A pair of gloves = Egy pár kesztyű ; The sofa = A dívány / Charles Collins ; ford. Benedek Marcell. - [Reprint kiad.]. - Budapest : Líceum HG, 1993. - 29, [3] p. ; 16 cm. - (Pepita kétnyelvű füzetek, ISSN 1217-159X)

^^Elbeszélések angol és magyar nyelven

^^Eredeti kiad.: [Budapest] : Lantos, 1920

^^ISBN-963-04-3047-9 fűzött : 95,-Ft

^^^^Mt.: Benedek Marcell (1885-1969)(ford.)

A dokumentum főcím szerinti melléktételei:

Collins, Charles Allston (1828-1873)

^^A pair of gloves = Egy pár kesztyű ; The sofa = A dívány / Charles Collins ; ford. Benedek Marcell. - [Reprint kiad.]. - Budapest : Líceum HG, 1993. - 29, [3] p. ; 16 cm. - (Pepita kétnyelvű füzetek, ISSN 1217-159X)

^^Elbeszélések angol és magyar nyelven

^^Eredeti kiad.: [Budapest] : Lantos, 1920

^^ISBN-963-04-3047-9 fűzött : 95,-Ft

^^^^Mt.: Benedek Marcell (1885-1969)(ford.)

Collins, Charles Allston (1828-1873)

^^A pair of gloves = Egy pár kesztyű ; The sofa = A dívány / Charles Collins ; ford. Benedek Marcell. - [Reprint kiad.]. - Budapest : Líceum HG, 1993. - 29, [3] p. ; 16 cm. - (Pepita kétnyelvű füzetek, ISSN 1217-159X)

^^Elbeszélések angol és magyar nyelven

^^Eredeti kiad.: [Budapest] : Lantos, 1920

^^ISBN-963-04-3047-9 fűzött : 95,-Ft

^^^^Mt.: Benedek Marcell (1885-1969)(ford.)

A dokumentum párhuzamos főcím szerinti melléktételei:

Collins, Charles Allston (1828-1873)

^^A pair of gloves = Egy pár kesztyű ; The sofa = A dívány / Charles Collins ; ford. Benedek Marcell. - [Reprint kiad.]. - Budapest : Líceum HG, 1993. - 29, [3] p. ; 16 cm. - (Pepita kétnyelvű füzetek, ISSN 1217-159X)

^^Elbeszélések angol és magyar nyelven

^^Eredeti kiad.: [Budapest] : Lantos, 1920

^^ISBN-963-04-3047-9 fűzött : 95,-Ft

^^^^Mt.: Benedek Marcell (1885-1969)(ford.)

Collins, Charles Allston (1828-1873)

^^A pair of gloves = Egy pár kesztyű ; The sofa = A dívány / Charles Collins ; ford. Benedek Marcell. - [Reprint kiad.]. - Budapest : Líceum HG, 1993. - 29, [3] p. ; 16 cm. - (Pepita kétnyelvű füzetek, ISSN 1217-159X)

^^Elbeszélések angol és magyar nyelven

^^Eredeti kiad.: [Budapest] : Lantos, 1920

^^ISBN-963-04-3047-9 fűzött : 95,-Ft

^^^^Mt.: Benedek Marcell (1885-1969)(ford.)

A dokumentum sorozati főcím szerinti melléktétele:

Collins, Charles Allston (1828-1873)

^^A pair of gloves = Egy pár kesztyű ; The sofa = A dívány / Charles Collins ; ford. Benedek Marcell. - [Reprint kiad.]. - Budapest : Líceum HG, 1993. - 29, [3] p. ; 16 cm. - (Pepita kétnyelvű füzetek, ISSN 1217-159X)

^^Elbeszélések angol és magyar nyelven

^^Eredeti kiad.: [Budapest] : Lantos, 1920

^^ISBN-963-04-3047-9 fűzött : 95,-Ft

^^^^Mt.: Benedek Marcell (1885-1969)(ford.)

A dokumentum közreműködői melléktétele:

Collins, Charles Allston (1828-1873)

^^A pair of gloves = Egy pár kesztyű ; The sofa = A dívány / Charles Collins ; ford. Benedek Marcell. - [Reprint kiad.]. - Budapest : Líceum HG, 1993. - 29, [3] p. ; 16 cm. - (Pepita kétnyelvű füzetek, ISSN 1217-159X)

^^Elbeszélések angol és magyar nyelven

^^Eredeti kiad.: [Budapest] : Lantos, 1920

^^ISBN-963-04-3047-9 fűzött : 95,-Ft

^^^^Mt.: Benedek Marcell (1885-1969)(ford.)

Magyarázatok a feladat megoldásához

A leírásunk tárgya egy szerzői gyűjtemény, amely a szerző két művét tartalmazza párhuzamosan angol és magyar nyelven. A tartalmazott műveket a címoldal mutatja be, továbbá a tartalmazott művek címein kívül a könyvnek nincs saját címe. Tehát a leírásunk tárgya egy közös főcím nélküli szerzői gyűjtemény.

A főcím megválasztásában a könyv szövegteste nincs a segítségünkre, hiszen a nyelvek aránya, súlya megegyezik. Ebből következően a főcím a címoldalon a tipográfiailag egyértelműen kiemelt, vagy ennek hiányában sorrendben az elsőként közölt cím. Mivel példánkban nincs tipográfiailag kiemelt címadat, a címadatok közlési sorrendje a döntő a főcím kiválasztásában.

Két fontos és kötelező megjegyzése van a leírásnak: az egyik a tartalmazott szépirodalmi művek műfajának megadása (mivel az 1. adatcsoport nem tartalmazza), a másik - hasonmás kiadásról lévén szó - az eredeti kiadás adatai szép, szabványos formában.


5.4. táblázat - A dokumentum tartalmi feltárása: A pair of gloves = Egy pár kesztyű ; The sofa = A dívány

A dokumentum címe és szerzőjeA tartalom leírása, tartalmi ismérvek láncolataETO szakjelzetTárgyszavak
A pair of gloves = Egy pár kesztyű ; The sofa = A dívány / Charles Collins ; ford. Benedek Marcellangol irodalom, elbeszélések két nyelven, magyarul és angolul821.111-32Collins.02=511.141angol irodalom, elbeszélés, kétnyelvű dokumentum
Magyarázat a tartalmi analízishez: Megállapíthatjuk, hogy egy angol szépirodalmi műről van szó, tehát a fő tárgykör az angol irodalom lesz. A dokumentumban lévő művek műfaja elbeszélés, amit onnan tudhatunk, hogy a címoldalon fel van tüntetve a dokumentumban található két mű címe, és az oldalszám mindössze 29, így csak elbeszélés lehet. A címoldal azt is egyértelműen jelzi, hogy az elbeszélések angol és magyar nyelven is megtalálhatók a kötetben.
Magyarázat az ETO szakjelzethez: Az irodalom, műfaj és szerző leölése után található .02-es nem önálló speciális alosztás azt fejezi ki, hogy a dokumentum kétnyelvű kiadás. A pont nullás alosztást logikusan követi a nyelvi alosztás. Az előbb utaltunk rá, hogy két nyelvű dokumentumról van szó, és mégis csak az egyik, a magyar nyelvű részt kifejező nyelvi alosztást szerepeltetjük. Mi lehet erre a magyarázat? A dokumentum főtáblázati száma az angol irodalom, ami alapesetben azt is jelenti, hogy a dokumentum angol nyelvű, ezért nyelvi alosztást csak akkor kapcsolunk az irodalom főtáblázati számmal kezdődő jelzetlánc végére, ha fordításról van szó. A dokumentum kétnyelvűségére a .02-es alosztás utal, tehát egyértelmű, hogy nem a teljes szöveg magyar nyelvű.
Magyarázat a tárgyszavakhoz: Az angol irodalom tárgyszóra az angol* csonkolt alakkal belépve találunk rá a tezauruszban. Az elbeszélés szokványos jelölése a műfajnak, így találjuk a tezauruszban is. A kétnyelvű dokumentumot a kétnyelvű* alakkal javasolt keresni a tezauruszban.


A leírt dokumentum USMARC rekordja a DEENK Központi Katalógusában

A leírt dokumentum HUNMARC rekordja a DEENK Központi Katalógusában

6. fejezet - Vegyes gyűjtemények (~ gyűjteményes kötetek)

Közös főcímmel rendelkező vegyes gyűjtemények

Feladat

Készítsük el az alábbi dokumentum forráshelyei alapján a bibliográfiai leírást, majd a leíró katalógus számára szükséges tételeket!

6.1. ábra - Leírási példa - vegyes gyűjtemény közös főcímmel: A nagyúr : öt Attila-dráma

Leírási példa - vegyes gyűjtemény közös főcímmel: A nagyúr : öt Attila-dráma


6.1. táblázat - A dokumentum formai feltárása - A nagyúr : öt Attila-dráma

 

Ötletek a feladat megoldásához

A bibliográfiai leírás készítéséhez az alábbiak megfontolását ajánljuk.

Gondoljuk végig, hány szerző hány művét tartalmazza a könyv! Melyik forráshely sorolja fel a tartalmazott műveket?

A tételszerkesztésnél a következőkre figyeljünk:

Valamennyi tartalmazott mű kereshetőségét (visszakereshetőségét) biztosítsuk.

Bibliográfiai leírás

A dokumentum bibliográfiai leírása:

^^A nagyúr : öt Attila-dráma / Bessenyei György [et al.] ; [vál., az előszót és a jegyzeteket írta Nemeskürty István]. - Budapest : Nemzeti Tankvk., 1994. - 446, [2] p. ; 10 cm. - (Felfedezett klasszikusok, ISSN 1217-9086 ; 3.)

^^Tartalma: 1. Attila és Buda tragédiája / Bessenyei György. - 2. Ildikó / Vajda János. - 3. Attila / Márkus László. - 4. A nagyúr / Bánffy Miklós. - 5. Ellák / Harsányi Kálmán

^^ISBN-963-18-5474-4 fűzött : 594,-Ft

A leírás egy másik lehetséges változata (e változat lehetősége annak köszönhető, hogy a tartalmazott művek felsorolását a címoldal, azaz a legmagasabb forráshely tartalmazza):

^^A nagyúr : öt Attila-dráma. Attila és Buda tragédiája / Bessenyei György. Ildikó / Vajda János. Attila / Márkus László. A nagyúr / Bánffy Miklós. Ellák / Harsányi Kálmán ; [vál., az előszót és a jegyzeteket írta Nemeskürty István]. - Budapest : Nemzeti Tankvk., 1994. - 446, [2] p. ; 10 cm. - (Felfedezett klasszikusok, ISSN 1217-9086 ; 3.)

^^ISBN-963-18-5474-4 fűzött : 594,-Ft

Az elkészült bibliográfiai leírás tipizálása:

  • leírás bibliográfiai szintje szerint: monografikus szintű

  • leírás szerkezete szerint: egylépcsős

  • leírás jellege szerint: zárt

  • leírásban felhasznált adatelemek köre szerint: teljes

Tételszerkesztés

A dokumentum alaptétele:

^^A nagyúr : öt Attila-dráma / Bessenyei György [et al.] ; [vál., az előszót és a jegyzeteket írta Nemeskürty István]. - Budapest : Nemzeti Tankvk., 1994. - 446, [2] p. ; 10 cm. - (Felfedezett klasszikusok, ISSN 1217-9086 ; 3.)

^^Tartalma: 1. Attila és Buda tragédiája / Bessenyei György. - 2. Ildikó / Vajda János. - 3. Attila / Márkus László. - 4. A nagyúr / Bánffy Miklós. - 5. Ellák / Harsányi Kálmán

^^ISBN-963-18-5474-4 fűzött : 594,-Ft

^^^^Mt.: Bessenyei György (1747-1811)

^^^^^^^^Vajda János (1827-1897)

^^^^^^^^Márkus László (1882-1948)

^^^^^^^^Bánffy Miklós (1873-1950)

^^^^^^^^Harsányi Kálmán (1876-1929)

^^^^^^^^Nemeskürty István (1925-)(vál., előszó, jegyz.)

A dokumentum tételgarnitúrája a következő bibliográfiai tételtípusokból áll:

  • főcím szerinti főtétel

  • sorozati főcím szerinti melléktétel

  • közreműködői melléktétel (6 db)

  • szerző/cím szerinti melléktétel (5 db)

Nézzünk példákat az előző tételtípusokra:

A dokumentum főtétele:

^^A nagyúr : öt Attila-dráma / Bessenyei György [et al.] ; [vál., az előszót és a jegyzeteket írta Nemeskürty István]. - Budapest : Nemzeti Tankvk., 1994. - 446, [2] p. ; 10 cm. - (Felfedezett klasszikusok, ISSN 1217-9086 ; 3.)

^^Tartalma: 1. Attila és Buda tragédiája / Bessenyei György. - 2. Ildikó / Vajda János. - 3. Attila / Márkus László. - 4. A nagyúr / Bánffy Miklós. - 5. Ellák / Harsányi Kálmán

^^ISBN-963-18-5474-4 fűzött : 594,-Ft

^^^^Mt.: Bessenyei György (1747-1811)

^^^^^^^^Vajda János (1827-1897)

^^^^^^^^Márkus László (1882-1948)

^^^^^^^^Bánffy Miklós (1873-1950)

^^^^^^^^Harsányi Kálmán (1876-1929)

^^^^^^^^Nemeskürty István (1925-)(vál., előszó, jegyz.)

A dokumentum sorozati főcím szerinti melléktétele:

^^A nagyúr : öt Attila-dráma / Bessenyei György [et al.] ; [vál., az előszót és a jegyzeteket írta Nemeskürty István]. - Budapest : Nemzeti Tankvk., 1994. - 446, [2] p. ; 10 cm. - (Felfedezett klasszikusok, ISSN 1217-9086 ; 3.)

^^Tartalma: 1. Attila és Buda tragédiája / Bessenyei György. - 2. Ildikó / Vajda János. - 3. Attila / Márkus László. - 4. A nagyúr / Bánffy Miklós. - 5. Ellák / Harsányi Kálmán

^^ISBN-963-18-5474-4 fűzött : 594,-Ft

^^^^Mt.: Bessenyei György (1747-1811)

^^^^^^^^Vajda János (1827-1897)

^^^^^^^^Márkus László (1882-1948)

^^^^^^^^Bánffy Miklós (1873-1950)

^^^^^^^^Harsányi Kálmán (1876-1929)

^^^^^^^^Nemeskürty István (1925-)(vál., előszó, jegyz.)

A dokumentum egyik közreműködői melléktétele:

^^A nagyúr : öt Attila-dráma / Bessenyei György [et al.] ; [vál., az előszót és a jegyzeteket írta Nemeskürty István]. - Budapest : Nemzeti Tankvk., 1994. - 446, [2] p. ; 10 cm. - (Felfedezett klasszikusok, ISSN 1217-9086 ; 3.)

^^Tartalma: 1. Attila és Buda tragédiája / Bessenyei György. - 2. Ildikó / Vajda János. - 3. Attila / Márkus László. - 4. A nagyúr / Bánffy Miklós. - 5. Ellák / Harsányi Kálmán

^^ISBN-963-18-5474-4 fűzött : 594,-Ft

^^^^Mt.: Bessenyei György (1747-1811)

^^^^^^^^Vajda János (1827-1897)

^^^^^^^^Márkus László (1882-1948)

^^^^^^^^Bánffy Miklós (1873-1950)

^^^^^^^^Harsányi Kálmán (1876-1929)

^^^^^^^^Nemeskürty István (1925-)(vál., előszó, jegyz.)

A Bessenyei György nevéből készített közreműködői melléktétel érdekessége:

a közös főcímmel rendelkező vegyes gyűjtemény szabványos főtétele a közös főcím, ezért a szerzők nevéből közreműködői melléktétel készítendő.

A dokumentum egyik szerző/cím szerinti melléktételei:

Bessenyei György (1747-1811)

Attila és Buda tragédiája

^^A nagyúr : öt Attila-dráma / Bessenyei György [et al.] ; [vál., az előszót és a jegyzeteket írta Nemeskürty István]. - Budapest : Nemzeti Tankvk., 1994. - 446, [2] p. ; 10 cm. - (Felfedezett klasszikusok, ISSN 1217-9086 ; 3.)

^^Tartalma: 1. Attila és Buda tragédiája / Bessenyei György. - 2. Ildikó / Vajda János. - 3. Attila / Márkus László. - 4. A nagyúr / Bánffy Miklós. - 5. Ellák / Harsányi Kálmán

^^ISBN-963-18-5474-4 fűzött : 594,-Ft

^^^^Mt.: Nemeskürty István (1925-)(vál., előszó, jegyz.)

Bessenyei György (1747-1811)

Attila és Buda tragédiája

^^A nagyúr : öt Attila-dráma / Bessenyei György [et al.] ; [vál., az előszót és a jegyzeteket írta Nemeskürty István]. - Budapest : Nemzeti Tankvk., 1994. - 446, [2] p. ; 10 cm. - (Felfedezett klasszikusok, ISSN 1217-9086 ; 3.)

^^Tartalma: 1. Attila és Buda tragédiája / Bessenyei György. - 2. Ildikó / Vajda János. - 3. Attila / Márkus László. - 4. A nagyúr / Bánffy Miklós. - 5. Ellák / Harsányi Kálmán

^^ISBN-963-18-5474-4 fűzött : 594,-Ft

^^^^Mt.: Nemeskürty István (1925-)(vál., előszó, jegyz.)

Magyarázatok a feladat megoldásához

A leírás tárgya vegyes gyűjtemény, amelyben öt színművet találunk öt különböző szerzőtől. A könyv kapott közös főcímet, amelynek érdekessége, hogy megegyezik az egyik tartalmazott mű címével, továbbá egy közös alcímet, amely többek között megnevezi a könyvben szereplő szépirodalmi alkotások műfaját is. A tartalmazott művek szerzőit és címeit a címoldal sorolja fel.


6.2. táblázat - A dokumentum tartalmi feltárása: A nagyúr : öt Attila-dráma

A dokumentum címe és szerzőjeA tartalom leírása, tartalmi ismérvek láncolataETO szakjelzetTárgyszavak
A nagyúr : öt Attila-dráma. Attila és Buda tragédiája / Bessenyei György. Ildikó / Vajda János. Attila / Márkus László. A nagyúr / Bánffy Miklós. Ellák / Harsányi Kálmán ; [vál., az előszót és a jegyzeteket írta Nemeskürty István]magyar drámák, öt szerző műveinek gyűjteménye821.511.141-2(082)magyar irodalom, dráma, gyűjteményes könyv, antológia
Magyarázat a tartalmi analízishez: Már a dokumentum címoldaláról is egyértelműen kideríthető, hogy a szerzői gyűjtemény öt magyar szerző drámáját tartalmazza. A fő tárgykör tehát a magyar irodalom, a műfaj a dráma, és jellegzetes formája a dokumentumnak, hogy gyűjteményes kötet.
Magyarázat az ETO szakjelzethez: A magyar irodalom főtáblázati szám ebben az esetben csak a műfajt kifejező kötőjeles alosztással egészül ki. Szerzőt értelemszerűen azért nem írunk, mert a dokumentumnak öt szerzője is van. A (082)-es formai alosztással a több szerző műveinek közös gyűjteményét fejeztük ki.
Magyarázat a tárgyszavakhoz: A tezaurusz tartalmazza a magyar irodalom és az elbeszélés tárgyszavakat is. A dokumentum formájának leírására használhatjuk a tágabb értelmű gyűjteményes könyv vagy a szűkebb jelentésű, kizárólagosan csak az irodalmi gyűjtemények megnevezésére szolgáló antológia tárgyszavakat is.


A leírt dokumentum USMARC rekordja a DEENK Központi Katalógusában

A leírt dokumentum HUNMARC rekordja a DEENK Központi Katalógusában

Közös főcímmel nem rendelkező vegyes gyűjtemények

Feladat

Készítsük el az alábbi dokumentum forráshelyei alapján a bibliográfiai leírást, majd a leíró katalógus számára szükséges tételeket!

6.2. ábra - Leírási példa - vegyes gyűjtemény közös főcím nélkül: Az éghajlat változékonyságának hatása a talajnedvességre = The impact of climatic variability on soil moisture

Leírási példa - vegyes gyűjtemény közös főcím nélkül: Az éghajlat változékonyságának hatása a talajnedvességre = The impact of climatic variability on soil moisture


6.3. táblázat - A dokumentum formai feltárása - Az éghajlat változékonyságának hatása a talajnedvességre = The impact of climatic variability on soil moisture

 

Ötletek a feladat megoldásához

A bibliográfiai leírás készítéséhez az alábbiak megfontolását ajánljuk.

A könyv címoldalán számos címadatot találunk magyar és angol nyelven. A legfontosabb feladatok egyike e címeknek a helyes megítélése, illetve a többnyelvű címek közül a főcím kiválasztása.

A leírás megfelelő szerkezetének kiválasztásához vizsgáljuk meg a könyv szerzőségi adatait: melyek tartoznak az egyes művekhez, és melyek vonatkoznak az egész dokumentumra.

A tételszerkesztésnél a következőkre figyeljünk:

Közös főcím nélküli vegyes gyűjtemény a leírásunk tárgya, a tételszerkesztésnél ne feledkezzünk meg erről.

A testületi név egységesítésénél vizsgáljuk meg, hogy utalótételek készítése szükséges-e.

Bibliográfiai leírás

^^Az éghajlat változékonyságának hatása a talajnedvességre = The impact of climatic variability on soil moisture / Tölgyesi László. A talajvízszint szerepe a talajok vízháztartásában = The role of the groundwater level in the water balance of soils / Dunay Sándor, Kalmár Elena ; [a kötetet sajtó alá rend. Dunay Sándor] ; [szerk. Dunay Sándor] ; [közread. az] Országos Meteorológiai Szolgálat. - Budapest : OMSZ, 1993. - 84 p. : ill., térk ; 24 cm. - (Éghajlati és agrometeorológiai tanulmányok, ISSN 1217-680X ; 1.)

^^Összefoglalás angol nyelven

^^Bibliogr.: p. 40-41., 83-84.

^^ISBN-963-7702-57-5 fűzött : ár nélkül

Az elkészült bibliográfiai leírás tipizálása:

  • leírás bibliográfiai szintje szerint: monografikus szintű

  • leírás szerkezete szerint: egylépcsős

  • leírás jellege szerint: zárt

  • leírásban felhasznált adatelemek köre szerint: teljes

Tételszerkesztés

A dokumentum alaptétele az első tartalmazott műhöz:

Tölgyesi László (-)

^^Az éghajlat változékonyságának hatása a talajnedvességre = The impact of climatic variability on soil moisture / Tölgyesi László. A talajvízszint szerepe a talajok vízháztartásában = The role of the groundwater level in the water balance of soils / Dunay Sándor, Kalmár Elena ; [a kötetet sajtó alá rend. Dunay Sándor] ; [szerk. Dunay Sándor] ; [közread. az] Országos Meteorológiai Szolgálat. - Budapest : OMSZ, 1993. - 84 p. : ill., térk ; 24 cm. - (Éghajlati és agrometeorológiai tanulmányok, ISSN 1217-680X ; 1.)

^^Összefoglalás angol nyelven

^^Bibliogr.: p. 40-41., 83-84.

^^ISBN-963-7702-57-5 fűzött : ár nélkül

^^^^Mt.: Dunay Sándor (-)(sajtó alá rend., szerk.)

^^^^^^^^Országos Meteorológiai Szolgálat (közread.)

^^^^Ut.: OMSZ -> Országos Meteorológiai Szolgálat

A dokumentum tételgarnitúrája a következő bibliográfiai tételtípusokból áll:

  • szerzői főtétel

  • főcím szerinti melléktétel

  • párhuzamos főcím szerinti melléktétel

  • sorozati főcím szerinti melléktétel

  • közreműködői melléktétel (2 db)

  • egységesítő utalótétel

Nézzünk példákat az előző tételtípusokra:

A dokumentum főtétele:

Tölgyesi László (-)

^^Az éghajlat változékonyságának hatása a talajnedvességre = The impact of climatic variability on soil moisture / Tölgyesi László. A talajvízszint szerepe a talajok vízháztartásában = The role of the groundwater level in the water balance of soils / Dunay Sándor, Kalmár Elena ; [a kötetet sajtó alá rend. Dunay Sándor] ; [szerk. Dunay Sándor] ; [közread. az] Országos Meteorológiai Szolgálat. - Budapest : OMSZ, 1993. - 84 p. : ill., térk ; 24 cm. - (Éghajlati és agrometeorológiai tanulmányok, ISSN 1217-680X ; 1.)

^^Összefoglalás angol nyelven

^^Bibliogr.: p. 40-41., 83-84.

^^ISBN-963-7702-57-5 fűzött : ár nélkül

^^^^Mt.: Dunay Sándor (-)(sajtó alá rend., szerk.)

^^^^^^^^Országos Meteorológiai Szolgálat (közread.)

^^^^Ut.: OMSZ -> Országos Meteorológiai Szolgálat

A dokumentum főcím szerinti melléktétele:

Tölgyesi László (-)

^^Az éghajlat változékonyságának hatása a talajnedvességre = The impact of climatic variability on soil moisture / Tölgyesi László. A talajvízszint szerepe a talajok vízháztartásában = The role of the groundwater level in the water balance of soils / Dunay Sándor, Kalmár Elena ; [a kötetet sajtó alá rend. Dunay Sándor] ; [szerk. Dunay Sándor] ; [közread. az] Országos Meteorológiai Szolgálat. - Budapest : OMSZ, 1993. - 84 p. : ill., térk ; 24 cm. - (Éghajlati és agrometeorológiai tanulmányok, ISSN 1217-680X ; 1.)

^^Összefoglalás angol nyelven

^^Bibliogr.: p. 40-41., 83-84.

^^ISBN-963-7702-57-5 fűzött : ár nélkül

^^^^Mt.: Dunay Sándor (-)(sajtó alá rend., szerk.)

^^^^^^^^Országos Meteorológiai Szolgálat (közread.)

^^^^Ut.: OMSZ -> Országos Meteorológiai Szolgálat

A dokumentum párhuzamos főcím szerinti melléktétele:

Tölgyesi László (-)

^^Az éghajlat változékonyságának hatása a talajnedvességre = The impact of climatic variability on soil moisture / Tölgyesi László. A talajvízszint szerepe a talajok vízháztartásában = The role of the groundwater level in the water balance of soils / Dunay Sándor, Kalmár Elena ; [a kötetet sajtó alá rend. Dunay Sándor] ; [szerk. Dunay Sándor] ; [közread. az] Országos Meteorológiai Szolgálat. - Budapest : OMSZ, 1993. - 84 p. : ill., térk ; 24 cm. - (Éghajlati és agrometeorológiai tanulmányok, ISSN 1217-680X ; 1.)

^^Összefoglalás angol nyelven

^^Bibliogr.: p. 40-41., 83-84.

^^ISBN-963-7702-57-5 fűzött : ár nélkül

^^^^Mt.: Dunay Sándor (-)(sajtó alá rend., szerk.)

^^^^^^^^Országos Meteorológiai Szolgálat (közread.)

^^^^Ut.: OMSZ -> Országos Meteorológiai Szolgálat

A dokumentum egyik közreműködői melléktétele:

Tölgyesi László (-)

^^Az éghajlat változékonyságának hatása a talajnedvességre = The impact of climatic variability on soil moisture / Tölgyesi László. A talajvízszint szerepe a talajok vízháztartásában = The role of the groundwater level in the water balance of soils / Dunay Sándor, Kalmár Elena ; [a kötetet sajtó alá rend. Dunay Sándor] ; [szerk. Dunay Sándor] ; [közread. az] Országos Meteorológiai Szolgálat. - Budapest : OMSZ, 1993. - 84 p. : ill., térk ; 24 cm. - (Éghajlati és agrometeorológiai tanulmányok, ISSN 1217-680X ; 1.)

^^Összefoglalás angol nyelven

^^Bibliogr.: p. 40-41., 83-84.

^^ISBN-963-7702-57-5 fűzött : ár nélkül

^^^^Mt.: Dunay Sándor (-)(sajtó alá rend., szerk.)

^^^^^^^^Országos Meteorológiai Szolgálat (közread.)

^^^^Ut.: OMSZ -> Országos Meteorológiai Szolgálat

A dokumentum alaptétele a második tartalmazott műhöz:

Dunay Sándor (-)

^^Az éghajlat változékonyságának hatása a talajnedvességre = The impact of climatic variability on soil moisture / Tölgyesi László. A talajvízszint szerepe a talajok vízháztartásában = The role of the groundwater level in the water balance of soils / Dunay Sándor, Kalmár Elena ; [a kötetet sajtó alá rend. Dunay Sándor] ; [szerk. Dunay Sándor] ; [közread. az] Országos Meteorológiai Szolgálat. - Budapest : OMSZ, 1993. - 84 p. : ill., térk ; 24 cm. - (Éghajlati és agrometeorológiai tanulmányok, ISSN 1217-680X ; 1.)

^^Összefoglalás angol nyelven

^^Bibliogr.: p. 40-41., 83-84.

^^ISBN-963-7702-57-5 fűzött : ár nélkül

^^^^Tft.: Kalmár Elena (-)

^^^^Mt.: Országos Meteorológiai Szolgálat (közread.)

^^^^Ut.: OMSZ -> Országos Meteorológiai Szolgálat

A dokumentum tételgarnitúrája a következő bibliográfiai tételtípusokból áll:

  • szerzői főtétel (2 db)

  • főcím szerinti melléktétel

  • párhuzamos főcím szerinti melléktétel

  • sorozati főcím szerinti melléktétel

  • közreműködői melléktétel

  • egységesítő utalótétel

Magyarázatok a feladat megoldásához

Az angol nyelvű párhuzamos címek leírásakor ügyeljünk a nagy kezdőbetűk helyes használatára, csak azt írjuk nagy kezdőbetűvel, amit valóban az angol nyelv helyesírási szabályai szerint naggyal kell írni.

A teljes dokumentumra vonatkozó szerzőségi adatok megadásakor, ha szükséges, élhetünk értelmező kiegészítésekkel szögletes zárójelpárban.

Mivel a könyvet nem hivatásos könykiadó jelenteti meg, a közreadó testületet szerzőségi adatként is fel kell venni a leírás 1. adatcsoportjában.


6.4. táblázat - A dokumentum tartalmi feltárása: Az éghajlat változékonyságának hatása a talajnedvességre = The impact of climatic variability on soil moisture

A dokumentum címe és szerzőjeA tartalom leírása, tartalmi ismérvek láncolataETO szakjelzetTárgyszavak
Az éghajlat változékonyságának hatása a talajnedvességre = The impact of climatic variability on soil moisture / Tölgyesi László. A talajvízszint szerepe a talajok vízháztartásában = The role of the groundwater level in the water balance of soils / Dunay Sándor, Kalmár Elenaéghajlatváltozás, talajtan, talajnedvesség, talajok vízháztartása, hidrológia, felszín alatti vizek, hidrometeorológia551.583:556.332.5

556.332.5:551.583

551.583:631.432

631.432:551.583

551.579

556.142
éghajlatváltozás, talajtan, talajvíz, talajnedvesség, hidrológia, hidrogeológia, hidrometeorológai
Magyarázat a tartalmi analízishez: A dokumentum tartalmi feltárás szempontjából is fontos forráshelyei világosan jelzik a tartalmat. A dokumentum két tanulmányt tartalmaz, mindkettő címe kifejező, a tartalmi analízishez, a tartalmi feltáráshoz jól használható szakkifejezéseket tartalmaz. A sorozat címe, amelynek részeként a kiadvány megjelent, is informatív, jelzi a téma kapcsolatát a mezőgazdaság-talajtanhoz. A tágabb használói érdeklődést szem előtt tartva javasolt néhány általánosabb szakkifejezést is megjelölni tartalmi ismérvként, mint például a hidrológia, felszín alatti vizek vagy a hidrometeorológiát, amely kifejezetten az éghajlat és a vízkészlet kapcsolatát kutatja. .
Magyarázat az ETO szakjelzethez: A használható ETO jelzetek nagy részét az 55-ös földtudományok osztályban találjuk. Az 551-es klimatológia alosztályból származik a klímaváltozást kifejező 551.583-as jelzet, amelyet viszonyítással kapcsoltunk az 556-os hidrológia alosztályból származó talajvízréteg, és a 631-es mezőgazdaság alosztályból származó talajnedvesség jelzetekhez. A fogalmak/jelzetek közti viszonyítással a tényezők kapcsolatát, egymásra hatását fejeztük ki. Jól használható jelzet lehet az ugyancsak a klimatológia alosztályból származó hidrometeorológia is. A talajnedvesség a hidrológia irányából közelítve is kifejezhető az 556.142-es főtáblázati számmal.
Magyarázat a tárgyszavakhoz: A számításba jöhető tárgyszavak a meteorológia, hidrológia, talajtan ismeretterületek egyértelmű szakkifejezései, ezért szabványos tárgyszó alakjuk megkeresése különösebben nagy nehézséget nem okozott, pusztán kitartásra volt szükségünk, hogy minden lényeges tárgyszót összeszedjünk. Ez rendkívül fontos, mert nem tudhatjuk, hogy az érintett témák iránt érdeklődő potenciális használók milyen ismérvek alapján próbálkoznak majd a kereséssel. Minél több korrekt tárgyszóval írjuk le a tartalmat, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy a dokumentumban kifejtett téma megtalálja a használóját, ill. a kereső megtalálja a dokumentumot, amelyben az általa keresett témák fellelhetők. A számításba jöhető tárgyszavak közül már előre sejthető volt, hogy több kezdődik a talaj előtaggal, ezért a tezauruszba az első belépést érdemes a talaj* csonkolt alakkal megtenni.


A leírt dokumentum HUNMARC rekordja az OSZK Nektár Katalógusában

III. rész - Gyakorlatok - Többkötetes (több fizikai egységből álló) könyvek

7. fejezet - Példák többkötetes könyvekre

Tartalom

Feladat

Készítsük el az alábbi dokumentum forráshelyei alapján a bibliográfiai leírást, majd a leíró katalógus számára szükséges tételeket!

7.1. ábra - Leírási példa - többkötetes könyv: Régi magyarországi nyomtatványok

Leírási példa - többkötetes könyv: Régi magyarországi nyomtatványok


7.1. táblázat - A dokumentum formai feltárása - Régi magyarországi nyomtatványok

 

Ötletek a feladat megoldásához

A bibliográfiai leírás készítéséhez az alábbiak megfontolását ajánljuk.

A leírás készítéséhez elsőként érdemes szétválogatni az egész könyvre vonatkozó, általános bibliográfiai adatokat a kifejezetten az egyes kötetekre vonatkozó, specifikus bibliográfiai adatoktól. Ezt követően könnyebben megtaláljuk az egyes adatok megfelelő helyét a leírásban akár egylépcsős, akár többlépcsős szerkezetű leírást akarunk készíteni.

A kötetek oldalszámozási adatainak leírásakor vegyük figyelembe, hogy a kötetek folyamatos oldalszámozással jelentek meg.

A tételszerkesztésnél a következőkre figyeljünk:

A kötetcímek visszakereshetőségéről is gondoskodjunk.

Bibliográfiai leírás

^^Régi magyarországi nyomtatványok / [szerk... Kis Józsefné, Garamvölgyi Ernőné] ; [kiad. a Miskolci Városi Könyvtár]. - Miskolc : Városi Könyvtár, 1990. - 2 db : ill. ; 19 cm. - (A Lévay József Könyvtár katalógusai ; 4.)

^^Fűzött : ár nélkül

^^1., 1568-1784. - IV, 559 p. - ISBN-963-04-0148-7

^^2., 1785-1800. - p. 560-935., 1-97. - ISBN-963-04-0148-7

Az elkészült bibliográfiai leírás tipizálása:
  • leírás bibliográfiai szintje szerint: összefoglaló szintű

  • leírás szerkezete szerint: többlépcsős

  • leírás jellege szerint: zárt

  • leírásban felhasznált adatelemek köre szerint: teljes

Tételszerkesztés

A dokumentum alaptétele:

Kis Józsefné (-)

^^Régi magyarországi nyomtatványok / [szerk... Kis Józsefné, Garamvölgyi Ernőné] ; [kiad. a Miskolci Városi Könyvtár]. - Miskolc : Városi Könyvtár, 1990. - 2 db : ill. ; 19 cm. - (A Lévay József Könyvtár katalógusai ; 4.)

^^Fűzött : ár nélkül

^^^^Tft.: Garamvölgyi Ernőné (-)

^^^^Mt.: Miskolci Városi Könyvtár (kiad.)

^^^^Ut.: Városi Könyvtár, Miskolc -> Miskolci Városi Könyvtár

^^1., 1568-1784. - IV, 559 p. - ISBN-963-04-0148-7

^^2., 1785-1800. - p. 560-935., 1-97. - ISBN-963-04-0148-7

A dokumentum tételgarnitúrája a következő bibliográfiai tételtípusokból áll:

  • szerzői főtétel (2 db)

  • főcím szerinti melléktétel

  • sorozati főcím szerinti melléktétel

  • közreműködői melléktétel

  • egységesítő utalótétel

  • szerző/cím szerinti melléktételek a kötetcímekről (2 db)

Nézzünk példákat az előző tételtípusokra:

A dokumentum főtétele:

Kis Józsefné (-)

^^Régi magyarországi nyomtatványok / [szerk... Kis Józsefné, Garamvölgyi Ernőné] ; [kiad. a Miskolci Városi Könyvtár]. - Miskolc : Városi Könyvtár, 1990. - 2 db : ill. ; 19 cm. - (A Lévay József Könyvtár katalógusai ; 4.)

^^Fűzött : ár nélkül

^^^^Tft.: Garamvölgyi Ernőné (-)

^^^^Mt.: Miskolci Városi Könyvtár (kiad.)

^^^^Ut.: Városi Könyvtár, Miskolc -> Miskolci Városi Könyvtár

^^1., 1568-1784. - IV, 559 p. - ISBN-963-04-0148-7

^^2., 1785-1800. - p. 560-935., 1-97. - ISBN-963-04-0148-7

A dokumentum másik, további szerzői főtétele:

Kis Józsefné (-)

^^Régi magyarországi nyomtatványok / [szerk... Kis Józsefné, Garamvölgyi Ernőné] ; [kiad. a Miskolci Városi Könyvtár]. - Miskolc : Városi Könyvtár, 1990. - 2 db : ill. ; 19 cm. - (A Lévay József Könyvtár katalógusai ; 4.)

^^Fűzött : ár nélkül

^^^^Tft.: Garamvölgyi Ernőné (-)

^^^^Mt.: Miskolci Városi Könyvtár (kiad.)

^^^^Ut.: Városi Könyvtár, Miskolc -> Miskolci Városi Könyvtár

^^1., 1568-1784. - IV, 559 p. - ISBN-963-04-0148-7

^^2., 1785-1800. - p. 560-935., 1-97. - ISBN-963-04-0148-7

A dokumentum főcím szerinti melléktétele:

Kis Józsefné (-)

^^Régi magyarországi nyomtatványok / [szerk... Kis Józsefné, Garamvölgyi Ernőné] ; [kiad. a Miskolci Városi Könyvtár]. - Miskolc : Városi Könyvtár, 1990. - 2 db : ill. ; 19 cm. - (A Lévay József Könyvtár katalógusai ; 4.)

^^Fűzött : ár nélkül

^^^^Tft.: Garamvölgyi Ernőné (-)

^^^^Mt.: Miskolci Városi Könyvtár (kiad.)

^^^^Ut.: Városi Könyvtár, Miskolc -> Miskolci Városi Könyvtár

^^1., 1568-1784. - IV, 559 p. - ISBN-963-04-0148-7

^^2., 1785-1800. - p. 560-935., 1-97. - ISBN-963-04-0148-7

A dokumentum sorozati főcím szerinti melléktétele:

Kis Józsefné (-)

^^Régi magyarországi nyomtatványok / [szerk... Kis Józsefné, Garamvölgyi Ernőné] ; [kiad. a Miskolci Városi Könyvtár]. - Miskolc : Városi Könyvtár, 1990. - 2 db : ill. ; 19 cm. - (A Lévay József Könyvtár katalógusai ; 4.)

^^Fűzött : ár nélkül

^^^^Tft.: Garamvölgyi Ernőné (-)

^^^^Mt.: Miskolci Városi Könyvtár (kiad.)

^^^^Ut.: Városi Könyvtár, Miskolc -> Miskolci Városi Könyvtár

^^1., 1568-1784. - IV, 559 p. - ISBN-963-04-0148-7

^^2., 1785-1800. - p. 560-935., 1-97. - ISBN-963-04-0148-7

A dokumentum közreműködői melléktétele:

Kis Józsefné (-)

^^Régi magyarországi nyomtatványok / [szerk... Kis Józsefné, Garamvölgyi Ernőné] ; [kiad. a Miskolci Városi Könyvtár]. - Miskolc : Városi Könyvtár, 1990. - 2 db : ill. ; 19 cm. - (A Lévay József Könyvtár katalógusai ; 4.)

^^Fűzött : ár nélkül

^^^^Tft.: Garamvölgyi Ernőné (-)

^^^^Mt.: Miskolci Városi Könyvtár (kiad.)

^^^^Ut.: Városi Könyvtár, Miskolc -> Miskolci Városi Könyvtár

^^1., 1568-1784. - IV, 559 p. - ISBN-963-04-0148-7

^^2., 1785-1800. - p. 560-935., 1-97. - ISBN-963-04-0148-7

A dokumentum egységesítő utalótétele:

Kis Józsefné (-)

^^Régi magyarországi nyomtatványok / [szerk... Kis Józsefné, Garamvölgyi Ernőné] ; [kiad. a Miskolci Városi Könyvtár]. - Miskolc : Városi Könyvtár, 1990. - 2 db : ill. ; 19 cm. - (A Lévay József Könyvtár katalógusai ; 4.)

^^Fűzött : ár nélkül

^^^^Tft.: Garamvölgyi Ernőné (-)

^^^^Mt.: Miskolci Városi Könyvtár (kiad.)

^^^^Ut.: Városi Könyvtár, Miskolc -> Miskolci Városi Könyvtár

^^1., 1568-1784. - IV, 559 p. - ISBN-963-04-0148-7

^^2., 1785-1800. - p. 560-935., 1-97. - ISBN-963-04-0148-7

A dokumentum szerző/cím szerinti melléktétele:

Kis Józsefné (-)

Régi magyarországi nyomtatványok. 1., 1568-1784

^^Régi magyarországi nyomtatványok / [szerk... Kis Józsefné, Garamvölgyi Ernőné] ; [kiad. a Miskolci Városi Könyvtár]. - Miskolc : Városi Könyvtár, 1990. - 2 db : ill. ; 19 cm. - (A Lévay József Könyvtár katalógusai ; 4.)

^^Fűzött : ár nélkül

^^^^Tft.: Garamvölgyi Ernőné (-)

^^^^Mt.: Miskolci Városi Könyvtár (kiad.)

^^^^Ut.: Városi Könyvtár, Miskolc -> Miskolci Városi Könyvtár

^^1., 1568-1784. - IV, 559 p. - ISBN-963-04-0148-7

^^2., 1785-1800. - p. 560-935., 1-97. - ISBN-963-04-0148-7


7.2. táblázat - A dokumentum tartalmi feltárása: Régi magyarországi nyomtatványok

A dokumentum címe és szerzőjeA tartalom leírása, tartalmi ismérvek láncolataETO szakjelzetTárgyszavak
Régi magyarországi nyomtatványok / [szerk... Kis Józsefné, Garamvölgyi Ernőné]régi magyarországi nyomtatványok, 16-18. századig, Lévay József Muzeális Könyvtár katalógusa, bibliográfia 094.1(439)"15/17":016

094.1(439)"17":016

015(439)"15/17"

015(439)"17"

017.1(439Miskolc)

025.352(439Miskolc)
régi nyomtatvány, Magyarország, 16. század, 17. század, 18. század, szakbibliográfia, könyvtári katalógus, városi könyvtár, Miskolc
Magyarázat a tartalmi analízishez: A forráshelyek áttekintése után megállapíthatjuk, hogy a kétkötetes dokumentum a Miskolci Városi Könyvtár Lévay József Muzeális Könyvtár régi nyomtatványainak leírását tartalmazza, tulajdonképpen egy nyomtatott katalógus vagy akár a régi könyvek szakbibliográfiájának is tekinthető. Ugyanakkor úgy is értelmezhető a dokumentum mint a 16-18. században Magyarországon megjelent dokumentumok bibliográfiája.
Magyarázat az ETO szakjelzethez: Valamennyi használt főtáblázati szám a 0-ás főosztályból származik. A szakbibliográfiákat a 016 jeleöli és ehhez kapcsoljuk viszonyítással a szakterületet, esetünkben a régi nyomtatványokat. A helyi bibliográfiát a 015 jelöli, ezt minden esetben földrajzi alosztás kell, hogy kövesse. A földrajzi alosztást követő időalosztások azt jelzik, hogy mikor jelentek meg a bibliográfiában szereplő nyomtatványok. A katalógusra két használható jelzet is adódik ebben a példában, az egyik a közkönyvtári katalógust fejezi ki, 017.1, a másik pedig a nyomtatott katalógust jelenti, 025.352.
Magyarázat a tárgyszavakhoz: A régi nyomtatványok kifejezésére a tezauruszban az egyes számú alakot találjuk használható tárgyszóként, miután a régi nyomtatvány* csonkolt jelzettel belépünk. A többi tárgyszó megkeresése nem okoz nehézséget a tezauruszban, mivel egyértelmű és gyakran használt szakkifejezésekről van szó.


A leírt dokumentum HUNMARC rekordja az OSZK Nektár Katalógusában

Feladat

Készítsük el az alábbi dokumentum forráshelyei alapján a bibliográfiai leírást, majd a leíró katalógus számára szükséges tételeket!

7.2. ábra - Leírási példa - többkötetes könyv: Amerikai elbeszélők : novellák és kisregények

Leírási példa - többkötetes könyv: Amerikai elbeszélők : novellák és kisregények


7.3. táblázat - A dokumentum formai feltárása - Amerikai elbeszélők : novellák és kisregények

 

Ötletek a feladat megoldásához

A bibliográfiai leírás készítéséhez az alábbiak megfontolását ajánljuk.

Első körben érdemes a rendelkezésre álló forráshelyek körét megvizsgálni, minősíteni az egyes forráshelyeket, majd felállítani sorrendjüket.

Ezt követően érdemes szétválogatni a könyvre vonatkozó általános és az egyes kötetekre vonatkozó specifikus bibliográfiai adatokat.

A leírási példa érdekessége, hogyan tudjuk jól és minél több rendelkezésre álló ismérv megadásával kifejezni a kötetek tartalmát, majd pedig a tételszerkesztésnél biztosítani a tartalmazott művek minél több szempont szerinti kereshetőségét.

A leírás szerkezetének érdemes a többlépcsős leírási módot választani a leírás minél jobb áttekinthetősége érdekében, hiszen bőségesen állnak rendelkezésünkre adatok.

Bibliográfiai leírás

^^Amerikai elbeszélők : novellák és kisregények / [ford. András T. László et al.] ; [vál. Osztovics Levente] ; [az életrajzi jegyzeteket Tóth Csaba írta]. - [Budapest] : Európa, 1985. - 2 db ; 19 cm. - (A világirodalom klasszikusai. Új sorozat, ISSN 0230-6522)

^^ISBN 963 07 3571 7 kötött : 93,-Ft

^^1. köt. / [Washington Irving et al.]. - 593 p.

^^Tartalma: 1. Rip Van Winkle / Washington Irving ; ford. Lutter Tibor. - 2. Az Álmosvölgy-legendája = The legend of Sleepy Hollow / Washington Irving ; ford. Lutter Tibor. - 3. Ligeia / Edgar Allan Poe ; ford. Babits Mihály. - 4. Az Usher-ház vége = The fall of the House of Usher / Edgar Allan Poe ; ford. Babits Mihály. - 5. A Morgue utcai kettős gyilkosság = The murders in the Rue Morgue / Edgar Allan Poe ; ford. Pásztor Árpád. - 6. A lóvá tett város = The man that corrupted Hadleyburg / Mark Twain ; ford. Szász Imre. - 7. Bagoly-folyó = An occurrence at Owl Creek Bridge / Ambrose Bierce ; ford. B. Nagy László

^^ISBN 963 07 3555 5

^^2. köt. / [Katherine Anne Porter et al.]. - 727 p.

^^Tartalma: 1. Fakó ló fakó lovasa = Pale horse, pale rider / Katherine Anne Porter ; ford. Szőllősy Klára. - 2. Május 1. New Yorkban = May day / F. Scott Fitzerald ; ford. B. Nagy László. - 3. A Szomorú Kávéház balladája = The ballad of the Sad Café / Carson McCullers ; ford. Szász Imre. - 4. Parker háta = Parker's back / Flannery O'Connor ; ford. Géher István. - 5. Ítéletnap = Judgement day / Flannery O'Connor ; ford. Géher István

^^ISBN 963 07 3563 6

Az elkészült bibliográfiai leírás tipizálása:

  • leírás bibliográfiai szintje szerint: összefoglaló szintű

  • leírás szerkezete szerint: többlépcsős

  • leírás jellege szerint: zárt

  • leírásban felhasznált adatelemek köre szerint: teljes

Tételszerkesztés

A dokumentum alaptétele:

^^Amerikai elbeszélők : novellák és kisregények / [ford. András T. László et al.] ; [vál. Osztovics Levente] ; [az életrajzi jegyzeteket Tóth Csaba írta]. - [Budapest] : Európa, 1985. - 2 db ; 19 cm. - (A világirodalom klasszikusai. Új sorozat, ISSN 0230-6522)

^^ISBN 963 07 3571 7 kötött : 93,-Ft

^^^^Mt.: András T. László (1930-1993)(ford.)

^^^^^^^Osztovics Levente (1940-2006)(vál.)

^^^^^^^^Tóth Csaba (1953-)(jegyz.)

^^1. köt. / [Washington Irving et al.]. - 593 p.

^^Tartalma: 1. Rip Van Winkle / Washington Irving ; ford. Lutter Tibor. - 2. Az Álmosvölgy-legendája = The legend of Sleepy Hollow / Washington Irving ; ford. Lutter Tibor. - 3. Ligeia / Edgar Allan Poe ; ford. Babits Mihály. - 4. Az Usher-ház vége = The fall of the House of Usher / Edgar Allan Poe ; ford. Babits Mihály. - 5. A Morgue utcai kettős gyilkosság = The murders in the Rue Morgue / Edgar Allan Poe ; ford. Pásztor Árpád. - 6. A lóvá tett város = The man that corrupted Hadleyburg / Mark Twain ; ford. Szász Imre. - 7. Bagoly-folyó = An occurrence at Owl Creek Bridge / Ambrose Bierce ; ford. B. Nagy László

^^ISBN 963 07 3555 5

^^^^Mt.: Irving, Washington (1783-1859)

^^^^^^^^Lutter Tibor (1910-1960)(ford.)

^^^^^^^^Poe, Edgar Allan (1809-1849)

^^^^^^^^Babits Mihály (1883-1941)(ford.)

^^^^^^^^Pásztor Árpád (1877-1940)(ford.)

^^^^^^^^Twain, Mark (1835-1910)

^^^^^^^^Szász Imre (1927-2003)(ford.)

^^^^^^^^Bierce, Ambrose (1842-1914?)

^^^^^^^^Nagy László, B. (1927-1973)(ford.)

^^^^Ut.: B. Nagy László -> Nagy László, B. (1927-1973)

^^^^Ut.: Clemens, Samuel Langhorne-> Twain, Mark (1835-1910)

^^2. köt. / [Katherine Anne Porter et al.]. - 727 p.

^^Tartalma: 1. Fakó ló fakó lovasa = Pale horse, pale rider / Katherine Anne Porter ; ford. Szőllősy Klára. - 2. Május 1. New Yorkban = May day / F. Scott Fitzerald ; ford. B. Nagy László. - 3. A Szomorú Kávéház balladája = The ballad of the Sad Café / Carson McCullers ; ford. Szász Imre. - 4. Parker háta = Parker's back / Flannery O'Connor ; ford. Géher István. - 5. Ítéletnap = Judgement day / Flannery O'Connor ; ford. Géher István

^^ISBN 963 07 3563 6

^^^^Mt.: Porter, Katherine Anne (1890-1980)

^^^^^^^^Szőllősy Klára (1913-1970)(ford.)

^^^^^^^^Fitzerald, F. Scott (1896-1940)

^^^^^^^^Nagy László, B. (1927-1973)(ford.)

^^^^^^^^McCullers, Carson (1917-1967)

^^^^^^^^Szász Imre (1927-2003)(ford.)

^^^^^^^^O'Connor, Flannery (1925-1964)

^^^^^^^^Géher István (1940-)(ford.)

^^^^Ut.: B. Nagy László -> Nagy László, B. (1927-1973)

^^^^Ut.: Cullers, Carson Mc -> McCullers, Carson (1917-1967)

^^^^Ut.: Connor, Flannery O' -> O'Connor, Flannery (1925-1964)

A dokumentum tételgarnitúrája a következő bibliográfiai tételtípusokból áll:

  • közös főcím szerinti főtétel

  • sorozati főcím szerinti melléktétel

  • közreműködői melléktétel (20 db)

  • szerző / cím szerinti melléktétel (11 féle)

  • egységesítő utalótétel (4 db)

Nézzük példákat az előző tételtípusokra:

A dokumentum főtétele:

^^ Amerikai elbeszélők : novellák és kisregények / [ford. András T. László et al.] ; [vál. Osztovics Levente] ; [az életrajzi jegyzeteket Tóth Csaba írta]. - [Budapest] : Európa, 1985. - 2 db ; 19 cm. - (A világirodalom klasszikusai. Új sorozat, ISSN 0230-6522)

^^ISBN 963 07 3571 7 kötött : 93,-Ft

^^^^Mt.: András T. László (1930-1993)(ford.)

^^^^^^^Osztovics Levente (1940-2006)(vál.)

^^^^^^^Tóth Csaba (1953-)(jegyz.)

^^1. köt. / [Washington Irving et al.]. - 593 p.

^^Tartalma: 1. Rip Van Winkle / Washington Irving ; ford. Lutter Tibor. - 2. Az Álmosvölgy-legendája = The legend of Sleepy Hollow / Washington Irving ; ford. Lutter Tibor. - 3. Ligeia / Edgar Allan Poe ; ford. Babits Mihály. - 4. Az Usher-ház vége = The fall of the House of Usher / Edgar Allan Poe ; ford. Babits Mihály. - 5. A Morgue utcai kettős gyilkosság = The murders in the Rue Morgue / Edgar Allan Poe ; ford. Pásztor Árpád. - 6. A lóvá tett város = The man that corrupted Hadleyburg / Mark Twain ; ford. Szász Imre. - 7. Bagoly-folyó = An occurrence at Owl Creek Bridge / Ambrose Bierce ; ford. B. Nagy László

^^ISBN 963 07 3555 5

^^^^Mt.: Irving, Washington (1783-1859)

^^^^^^^^Lutter Tibor (1910-1960)(ford.)

^^^^^^^^Poe, Edgar Allan (1809-1849)

^^^^^^^^Babits Mihály (1883-1941)(ford.)

^^^^^^^^Pásztor Árpád (1877-1940)(ford.)

^^^^^^^^Twain, Mark (1835-1910)

^^^^^^^^Szász Imre (1927-2003)(ford.)

^^^^^^^^Bierce, Ambrose (1842-1914?)

^^^^^^^^Nagy László, B. (1927-1973)(ford.)

^^^^Ut.: B. Nagy László -> Nagy László, B. (1927-1973)

^^^^Ut.: Clemens, Samuel Langhorne-> Twain, Mark (1835-1910)

^^2. köt. / [Katherine Anne Porter et al.]. - 727 p.

^^Tartalma: 1. Fakó ló fakó lovasa = Pale horse, pale rider / Katherine Anne Porter ; ford. Szőllősy Klára. - 2. Május 1. New Yorkban = May day / F. Scott Fitzerald ; ford. B. Nagy László. - 3. A Szomorú Kávéház balladája = The ballad of the Sad Café / Carson McCullers ; ford. Szász Imre. - 4. Parker háta = Parker's back / Flannery O'Connor ; ford. Géher István. - 5. Ítéletnap = Judgement day / Flannery O'Connor ; ford. Géher István

^^ISBN 963 07 3563 6

^^^^Mt.: Porter, Katherine Anne (1890-1980)

^^^^^^^^Szőllősy Klára (1913-1970)(ford.)

^^^^^^^^Fitzerald, F. Scott (1896-1940)

^^^^^^^^Nagy László, B. (1927-1973)(ford.)

^^^^^^^^McCullers, Carson (1917-1967)

^^^^^^^^Szász Imre (1927-2003)(ford.)

^^^^^^^^O'Connor, Flannery (1925-1964)

^^^^^^^^Géher István (1940-)(ford.)

^^^^Ut.: B. Nagy László -> Nagy László, B. (1927-1973)

^^^^Ut.: Cullers, Carson Mc -> McCullers, Carson (1917-1967)

^^^^Ut.: Connor, Flannery O' -> O'Connor, Flannery (1925-1964)

A dokumentum sorozati főcím szerinti melléktétele:

^^Amerikai elbeszélők : novellák és kisregények / [ford. András T. László et al.] ; [vál. Osztovics Levente] ; [az életrajzi jegyzeteket Tóth Csaba írta]. - [Budapest] : Európa, 1985. - 2 db ; 19 cm. - (A világirodalom klasszikusai. Új sorozat, ISSN 0230-6522)

^^ISBN 963 07 3571 7 kötött : 93,-Ft

^^^^Mt.: András T. László (1930-1993)(ford.)

^^^^^^^Osztovics Levente (1940-2006)(vál.)

^^^^^^^Tóth Csaba (1953-)(jegyz.)

^^1. köt. / [Washington Irving et al.]. - 593 p.

^^Tartalma: 1. Rip Van Winkle / Washington Irving ; ford. Lutter Tibor. - 2. Az Álmosvölgy-legendája = The legend of Sleepy Hollow / Washington Irving ; ford. Lutter Tibor. - 3. Ligeia / Edgar Allan Poe ; ford. Babits Mihály. - 4. Az Usher-ház vége = The fall of the House of Usher / Edgar Allan Poe ; ford. Babits Mihály. - 5. A Morgue utcai kettős gyilkosság = The murders in the Rue Morgue / Edgar Allan Poe ; ford. Pásztor Árpád. - 6. A lóvá tett város = The man that corrupted Hadleyburg / Mark Twain ; ford. Szász Imre. - 7. Bagoly-folyó = An occurrence at Owl Creek Bridge / Ambrose Bierce ; ford. B. Nagy László

^^ISBN 963 07 3555 5

^^^^Mt.: Irving, Washington (1783-1859)

^^^^^^^^Lutter Tibor (1910-1960)(ford.)

^^^^^^^^Poe, Edgar Allan (1809-1849)

^^^^^^^^Babits Mihály (1883-1941)(ford.)

^^^^^^^^Pásztor Árpád (1877-1940)(ford.)

^^^^^^^^Twain, Mark (1835-1910)

^^^^^^^^Szász Imre (1927-2003)(ford.)

^^^^^^^^Bierce, Ambrose (1842-1914?)

^^^^^^^^Nagy László, B. (1927-1973)(ford.)

^^^^Ut.: B. Nagy László -> Nagy László, B. (1927-1973)

^^^^Ut.: Clemens, Samuel Langhorne-> Twain, Mark (1835-1910)

^^2. köt. / [Katherine Anne Porter et al.]. - 727 p.

^^Tartalma: 1. Fakó ló fakó lovasa = Pale horse, pale rider / Katherine Anne Porter ; ford. Szőllősy Klára. - 2. Május 1. New Yorkban = May day / F. Scott Fitzerald ; ford. B. Nagy László. - 3. A Szomorú Kávéház balladája = The ballad of the Sad Café / Carson McCullers ; ford. Szász Imre. - 4. Parker háta = Parker's back / Flannery O'Connor ; ford. Géher István. - 5. Ítéletnap = Judgement day / Flannery O'Connor ; ford. Géher István

^^ISBN 963 07 3563 6

^^^^Mt.: Porter, Katherine Anne (1890-1980)

^^^^^^^^Szőllősy Klára (1913-1970)(ford.)

^^^^^^^^Fitzerald, F. Scott (1896-1940)

^^^^^^^^Nagy László, B. (1927-1973)(ford.)

^^^^^^^^McCullers, Carson (1917-1967)

^^^^^^^^Szász Imre (1927-2003)(ford.)

^^^^^^^^O'Connor, Flannery (1925-1964)

^^^^^^^^Géher István (1940-)(ford.)

^^^^Ut.: B. Nagy László -> Nagy László, B. (1927-1973)

^^^^Ut.: Cullers, Carson Mc -> McCullers, Carson (1917-1967)

^^^^Ut.: Connor, Flannery O' -> O'Connor, Flannery (1925-1964)

A dokumentum közreműködői egyik melléktétele:

^^Amerikai elbeszélők : novellák és kisregények / [ford. András T. László et al.] ; [vál. Osztovics Levente] ; [az életrajzi jegyzeteket Tóth Csaba írta]. - [Budapest] : Európa, 1985. - 2 db ; 19 cm. - (A világirodalom klasszikusai. Új sorozat, ISSN 0230-6522)

^^ISBN 963 07 3571 7 kötött : 93,-Ft

^^^^Mt.: András T. László (1930-1993)(ford.)

^^^^^^^Osztovics Levente (1940-2006)(vál.)

^^^^^^^Tóth Csaba (1953-)(jegyz.)

^^1. köt. / [Washington Irving et al.]. - 593 p.

^^Tartalma: 1. Rip Van Winkle / Washington Irving ; ford. Lutter Tibor. - 2. Az Álmosvölgy-legendája = The legend of Sleepy Hollow / Washington Irving ; ford. Lutter Tibor. - 3. Ligeia / Edgar Allan Poe ; ford. Babits Mihály. - 4. Az Usher-ház vége = The fall of the House of Usher / Edgar Allan Poe ; ford. Babits Mihály. - 5. A Morgue utcai kettős gyilkosság = The murders in the Rue Morgue / Edgar Allan Poe ; ford. Pásztor Árpád. - 6. A lóvá tett város = The man that corrupted Hadleyburg / Mark Twain ; ford. Szász Imre. - 7. Bagoly-folyó = An occurrence at Owl Creek Bridge / Ambrose Bierce ; ford. B. Nagy László

^^ISBN 963 07 3555 5

^^^^Mt.: Irving, Washington (1783-1859)

^^^^^^^^Lutter Tibor (1910-1960)(ford.)

^^^^^^^^Poe, Edgar Allan (1809-1849)

^^^^^^^^Babits Mihály (1883-1941)(ford.)

^^^^^^^^Pásztor Árpád (1877-1940)(ford.)

^^^^^^^^Twain, Mark (1835-1910)

^^^^^^^^Szász Imre (1927-2003)(ford.)

^^^^^^^^Bierce, Ambrose (1842-1914?)

^^^^^^^^Nagy László, B. (1927-1973)(ford.)

^^^^Ut.: B. Nagy László -> Nagy László, B. (1927-1973)

^^^^Ut.: Clemens, Samuel Langhorne-> Twain, Mark (1835-1910)

^^2. köt. / [Katherine Anne Porter et al.]. - 727 p.

^^Tartalma: 1. Fakó ló fakó lovasa = Pale horse, pale rider / Katherine Anne Porter ; ford. Szőllősy Klára. - 2. Május 1. New Yorkban = May day / F. Scott Fitzerald ; ford. B. Nagy László. - 3. A Szomorú Kávéház balladája = The ballad of the Sad Café / Carson McCullers ; ford. Szász Imre. - 4. Parker háta = Parker's back / Flannery O'Connor ; ford. Géher István. - 5. Ítéletnap = Judgement day / Flannery O'Connor ; ford. Géher István

^^ISBN 963 07 3563 6

^^^^Mt.: Porter, Katherine Anne (1890-1980)

^^^^^^^^Szőllősy Klára (1913-1970)(ford.)

^^^^^^^^Fitzerald, F. Scott (1896-1940)

^^^^^^^^Nagy László, B. (1927-1973)(ford.)

^^^^^^^^McCullers, Carson (1917-1967)

^^^^^^^^Szász Imre (1927-2003)(ford.)

^^^^^^^^O'Connor, Flannery (1925-1964)

^^^^^^^^Géher István (1940-)(ford.)

^^^^Ut.: B. Nagy László -> Nagy László, B. (1927-1973)

^^^^Ut.: Cullers, Carson Mc -> McCullers, Carson (1917-1967)

^^^^Ut.: Connor, Flannery O' -> O'Connor, Flannery (1925-1964)

A dokumentum egyik egységesítő utalótétele:

^^Amerikai elbeszélők : novellák és kisregények / [ford. András T. László et al.] ; [vál. Osztovics Levente] ; [az életrajzi jegyzeteket Tóth Csaba írta]. - [Budapest] : Európa, 1985. - 2 db ; 19 cm. - (A világirodalom klasszikusai. Új sorozat, ISSN 0230-6522)

^^ISBN 963 07 3571 7 kötött : 93,-Ft

^^^^Mt.: András T. László (1930-1993)(ford.)

^^^^^^^^Osztovics Levente (1940-2006)(vál.)

^^^^^^^^Tóth Csaba (1953-)(jegyz.)

^^1. köt. / [Washington Irving et al.]. - 593 p.

^^Tartalma: 1. Rip Van Winkle / Washington Irving ; ford. Lutter Tibor. - 2. Az Álmosvölgy-legendája = The legend of Sleepy Hollow / Washington Irving ; ford. Lutter Tibor. - 3. Ligeia / Edgar Allan Poe ; ford. Babits Mihály. - 4. Az Usher-ház vége = The fall of the House of Usher / Edgar Allan Poe ; ford. Babits Mihály. - 5. A Morgue utcai kettős gyilkosság = The murders in the Rue Morgue / Edgar Allan Poe ; ford. Pásztor Árpád. - 6. A lóvá tett város = The man that corrupted Hadleyburg / Mark Twain ; ford. Szász Imre. - 7. Bagoly-folyó = An occurrence at Owl Creek Bridge / Ambrose Bierce ; ford. B. Nagy László

^^ISBN 963 07 3555 5

^^^^Mt.: Irving, Washington (1783-1859)

^^^^^^^^Lutter Tibor (1910-1960)(ford.)

^^^^^^^^Poe, Edgar Allan (1809-1849)

^^^^^^^^Babits Mihály (1883-1941)(ford.)

^^^^^^^^Pásztor Árpád (1877-1940)(ford.)

^^^^^^^^Twain, Mark (1835-1910)

^^^^^^^^Szász Imre (1927-2003)(ford.)

^^^^^^^^Bierce, Ambrose (1842-1914?)

^^^^^^^^Nagy László, B. (1927-1973)(ford.)

^^^^Ut.: B. Nagy László -> Nagy László, B. (1927-1973)

^^^^Ut.: Clemens, Samuel Langhorne-> Twain, Mark (1835-1910)

^^2. köt. / [Katherine Anne Porter et al.]. - 727 p.

^^Tartalma: 1. Fakó ló fakó lovasa = Pale horse, pale rider / Katherine Anne Porter ; ford. Szőllősy Klára. - 2. Május 1. New Yorkban = May day / F. Scott Fitzerald ; ford. B. Nagy László. - 3. A Szomorú Kávéház balladája = The ballad of the Sad Café / Carson McCullers ; ford. Szász Imre. - 4. Parker háta = Parker's back / Flannery O'Connor ; ford. Géher István. - 5. Ítéletnap = Judgement day / Flannery O'Connor ; ford. Géher István

^^ISBN 963 07 3563 6

^^^^Mt.: Porter, Katherine Anne (1890-1980)

^^^^^^^^Szőllősy Klára (1913-1970)(ford.)

^^^^^^^^Fitzerald, F. Scott (1896-1940)

^^^^^^^^Nagy László, B. (1927-1973)(ford.)

^^^^^^^^McCullers, Carson (1917-1967)

^^^^^^^^Szász Imre (1927-2003)(ford.)

^^^^^^^^O'Connor, Flannery (1925-1964)

^^^^^^^^Géher István (1940-)(ford.)

^^^^Ut.: B. Nagy László -> Nagy László, B. (1927-1973)

^^^^Ut.: Cullers, Carson Mc -> McCullers, Carson (1917-1967)

^^^^Ut.: Connor, Flannery O' -> O'Connor, Flannery (1925-1964)

A dokumentum szerző / cím szerinti melléktétele az első kötet első tartalmazott műve alapján:

Irving, Washington (1783-1859)

Rip Van Winkle

^^Amerikai elbeszélők : novellák és kisregények / [ford. András T. László et al.] ; [vál. Osztovics Levente] ; [az életrajzi jegyzeteket Tóth Csaba írta]. - [Budapest] : Európa, 1985. - 2 db ; 19 cm. - (A világirodalom klasszikusai. Új sorozat, ISSN 0230-6522)

^^ISBN 963 07 3571 7 kötött : 93,-Ft

^^^^Mt.: András T. László (1930-1993)(ford.)

^^^^^^^^Osztovics Levente (1940-2006)(vál.)

^^^^^^^^Tóth Csaba (1953-)(jegyz.)

^^1. köt. / [Washington Irving et al.]. - 593 p.

^^Tartalma: 1. Rip Van Winkle / Washington Irving ; ford. Lutter Tibor. - 2. Az Álmosvölgy-legendája = The legend of Sleepy Hollow / Washington Irving ; ford. Lutter Tibor. - 3. Ligeia / Edgar Allan Poe ; ford. Babits Mihály. - 4. Az Usher-ház vége = The fall of the House of Usher / Edgar Allan Poe ; ford. Babits Mihály. - 5. A Morgue utcai kettős gyilkosság = The murders in the Rue Morgue / Edgar Allan Poe ; ford. Pásztor Árpád. - 6. A lóvá tett város = The man that corrupted Hadleyburg / Mark Twain ; ford. Szász Imre. - 7. Bagoly-folyó = An occurrence at Owl Creek Bridge / Ambrose Bierce ; ford. B. Nagy László

^^ISBN 963 07 3555 5

^^^^Mt.: Irving, Washington (1783-1859)

^^^^^^^^Lutter Tibor (1910-1960)(ford.)

^^^^^^^^Poe, Edgar Allan (1809-1849)

^^^^^^^^Babits Mihály (1883-1941)(ford.)

^^^^^^^^Pásztor Árpád (1877-1940)(ford.)

^^^^^^^^Twain, Mark (1835-1910)

^^^^^^^^Szász Imre (1927-2003)(ford.)

^^^^^^^^Bierce, Ambrose (1842-1914?)

^^^^^^^^Nagy László, B. (1927-1973)(ford.)

^^^^Ut.: B. Nagy László -> Nagy László, B. (1927-1973)

^^^^Ut.: Clemens, Samuel Langhorne-> Twain, Mark (1835-1910)

^^2. köt. / [Katherine Anne Porter et al.]. - 727 p.

^^Tartalma: 1. Fakó ló fakó lovasa = Pale horse, pale rider / Katherine Anne Porter ; ford. Szőllősy Klára. - 2. Május 1. New Yorkban = May day / F. Scott Fitzerald ; ford. B. Nagy László. - 3. A Szomorú Kávéház balladája = The ballad of the Sad Café / Carson McCullers ; ford. Szász Imre. - 4. Parker háta = Parker's back / Flannery O'Connor ; ford. Géher István. - 5. Ítéletnap = Judgement day / Flannery O'Connor ; ford. Géher István

^^ISBN 963 07 3563 6

^^^^Mt.: Porter, Katherine Anne (1890-1980)

^^^^^^^^Szőllősy Klára (1913-1970)(ford.)

^^^^^^^^Fitzerald, F. Scott (1896-1940)

^^^^^^^^Nagy László, B. (1927-1973)(ford.)

^^^^^^^^McCullers, Carson (1917-1967)

^^^^^^^^Szász Imre (1927-2003)(ford.)

^^^^^^^^O'Connor, Flannery (1925-1964)

^^^^^^^^Géher István (1940-)(ford.)

^^^^Ut.: B. Nagy László -> Nagy László, B. (1927-1973)

^^^^Ut.: Cullers, Carson Mc -> McCullers, Carson (1917-1967)

^^^^Ut.: Connor, Flannery O' -> O'Connor, Flannery (1925-1964)

A dokumentum szerző / cím szerinti melléktétele az első kötet második tartalmazott műve alapján:

Irving, Washington (1783-1859)

The legend of Sleepy Hollow (magyar)

Az Álmosvölgy-legendája

^^Amerikai elbeszélők : novellák és kisregények / [ford. András T. László et al.] ; [vál. Osztovics Levente] ; [az életrajzi jegyzeteket Tóth Csaba írta]. - [Budapest] : Európa, 1985. - 2 db ; 19 cm. - (A világirodalom klasszikusai. Új sorozat, ISSN 0230-6522)

^^ISBN 963 07 3571 7 kötött : 93,-Ft

^^^^Mt.: András T. László (1930-1993)(ford.)

^^^^^^^^Osztovics Levente (1940-2006)(vál.)

^^^^^^^^Tóth Csaba (1953-)(jegyz.)

^^1. köt. / [Washington Irving et al.]. - 593 p.

^^Tartalma: 1. Rip Van Winkle / Washington Irving ; ford. Lutter Tibor. - 2. Az Álmosvölgy-legendája = The legend of Sleepy Hollow / Washington Irving ; ford. Lutter Tibor. - 3. Ligeia / Edgar Allan Poe ; ford. Babits Mihály. - 4. Az Usher-ház vége = The fall of the House of Usher / Edgar Allan Poe ; ford. Babits Mihály. - 5. A Morgue utcai kettős gyilkosság = The murders in the Rue Morgue / Edgar Allan Poe ; ford. Pásztor Árpád. - 6. A lóvá tett város = The man that corrupted Hadleyburg / Mark Twain ; ford. Szász Imre. - 7. Bagoly-folyó = An occurrence at Owl Creek Bridge / Ambrose Bierce ; ford. B. Nagy László

^^ISBN 963 07 3555 5

^^^^Mt.: Irving, Washington (1783-1859)

^^^^^^^^Lutter Tibor (1910-1960)(ford.)

^^^^^^^^Poe, Edgar Allan (1809-1849)

^^^^^^^^Babits Mihály (1883-1941)(ford.)

^^^^^^^^Pásztor Árpád (1877-1940)(ford.)

^^^^^^^^Twain, Mark (1835-1910)

^^^^^^^^Szász Imre (1927-2003)(ford.)

^^^^^^^^Bierce, Ambrose (1842-1914?)

^^^^^^^^Nagy László, B. (1927-1973)(ford.)

^^^^Ut.: B. Nagy László -> Nagy László, B. (1927-1973)

^^^^Ut.: Clemens, Samuel Langhorne-> Twain, Mark (1835-1910)

^^2. köt. / [Katherine Anne Porter et al.]. - 727 p.

^^Tartalma: 1. Fakó ló fakó lovasa = Pale horse, pale rider / Katherine Anne Porter ; ford. Szőllősy Klára. - 2. Május 1. New Yorkban = May day / F. Scott Fitzerald ; ford. B. Nagy László. - 3. A Szomorú Kávéház balladája = The ballad of the Sad Café / Carson McCullers ; ford. Szász Imre. - 4. Parker háta = Parker's back / Flannery O'Connor ; ford. Géher István. - 5. Ítéletnap = Judgement day / Flannery O'Connor ; ford. Géher István

^^ISBN 963 07 3563 6

^^^^Mt.: Porter, Katherine Anne (1890-1980)

^^^^^^^^Szőllősy Klára (1913-1970)(ford.)

^^^^^^^^Fitzerald, F. Scott (1896-1940)

^^^^^^^^Nagy László, B. (1927-1973)(ford.)

^^^^^^^^McCullers, Carson (1917-1967)

^^^^^^^^Szász Imre (1927-2003)(ford.)

^^^^^^^^O'Connor, Flannery (1925-1964)

^^^^^^^^Géher István (1940-)(ford.)

^^^^Ut.: B. Nagy László -> Nagy László, B. (1927-1973)

^^^^Ut.: Cullers, Carson Mc -> McCullers, Carson (1917-1967)

^^^^Ut.: Connor, Flannery O' -> O'Connor, Flannery (1925-1964)


7.4. táblázat - A dokumentum tartalmi feltárása: Amerikai elbeszélők : novellák és kisregények

A dokumentum címe és szerzőjeA tartalom leírása, tartalmi ismérvek láncolataETO szakjelzetTárgyszavak
Amerikai elbeszélők : novellák és kisregények / [ford. András T. László et al.] ; [vál. Osztovics Levente] ; [az életrajzi jegyzeteket Tóth Csaba írta]amerikai angol irodalom, novellák és regények magyar nyelven, több szerző műveinek gyűjteménye821.111(73)-31=511.141(082)

821.111(73)-32=511.141(082)
amerikai angol irodalom, regény, novella, gyűjteményes könyv
Magyarázat a tartalmi analízishez: A dokumentum két kötetes és 12 szépirodalmi művet tartalmaz. A bibliográfiai leírás ennek megfelelően rendkívüli módon részletes és hosszú. A tartalmi feltárás szempontjából közömbös, hogy hány darab mű található a dokumentumban, hiszen csak az irodalmat kell meghatároznunk, amelyhez tartoznak, és ez egyértelműen az amerikai angol irodalom. A műfaj is egyértelmű, az alcím világosan jelzi. Azt a tényt, hogy sok szerző műve található a dokumentumban a formai jegyek között szerepeltetjük.
Magyarázat az ETO szakjelzethez: A két jelzetlánc csak a műfaj meghatározásában különbözik egymástól. A -31-es nem önálló speciális alosztás a regényt mint irodalmi műfajt, a -32-es alosztás pedig a novellát jelöli.
Magyarázat a tárgyszavakhoz: Az egyes irodalmi műfajokat egyes számú főnévi alakban találjuk meg a tezauruszban, ezért a belépésnél a csonkolt alak volt a kívánatos, ami a novella esetében a hangzó változás miatt a novell* alak volt. A forma kifejezésére a tezaurusz két használható tárgyszót is kínál, az egyik a gyűjteményes könyv , a másik pedig a prózaantológia.


A leírt dokumentum USMARC rekordja a DEENK Központi Katalógusában

Feladat

Készítsük el az alábbi dokumentum forráshelyei alapján a bibliográfiai leírást, majd a leíró katalógus számára szükséges tételeket!

7.3. ábra - Leírási példa - többkötetes könyv: Az építészet története : ókor

Leírási példa - többkötetes könyv: Az építészet története : ókor


7.5. táblázat - A dokumentum formai feltárása - Az építészet története : ókor

 

Ötletek a feladat megoldásához

A bibliográfiai leírás készítéséhez az alábbiak megfontolását ajánljuk.

Ügyeljünk a címadatok megfelelő minősítésére és helyes központozására a leírásban.

A tételszerkesztésnél a következőkre figyeljünk:

A kötetcímeket ne felejtsük el kereshetővé tenni.

Bibliográfiai leírás

^^Az építészet története : ókor / Hajnóczi J. Gyula ; [a rajzokat Hajnóczi Péter kész.]. - 2. kiad. - Budapest : Nemzeti Tankvk., 1994. - 2 db : ill. ; 23x25 cm

^^Egyetemi tankönyv

^^ISBN 963 18 6038 8 kötött

^^1. köt., Keleti és átmeneti kultúrák. - 261 p.

^^Bibliogr.: p. 252-254.

^^ISBN 963 18 6042 6 : 1690,-Ft

^^2. köt., Klasszikus kultúrák. - 305 p.

^^Bibliogr.: p. 293-296.

^^ISBN 963 18 6041 8 : 1812,-Ft

Az elkészült bibliográfiai leírás tipizálása:

  • leírás bibliográfiai szintje szerint: összefoglaló szintű

  • leírás szerkezete szerint: többlépcsős

  • leírás jellege szerint: zárt

  • leírásban felhasznált adatelemek köre szerint: teljes

Tételszerkesztés

A dokumentum alaptétele:

Hajnóczi J. Gyula (1920-1996)

^^Az építészet története : ókor / Hajnóczi J. Gyula ; [a rajzokat Hajnóczi Péter kész.]. - 2. kiad. - Budapest : Nemzeti Tankvk., 1994. - 2 db : ill. ; 23x25 cm

^^Egyetemi tankönyv

^^ISBN 963 18 6038 8 kötött

^^^^Mt.: Hajnóczi Péter (1951-)(ill.)

^^1. köt., Keleti és átmeneti kultúrák. - 261 p.

^^Bibliogr.: p. 252-254.

^^ISBN 963 18 6042 6 : 1690,-Ft

^^2. köt., Klasszikus kultúrák. - 305 p.

^^Bibliogr.: p. 293-296.

^^ISBN 963 18 6041 8 : 1812,-Ft

A dokumentum tételgarnitúrája a következő bibliográfiai tételtípusokból áll:

  • szerzői főtétel

  • főcím szerinti melléktétel

  • kötetcím szerinti melléktétel (2 db)

  • közreműködői melléktétel

Nézzük példákat az előző tételtípusokra:

A dokumentum főtétele:

Hajnóczi J. Gyula (1920-1996)

^^Az építészet története : ókor / Hajnóczi J. Gyula ; [a rajzokat Hajnóczi Péter kész.]. - 2. kiad. - Budapest : Nemzeti Tankvk., 1994. - 2 db : ill. ; 23x25 cm

^^Egyetemi tankönyv

^^ISBN 963 18 6038 8 kötött

^^^^Mt.: Hajnóczi Péter (1951-)(ill.)

^^1. köt., Keleti és átmeneti kultúrák. - 261 p.

^^Bibliogr.: p. 252-254.

^^ISBN 963 18 6042 6 : 1690,-Ft

^^2. köt., Klasszikus kultúrák. - 305 p.

^^Bibliogr.: p. 293-296.

^^ISBN 963 18 6041 8 : 1812,-Ft

A dokumentum főcím szerinti melléktétele:

Hajnóczi J. Gyula (1920-1996)

^^Az építészet története : ókor / Hajnóczi J. Gyula ; [a rajzokat Hajnóczi Péter kész.]. - 2. kiad. - Budapest : Nemzeti Tankvk., 1994. - 2 db : ill. ; 23x25 cm

^^Egyetemi tankönyv

^^ISBN 963 18 6038 8 kötött

^^^^Mt.: Hajnóczi Péter (1951-)(ill.)

^^1. köt., Keleti és átmeneti kultúrák. - 261 p.

^^Bibliogr.: p. 252-254.

^^ISBN 963 18 6042 6 : 1690,-Ft

^^2. köt., Klasszikus kultúrák. - 305 p.

^^Bibliogr.: p. 293-296.

^^ISBN 963 18 6041 8 : 1812,-Ft

A dokumentum közreműködői melléktétele:

Hajnóczi J. Gyula (1920-1996)

^^Az építészet története : ókor / Hajnóczi J. Gyula ; [a rajzokat Hajnóczi Péter kész.]. - 2. kiad. - Budapest : Nemzeti Tankvk., 1994. - 2 db : ill. ; 23x25 cm

^^Egyetemi tankönyv

^^ISBN 963 18 6038 8 kötött

^^^^Mt.: Hajnóczi Péter (1951-)(ill.)

^^1. köt., Keleti és átmeneti kultúrák. - 261 p.

^^Bibliogr.: p. 252-254.

^^ISBN 963 18 6042 6 : 1690,-Ft

^^2. köt., Klasszikus kultúrák. - 305 p.

^^Bibliogr.: p. 293-296.

^^ISBN 963 18 6041 8 : 1812,-Ft

A dokumentum kötetcím szerinti melléktételei:

Hajnóczi J. Gyula (1920-1996)

Az építészet története. 1. köt., Keleti és átmeneti kultúrák

^^Az építészet története : ókor / Hajnóczi J. Gyula ; [a rajzokat Hajnóczi Péter kész.]. - 2. kiad. - Budapest : Nemzeti Tankvk., 1994. - 2 db : ill. ; 23x25 cm

^^Egyetemi tankönyv

^^ISBN 963 18 6038 8 kötött

^^^^Mt.: Hajnóczi Péter (1951-)(ill.)

^^1. köt., Keleti és átmeneti kultúrák. - 261 p.

^^Bibliogr.: p. 252-254.

^^ISBN 963 18 6042 6 : 1690,-Ft

^^2. köt., Klasszikus kultúrák. - 305 p.

^^Bibliogr.: p. 293-296.

^^ISBN 963 18 6041 8 : 1812,-Ft

Hajnóczi J. Gyula (1920-1996)

Az építészet története. 2. köt., Klasszikus kultúrák

^^Az építészet története : ókor / Hajnóczi J. Gyula ; [a rajzokat Hajnóczi Péter kész.]. - 2. kiad. - Budapest : Nemzeti Tankvk., 1994. - 2 db : ill. ; 23x25 cm

^^Egyetemi tankönyv

^^ISBN 963 18 6038 8 kötött

^^^^Mt.: Hajnóczi Péter (1951-)(ill.)

^^1. köt., Keleti és átmeneti kultúrák. - 261 p.

^^Bibliogr.: p. 252-254.

^^ISBN 963 18 6042 6 : 1690,-Ft

^^2. köt., Klasszikus kultúrák. - 305 p.

^^Bibliogr.: p. 293-296.

^^ISBN 963 18 6041 8 : 1812,-Ft

Magyarázatok a feladat megoldásához

A kötetcímek kereshetővé tételéhez egységesített címeket készítünk a tételszerkesztés során, ami nem más, mint az egyes kötetek összetett címe.


7.6. táblázat - A dokumentum tartalmi feltárása: Az építészet története : ókor

A dokumentum címe és szerzőjeA tartalom leírása, tartalmi ismérvek láncolataETO szakjelzetTárgyszavak
Az építészet története : ókor / Hajnóczi J. Gyula; 1. köt., Keleti és átmeneti kultúrák; 2. köt., Klasszikus kultúrákaz építészet története, ókori építészet, egyiptomi építészet, perzsa építészet, itáliai és római építészet, görög építészet, felsőoktatási tankönyv72.032(091)(075.8)

72.032(32)(091)(075.8)

72.032(355)(091)(075.8)

72.032(37)(091)(075.8)

72.032(38)(091)(075.8)
építészettörténet, ókor, Perzsa Birodalom, ókori Egyiptom, ókori Itália, Római Birodalom, ókori Görögország, egyetemi tankönyv
Magyarázat a tartalmi analízishez: A két kötetes dokumentum forráshelyeinek áttanulmányozása után megállapíthatjuk, hogy a fő tárgykör az ókori építészet története. A mélyebb tartalmi feltárás és jobb tartalmi visszakereshetőség érdekében az egyes ókori államok építészetének történetét is ki kell fejeznünk, melyekről részletesen ír a szerző. Az 1. kötetben Egyiptom és Perzsia építészetéről, a 2. kötetben pedig az itáliai és római valamint a görög építészetről van szó. A dokumentum sajátságos formai jegye, hogy egyetemi tankönyv.
Magyarázat az ETO szakjelzethez: Az óvilág kultúráit, az ókor stílusait a 7.032-es jelzet jelöli. Esetünkben az ókori építészetről van szó, így a .032-es nem önálló speciális alosztást a 72-es építészet osztályhoz kapcsolva alkottuk meg a jelzetet. Az egyes ókori kultúrák építészetét a megfelelő földrajzi alosztás jelzetbe illesztévével fejeztük ki. Az építészet történetét a történeti tárgyalásmódot jelentő (091)-es formai alosztás jelöli. Az egyetemi tankönyv ugyancsak formai alosztással fejeződött ki, mint minden oktatási célra használt dokumentum, ez a jelzet is (07-tel kezdődik.
Magyarázat a tárgyszavakhoz: A tezauruszban nagy odafigyelést igényel a megfelelő tárgyszavak felkutatása. A fő tárgykör, az építészet esetében önálló tárgyszót találunk a történetiség kifejezésére, az építészettörténetet. Az egyes ókori államok szabályos megnevezéséhez jó kiindulás lehet, ha az ókor* csonkolt alakkal lépünk be a tezauruszba. A tezaurusz alapján minden felsőoktatási tankönyv azegyetemi tankönyv formai tárgyszóval írható le.


A leírt dokumentum USMARC rekordja a DEENK Központi Katalógusában

Felhasznált irodalom

[[Buckland]] Buckland, M. : Redesigning library services. A manifesto. ALA, Chicago, 1992.

[[Burkart]] Burkart, M. : Dokumentationssprachen. In: Buder, M. - Rehfeld, W. - Seeger, T. (hrsg.): Grundlägen der praktischen Information und Dokumentation. K. G. Saur, München, 1990.

[[Carter]] Carter, R. C. (ed.): Managing cataloging and the organization of information : philosophies, practices and challenges at the onset of the 21st century. Haworth Press, New York, 2003. 405 p. ISBN 0-7890-1313-4

[[Chan]] Chan, L. M. : Cataloguing and classification. McGraw-Hill, New York, cop.1981. 397 p. (McGraw-Hill series in Library Education). ISBN 0-07-010498-0

[[ETO]] Egyetemes Tizedes Osztályozás. UDC Publ. No. P057 Országos Széchényi Könyvtár Könyvtári Intézet, Budapest, 2005.

[[Hagler]] Hagler, R. : The bibliographic record and information technology. 3. ed. ALA-Ottawa, CLA, Chicago-London, 1997.

[[Horvath]] Horváth T. : A feldolgozás egységei és a feltárás célja. 2. Feltárás és visszakeresés. Szerk. Horváth Tibor, Papp István. Osiris, Budapest, 2001. p. 15-34.

[[ISBDG]] ISBD (G). General international standard bibliographic description. Annotated tex. IFLA Int. Office for UBC., London, 1977. http://www.ifla.org/VII/s13/pubs/isbdg.htm

[[ISBDM]] ISBD (M). International standard bibliographic description for monographic publications. 1. standard ed. IFLA Committee on Cataloguing, London, 1974. http://www.ifla.org/VII/s13/pubs/isbd^m0602.pdf

[[MSZ3424_1]] MSZ 3424/1. Bibliográfiai leírás. Könyvek

[[MSZ3402]] MSZ 3402-80. Könyvek bibliográfiai adatközlése és belső elrendezése

[[Racz]] Rácz Á. : A kiadványok bibliográfiai számbavétele; leíró katalogizálás. 2. Feltárás és visszakeresés. Szerk. Horváth Tibor, Papp István. Osiris, Budapest, 2001. p. 187-296.

[[Salgane]] Salgáné Medveczki M. : Egy új jelölő nyelv (metaadat-rendszer) kidolgozása számítógépes bibliográfiai adatfeldolgozáshoz (PhD értekezés előadás). 2006.

[[Vanda]] Broughton V. : Essential classification. Neal-Schuman Publishers, New York, 2004.

[[Varga]] Varga, I. (szerk.): Példatár a könyvek formai feltárásához. OSZK KMK, Budapest, 1995. 74 p. ISBN 963-201-325-5

A. függelék - MELLÉKLETEK

A.1. táblázat - ETO főosztályok: 0

0 Általános művek

A főosztály általános jellemezése:

Ø      Azok a művek tartoznak ide, melyek általános tartalmú írásművek, az ismeretek minden vagy legtöbb területét felölelik, és nem sorolhatók be a többi főosztályba.

Ø      A tudományok és ismeretek egész vagy több területén alkalmazható általános elvi, módszertani, szervezési, stb. kérdéseket tárgyaló művek. Pl.: a tudományos munka szervezése, a könyvtárak, intézmények, testületek.

Ø      Az ismereteket hordozó dokumentumok formai sajátosságait leíró írásművek, ill. az ilyen jelleg alapján osztályozható dokumentumok. Pl.: kéziratok, könyvritkaságok.

 

A jelzetalkotás során gyakori a viszonyítás más főosztályok főtáblázati számaival, továbbá gyakran szükséges az önálló általános alosztások használata.

Az 1990. évi középkiadás és a 2006. évi teljes ETO közötti lényeges változás a főosztályban, hogy a számítógép-tudomány, számítástechnika témakör ide került, a 004-es alosztályba.

 

A főosztály fontosabb témakörei, jelzetszerkesztési szabályai:

 

001 A tudományokkal általánosan foglalkozó dokumentumokat soroljuk ebbe az alosztályba.

Például:

001.5 tudományos elméletek, hipotézisek

001.6 tudományos törvények

001.89 tudománypolitika

 

002 Dokumentáció. Könyvek. Írásművek

 

003 Az írásrendszerek és írások problémája. Jelek, szimbólumok.

Például:

003.349 cirill írás

003.65 tulajdonjelek, védjegyek

 

004 Számítógép-tudomány. Számítástechnika. Információs technológia: számítástechnika és telekommunikáció.

004.2 a számítógép felépítése, számítógép-architektúra

Például:

004.223 karakterkészletek

004.222.3 lebegőpontos számábrázolás

004.3 számítógép-hardver

Ebben a szakcsoportban gyakori az aposztrófos speciális nem önálló alosztások használata. Például:

004.3’1 számítógépgyártás

004.3’144 számítógép-alkatrészek. Az egyes alkatrészek kifejezése a 62–es alosztály jelzeteinek viszonyításával történik.

Például:

004.3’144:621.314 számítógépes tápegység

004.4 szoftver, program.

004.438 egyes programnyelvek

Például: 004.42Windows

004.5 ember-gép interfész

004.6 adatok

004.652 adatmodellek

004.7 számítógépes hálózatok

004.8 mesterséges intelligencia

004.9 alkalmazás-orientált számítógép alapú technikák

 

006 szabványosítás, szabványok

Például:

006.032ISO

007 kibernetika

008 a kultúra, civilizáció általában. Kapcsolódási pontok:  001 tudomány általában

                                                                                              37 pedagógia

930.85 művelődéstörténet, a kultúra és a civilizáció története

 Ezzel az alosztállyal gyakran viszonyítást alkalmazunk. Például:

008:32 művelődéspolitika

008:323.272 kulturális forradalom

 

01 könyvészet, bibliográfiák, címjegyzékek, katalógusok

A 01 jelzetet csak a bibliográfia kérdéseivel általánosságban foglalkozó elméleti, módszertani vagy történeti írásművek osztályozására használjuk. Az egyes bibliográfia típusokról szóló ilyen jellegű írásműveket a 01:01…viszonyítással jelöljük. Például:

01:019.941 az annotált bibliográfia kérdései

Magukat, az egyes bibliográfiákat a 011/016 alosztályokba, az egyes katalógusokat pedig a 017/019 alosztályokba soroljuk.

011 általános, egyetemes bibliográfiák, világbibliográfiák: a műveket tartalmukra, megjelenési helyükre, stb. való tekintet nélkül tartalmazzák. Például:

011”16” a 17. században írt művek bibliográfiája, függetlenül attól, hogy milyen témakörről szól. Ilyen bibliográfiák ma már nem készülnek.

012 egyéni bibliográfiák: egy-egy szerző műveinek jegyzéke, vagy bármely ismeretlen szerzőjű mű kiadásainak bibliográfiája. A/Z névalosztással használjuk. Például:

012 Arany J. (Arany János műveinek bibliográfiája)

013 kollektív bibliográfiák: valamilyen szempontból zárt csoportot alkotó szerzők műveinek bibliográfiája.

013:51 matematikus szerzők műveinek bibliográfiája

013(45) olasz szerzők műveinek bibliográfiája

013”18” a 19. században élt szerzők műveinek bibliográfiája

014 sajátos jellegű írásművek bibliográfiája. Például:

014.3 cikkbibliográfia

015 nemzeti vagy helyi bibliográfiák: az azonos helye megjelent írásművek bibliográfiái. Mindig követi egy földrajzi alosztás, amivel pontosítjuk. Például:

015(439)MNB

015(439.165)Hajdú-Bihar megyében megjelent művek jegyzéke

016 szakbibliográfiák. Többféle szempontból lehetnek a bibliográfiák szakbibliográfiák, például lehetnek ugyanarra a tárgykörre, személyre, helyre vagy korra vonatkozó írásművek bibliográfiái.

Szakterületre, tárgykörre vonatkozó művek bibliográfiája - viszonyítjuk a tárgykört kifejező főtáblázati számot a 016-hoz. Például: 016:61 orvosi bibliográfia

Ugyanarra a személyre vonatkozó művek bibliográfiája: biobibliográfia. Névalosztást írunk a 016 után. Például: 016Arany J. Aranyról szóló művek jegyzéke.

Ugyanarra a helyre vonatkozó művek jegyzéke: topobibliográfia (helyismereti bibliográfia). Például: 016(439) Magyarországról szóló művek bibliográfiája.

Ugyanarról a korról szóló művek bibliográfiája: kronobibliográfia. Például: 016”17” a 18. századról szóló művek bibliográfiája.

017/019 különféle katalógusokat sorolunk ide.

 

02 könyvtárakkal foglakozó művek, könyvtártan

028 olvasásal kapcsolatos művek könyvtári megközelítésben

030 referenszkönyvek, enciklopédiák, szótárak, lexikonok általános tartalommal

Ha a dokumentum vegyes témájú, általános tartalmú, akkor a 030 –as főtáblázati szám a tartalmat és a formát együttesen jeleníti meg, amennyiben egy meghatározott témakör referenszkönyvéről van szó, abban az esetben a (03) kezdetű formai alosztással jelöljük a formát, a témakört pedig a megfelelő főtáblázati számmal.

Például:

030 Pallas nagylexikon

37(031) Pedagógiai lexikon

050 időszaki kiadványok, periodikumok, folyóiratok, évkönyvek, naptárak jelentősége, ügyvitele, közzététele

A hiányzó jelzeteket az alábbi párhuzamos jelzetszerkesztési szabály segítségével alkothatjuk meg a 070-es alosztály jelzeteiből.

050.1/.4~070.1/.4

06 szervezetek, testületek, kongresszusok, kiállítások

A táblázati rész elején található .0-ás speciális nem önálló alosztások a 06-os osztályban teljes körűen használhatóak, kivéve a 069-es múzeumok alosztályban.

Az intézmények, kongresszusok, stb. szerepelhetnek főtáblázati számmal, és szerepelhetnek formai alosztásként is, abban az esetben, ha ezek kiadványairól van szó. Ekkor a kiadvány tartalma alapján állapítjuk meg a főtáblázati számot.

A 06-os főosztályban kifejezett főtáblázati számot kerek zárójelbe téve formai alosztásként használhatjuk. A főtáblázati részben részletesebben megtalálhatóak a jelzetek, mint a segédtáblázati részben.

070 a sajtó, hírlapok, újságok szerkesztése, újságírás, sajtóügy

Régebben a 07-es főtáblázati számmal fejezték ki az egyes napilapokat, a mai gyakorlat szerint formai alosztást kell használnunk konkrét sajtótermék kifejezésére.

Például:

(054) Hajdú-Bihari Napló

08 gyűjteményes művek

Csak a vegyes tartalmú gyűjteményes munkákat soroljuk ide, az azonos tárgykörű írásműveket tartalmazó gyűjteményeket a megfelelő szakterület ETO főtáblázati számához soroljuk be a (08…) formai alosztás hozzáfűzésével. Gyűjteményes művek osztályozása során gyakran használunk A/Z névalosztást, nyelvi alosztást.

081 egy szerző több témában írt műveinek gyűjteménye. Például:

081 Eötvös J.: Eötvös József több témában írt műveinek gyűjteménye.

37(081) : Eötvös József pedagógiai tanulmányai

082 több szerző több témában írt munkái. Például:

082=111: több szerző vegyes tartalmú tanulmánygyűjteménye angol nyelven

63(082): több szerző mezőgazdaságról írt tanulmányainak gyűjteménye

09 A kéziratok, könyvritkaságok osztályba az írásműveket sajátos formai ismertetőjegyeik alapján soroljuk be, a tartalomra való tekintet nélkül. Ide osztályozzuk továbbá a kéziratokkal, könyvritkaságokkal foglalkozó irodalmat is. Például:

016:093(436) és 093(436):016  Az ausztriai ősnyomtatványok bibliográfiája

096.1”17” Illusztrált könyvek a 18. századból


A.2. táblázat - ETO főosztályok: 1

1 Filozófia. Pszichológia

A főosztály általános jellemezése:

A főosztály megnevezésében jelzett szakterületeken kívül tartalmazza a logikát, az etikát, valamint az okkult irodalmat is. A filozófia rész felosztása nem épül valamilyen filozófiai osztályozásra, hanem csupán felsorolja a filozófiai fogalmakat és elméleteket.

A jelzetalkotásban a filozófia osztályban különösen nagy szerepet játszik a névalosztás az egyes filozófusok és rendszerük jelölésére. Gyakori a viszonyítás a főosztályon belül is, mivel a filozófiában minden egyes fogalom egy másiknak a szempontjává válhat.

 

A főosztály fontosabb témakörei, jelzetszerkesztési szabályai:

Másként fejezzük ki az egyes filozófusok egyéni rendszereit, és másként a különböző filozófiai álláspontok, irányzatok, iskolák problémáját.

Ø Az egyes filozófusok és filozófiájuk jelölése: 1A/Z jelzettel történik.

Ø  Az egyes filozófiai iskolákat a megfelelő 141… kezdetű jelzettel jelöljük.

Az összefoglaló jellegű filozófiatörténeti munkákat az 1(091) filozófiatörténet jelzettel jelöljük, és szükség esetén földrajzi és idő, esetleg formai alosztást is fűzhetünk hozzá. Például:

1(091)(1/9)”…”(0…)

159.9 pszichológia, lélektan. Például:

159.937.515.5 színszimbolika

7:159.9 és 159.9:7 művészetpszichológia

16 logika. Az osztály viszonylag kevés fogalommal rendelkezik. Gyakran kapcsolódik a 001-gyel. Például:

001:16 és 16:001 a tudományok logikai rendszere, felépítése.

17 etika. Erkölcstan. Az osztályozás során sok esetben zavart okoz, hogy az etikát a társadalomtudományok részeként kutatják, de a filozófiánál is számon tartják a kérdést.

Például:

17:1 Spinoza vagy 17Spinoza -Spinoza: Etika

Ebben a főosztályban találjuk az esztétika jelzetét is, de míg korábban a 18-as osztályban helyezkedett el, napjainkban a 111.852-es jelzet jelöli az általános esztétikát. A szakesztétikákat a megfelelő művészeti ágaknál kell kifejeznünk.


A.3. táblázat - ETO főosztályok: 2

2 Vallás. Teológia

A főosztály általános jellemezése:

A főosztály az 1990. évi ETO középkiadáshoz képest jelentős mértékben átalakult. A főosztály jelzetei az UDC MRF 2000. decemberi állapotát tükrözik, tehát a lehető legfrissebbek.

A főosztályon belül általánossá vált a speciális ne önálló alosztások használata.

 

A főosztály fontosabb témakörei, jelzetszerkesztési szabályai:

2-1 a vallás elmélete és filozófiája. Például:

2-14 Isten. Istenek

2-2 vallási alapelvek. Például:

2-23 szent könyvek, vallási szövegek.

Az egyes vallások alapvető szent könyvei az egyes vallásoknál vannak felsorolva. Például:

27-23 Biblia. Szentírás

2-3 vallási személyek: olyan személyi csoportok, melynek tagjai nem köthetők valamilyen speciális vallási tevékenységhez. Például:

2-34 vértanúk

Az egyéb vallási személyek kifejezésére a következő lehetőségek vannak:

Ø      Vallási tisztségviselők: 2-725/727 Például:2-725 papok

Ø      Személyek kifejezhetők továbbá a -05-ös alosztás segítségével, alárendelve annak a funkciónak, amit betöltenek. Például: 2-788-051 szerzetesek-a -788 szerzetesrend+a -051 személyek csoportja segítségével kifejezve.

 

2-4 vallási cselekedetek. Például:

2-423.57-184.3 bűnök a hit ellen (2-184.3 hit, buzgalom az istenben)

Meghatározott vallási tilalmakat viszonyítással fejezünk ki. Például:

2-428.4:002 tiltott könyvek

2-425 etikai rendszerek. etikai elmélet

Az egyes vallási etikai irányzatokat viszonyítással lehet kifejezni úgy, hogy magát az etikai irányzatot a filozófiából származtatjuk. Például:

2-425:17.036.2 haszonelvűségi etika

2-5 istentisztelet legáltalánosabban. kultusz, vallásgyakorlat. Például:

2-523.4 istentisztelet célú épületek, templomok, mecsetek

2-562 vallási ünnepségek és fesztiválok. Például:

2-562:631.5 aratóünnep

2-562”321” tavaszünnep

2-562-31 az alapító születése (a -31a 2-3 vallási személyekből származik)

2-6 folyamatok a vallásban. Például:

2-675 ökumenizmus

2-7 vallási szervezet és közigazgatás. A vallások mint intézmények szervezetével foglalkozó dokumentumok osztályozandók ide. Például:

2-72-4 vallási szokások, hagyományok

2-725-447.7 papi nőtlenség (a -725 hivatalos vallási tisztviselőkhöz kapcsoltuk a -447.7 szüzesség, ártatlanság jelzetet)

2-78 vallási szervezetek, társaságok. Például:

2-78-055.2 vallásos nőszervezetek

2-78-053.2 vallásos gyermekszervezetek

A nem definiált céllal és tagsággal bíró vallási csoportokat és laikus rendeket vallás szerint +A/Z névalosztással fejezhetjük ki. Például:

27-784 ROS rózsakeresztesek

2-8 vallástipológia

21/29 Vallási rendszerek. Vallások. Hitfelekezetek. (a felsorolás történeti)

A vallás olyan rendszer, amely a világ szemléletében elismeri a szellemi vagy természetfeletti dimenziót.

21 Történelem előtti és primitív vallások

22 Távol-keleti eredetű vallások

23 Az indiai szubkontinens vallásai

24 Buddhizmus

25 Ókori vallások

26 Zsidó vallás. Judaizmus

27 Kereszténység. Például:

27-23 Biblia. Szentírás

27-242 Ószövetség

27-245.34 Eszter könyve

Isten tíz parancsolata: a sorrend a római katolikus egyházénak felel meg.

27-428-242.6.1 Ne tisztelj más isteneket!

27-428-242.6.2 Ne csinálj faragott képet és ne imádd!

27-428-242.6.3 Isten nevét hiába ne mondd!

27-428-242.6.4 Szenteld meg a 7. napot!

27-428-242.6.5 Tiszteld apádat és anyádat!

27-428-242.6.6 Ne ölj!

27-428-242.6.7 Ne paráználkodj!

27-428-242.6.8 Ne lopj!

27-428-242.6.9 Ne tégy hamis tanúságot!

27-428-242.6.99 Ne kívánd, ami embertársadé!

271/279 A keresztény egyházak és elnevezésük

28 Iszlám

29 Modern spirituális mozgalmak


A.4. táblázat - ETO főosztályok: 3

3 Társadalomtudományok

A főosztály általános jellemezése:

A főosztály az 1990. évi ETO középkiadáshoz képest sok apró változást tartalmaz, ezért a jelzetalkotás során figyelmesen kell eljárni.

 

A főosztály fontosabb témakörei, jelzetszerkesztési szabályai:

30 A társadalomtudományok elmélete, módszertana és módszerei. Szociográfia. Az osztály a korábbi kiadáshoz képest részletesebb lett, új jelzet például:

305-ös alosztály, amelybe a nemmel, nemiséggel kapcsolatos általános tanulmányokat soroljuk.

308 szociográfia, társadalomrajz

31 statisztika, demográfia, szociológia

Korábban az egyes tárgykörök vagy területek statisztikai adatait a következők szerint osztályozták: 31:0/9. Katalógusokban a mai napig találkozhatunk ezzel a gyakorlattal.

Az egyes tárgykörök statisztikájának osztályozása helyesen a következő: A tárgykör alapján meghatározzuk a főtáblázati számot, majd ehhez kapcsoljuk a statisztikai táblázat formát kifejező (083.4) formai alosztást. Szükség esetén a formai alosztás meg is előzheti a főtáblázati számot. Például:

336.2(083.4) Az adóstatisztika táblázatai

(083.4)336.2 Statisztikai táblázatok. Adó (állami bevételek)

Minden tudományterület feldolgozható statisztikai módszerekkel, ekkor szakstatisztikákról beszélünk. A 311.2 szakcsoporthoz viszonyítással kapcsoljuk a feltárt szakterületet. Például:

311.2:37 a pedagógia statisztikai módszerei

314 Demográfia. Például:

314.122.7:28 Iszlám népesedéselmélet

314.622.4 csonka család háztartása

316 Szociológia

Az egyes szociológusokat és elméleti iskolájukat a 316.2A/Z- vel jelöljük.

316.3 Társadalmi szerkezet. A társadalom mint szociális rendszer. Például:

316.37 Egyének mint a társadalmi szerkezet alkotóelemi

316.37-055.2 Nők mint a társadalmi szerkezet alkotóelemei

316.7 A kultúra szociológiája

316.74 Kulturális tevékenységek szociológiája. Például:

316.74:001 a tudás szociológiája

316.74: 2 vallásszociológia

316.74:82 irodalomszociológia

32 Politika

323 Belpolitika. A főtáblázati számot mindig földrajzi alosztás követi. Például:

323(439) Magyarország belpolitikája

A belpolitika alosztályon belül gyakran használatos a valamely rassz vagy nemzetiség elleni mozgalmak kifejezésére szolgáló 323.12, ill. a valamely rassz vagy nemzetiség érdekében lévő mozgalmak kifejezésére a 323.13. Mindkét főtáblázati számhoz etnikai alosztást kell kapcsolni. Például:

323.12(=411.16) antiszemitizmus

323.13(=411.16) cionizmus

327 Külpolitika. A főtáblázati számot mindig földrajzi alosztás követi. Például:

327(439:44) Magyarország és Franciaország külpolitikai kapcsolata

329 Politikai pártok

A pártok országonkénti és koronkénti különbözősége, eltérő céljaik, stb. nem teszik lehetővé szisztematikus rendszerezésüket, ezért földrajzi, idő és A/Z névalosztással tudjuk őket csoportosítani, pontosítani, ill. speciális célkitűzésű párt esetén viszonyítással. Egy adott ország politikai mozgalmainak összegyűjtése érdekében a (1/9) földrajzi alosztásokat beszúrhatjuk a 329 után. Például:

329(439)12 A/Z magyarországi liberális irányzatú párt. A táblázatban 329.12 főtáblázati számként találjuk a liberális irányzatot.

Ha ugyanolyan pártnévvel több párt is létezett ugyanolyan pártállással, akkor idő alosztást is kell használni.

A pártok relatív helyzetét .05-ös speciális nem önálló alosztással fejezhetjük ki. Például:

329(439)12.051A/Z liberális irányzatú magyarországi kormánypárt

A több féle politikai célt követő pártoknál a 329 megfelelő továbbosztásait, fontossági sorrendben, aposztróf jellel kapcsolhatjuk a jelzethez. Például:

329(439)12’13’23 liberális, haladó, köztársasági párt

Ifjúsági politikai mozgalmak kifejezésére a 329.78 főtáblázati számhoz -05-ös általános ismérvek szerinti alosztást kapcsolunk. Például:

329.78-055.25 lányok mozgalmai

33 Gazdaság. Közgazdaságtudomány: Nagyon nehezen használható osztály, mert nagyon sok témát felölel. Itt találhatóak a munkával, munkavállalással, kapcsolatos fogalmak, a gazdasági formák, a pénzügy, stb.

330 Gazdaság általában

331 Munkaügy. Foglakoztatás

332 Regionális gazdaság. Területgazdálkodás. Földügy. Lakásgazdaság

334 Gazdasági szervezetek és együttműködési formák

336 Pénzügyek

338 Gazdasági helyzet

339 Kereskedelem

34 Jog. Jogtudomány. A táradalom minden szférája jogilag szabályozott, ezért jogi vonatkozása minden területnek van. Amennyiben az adott terület jogi szabályozásának nincs önálló főtáblázati száma, a 34-es jog osztályhoz viszonyítással kapcsoljuk a szakterület főtáblázati számát. Az előnyszabály itt is érvényesül, tehát, ha az adott szakjog rendelkezik önálló főtáblázati számmal, akkor nem fejezhetjük ki viszonyítással. Például:

344.1 Katonai büntetőjog

346 Gazdasági jog

347.7 Kereskedelmi jog

348 Egyházjog

A jogi dokumentumok esetén a főtáblázati számot mindig pontosítjuk földrajzi alosztással, idő alosztással, mivel az egyes országoknak eltérő jogrendje van, ill. a jogforrásokat a (094)-es formai alosztással jelöljük.

34(091) jogtörténet

34(094) jogszabály

35 Államigazgatás. Hadtudomány

36 Gondoskodás az élet szellemi és anyagi szükségleteiről (Korábban népjólét, szociális gondoskodás) Az osztályon belül általánossá vált a speciális nem önálló és az általános ismérvek szerinti nem önálló alosztások használata. Például:

364.696-053.9-783.442:648.5 öregek otthonainak takarító szolgáltatása

364-43-021.311általános szociális munkás

37 Oktatás, nevelés, pedagógia. Az új ETO-ban módosult a tantárgyakhoz kapcsolódó dokumentumok osztályozása. Bármilyen iskolatípus és fokozat esetén az egyes tantárgyak a következő szabály szerint fejeződnek ki. 37.016:0/9 Például:

37.016:53 fizika

37.016:003-028.31 az olvasás és írás alapjai

39 Néprajz. A tárgyi néprajz és a szellemi néprajz elkülönülnek, a tárgyi néprajznál gyakran alkalmazzuk a viszonyítást, mert nincs a fogalmaknak egyszerű főtáblázati számuk. Például:

39:72 népi építészet

39(=214.58) a cigányság néprajza

390.4 Ruhátlanság, meztelenség

391 Ruházat, viselet, divat, szépítés és díszítés. Például:

391.91 tetoválás

392 A magánélet szokásai és hagyományai

393 Halál, halotti szokások.

394 Közéleti és társasági szokások. Például:

394.9 nemzetközi társasági kapcsolatok

394.912 különböző országok közötti kapcsolatokat ápoló szervezetek. Például:

394.912(44:493) Francia-belga baráti társaság

395 A társadalmi érintkezés szabályai

398 Folklór


A.5. táblázat - ETO főosztályok: 5

5 Matematika és Természettudományok

A főosztály általános jellemezése:

A természettudományokkal általánosságban foglalkozó írásműveket az 50-es osztály alá soroljuk be. A jelzetalkotásban fontos szerepe van a viszonyításnak, valamint a földrajzi, idő, formai és egyéb alosztásoknak. Például:

50(091) a természettudományok története

50-051 természettudósok, kutatók

 

A főosztály fontosabb témakörei, jelzetszerkesztési szabályai:

502/504 Környezettudomány. A természeti források megőrzése. A környezet fenyegetettsége és védelme. Például:

502.172:061.2(439) Magyar Természetvédelmi Egyesület

51 Matematika. Az osztály a klasszikus matematika szerintifelosztást követi. Az ETO klasszikus hierarchikus felépítése szépen megfigyelhető ebben az osztályban. Például:

510 A matematika alapvető és általános vizsgálódásai

511 Számelmélet

512 Algebra

514 Geometria

52 Csillagászat, asztrofizika, űrkutatás, geodézia (földméréstan) Például:

521 Elméleti csillagászat, égi mechanika

521.84:523.44 Eros és 523.44Eros:521.84 Az Erosz kisbolygó átvonulása a Nap előtt

523 Naprendszer.

523.45-87*3 A Jupiter III. holdja (A * a külső osztályozási rendszerből származó jelzetet jelenti.)

528 Geodézia, fotogrammetria, távérzékelés, kartográfia

528.48:624.19 A mérnökgeodézia módszerei az alagútépítésben

53 Fizika

54 Kémia, kristálytan, ásványtan

Az ETO-nak ezt a két, igen terjedelmes osztályát csak érintőlegesen lehet megismerni példák segítségével. A kellő mélységű és pontosságú osztályozás ezeken a szakterületeken csak megfelelő szakmai ismeretek (fizikai, kémiai) birtokában lehetséges. Lényeges látnunk a kapcsolatot a táblázat más részeivel, főosztályaival, mivel az elméleti és gyakorlati kérdések gyakran szétválasztva találhatók az 5-ös, ill. a 6-os főosztályban. Például: a repülés elmélete téma három helyre is besorolható az ETO-ban:

533 Aerodinamika

629.7 Légi járművek technikája és szerkesztése

656.7 Légiközlekedés

Mindkét osztályban fontos szerepük van a speciális nem önálló alosztásoknak.

Az 53 Fizika osztály felosztása a tudomány történeti fejlődése során kialakult klasszikus diszciplínák szerinti tagozódást követi. Például:

531/534 Mechanika

535 Fénytan

536 Hőtan

535.6:001.4=511.141 a színek tudományos megnevezése magyar nyelven

542 Gyakorlati, laboratóriumi, preparatív és kísérleti kémia

543 Analitikai kémia

544 Fizikai kémia

546 Szervetlen kémia

547 Szerves kémia

548/549 Ásványtan, kristálytan

549.086:548 ásványok kristálytani tulajdonságainak mikroszkópos vizsgálata és meghatározása

55 Földtudományok. Geológia. Az osztálynak sok kapcsolata van az 5-ös főosztály egyéb osztályaival, ill. a 6-os főosztállyal. Például: 622 bányászattal, 56 őslénytannal, 903 ősrégészettel. A jelzetalkotásban a legnagyobb szerepet a földrajzi alosztások és más főosztályokkal való viszonyítás játssza. Például:

550.34(56):699.84 az anatóliai földrengések és az általuk okozott épületkárok elleni védekezés

551.507:629.783 időjárási műholdak

56 Őslénytan

56:57 Paleobiológia általában

56:581 Paleobotanika általában

56:591 Paleozoológia általában

Az őslénytan elméleti vonatkozásait, technikáit az 57-es biológia osztályban szokásos módon kell kifejezni: 56.01/.08~57.01/.08

A paleobotanika rendszertani alosztályozása hasonló az 582 botanikai, növénytani rendszertanhoz: 561~582

A paleozoológiához tartozó fogalmak az 592/599 alosztályokban részleteződnek, ezért a hiányzó paleozoológiai jelzeteket a következő szabály szerint alkothatjuk meg: 562/569~592/599

Például:

56:551.793(439) a jégkorszak kövületei Magyarországon

561.26(439) őskori kovamoszatok Magyarországon

564.1(439:285 Balaton) a Balaton ősi kagylókövületei

57 Biológia. Az osztály elején kidolgozott .0-ás speciális nem önálló alosztásoknak nem csak az 57-es osztályban van jelentőségük, hanem az 58 Növénytan és az 59 állattan osztályokban is.

58 Növénytan

59 Állattan 

Például:

581.142.037 a villamosság hatása a csírázásra

581.9(439):582.28 Magyarország gombái. Jelzetszerkesztési konvenció, hogy az egyes növények osztályozása során kifejezzük az adott földrajzi terület flóráját, növényvilágát is.

591.9(71):595.78 a kanadai lepkék mimikrije. Jelzetszerkesztési konvenció, hogy az egyes állatok osztályozása során kifejezzük az adott földrajzi terület faunáját, állatvilágát is.

591.2 állatbetegségek a háziállatok kivételével

591.2:592/599


A.6. táblázat - ETO főosztályok: 6

6 Alkalmazott tudományok. Orvostudomány. Műszaki tudományok

A főosztály általános jellemezése:

Az ETO legterjedelmesebb és tematikailag legvegyesebb főosztálya. Legkiterjedtebb része a 62-es osztály és alosztályai.

 

A főosztály fontosabb témakörei, jelzetszerkesztési szabályai:

60 Az alkalmazott tudományokra vonatkozó általános kérdések. Alosztályai jelenleg nincsenek érvényben.

61 Orvostudomány. Sok tekintetben eltérő jelzetalkotási módszereket követ, mint az ETO más osztályai. Speciális nem önálló alosztásai a -00 és a -0 kezdetűek, melyek az orvostudomány alapproblémáinak kategóriáit fejezik ki. Például: megbetegedések jellege, a vizsgálat módja, diagnózis, gyógykezelés módja. Több speciális nem önálló alosztás is állhat egymás után, halmozható a jelzetben, de a túlzottan bonyolult jelzeteket kerülni kell. A speciális nem önálló alosztások sorrendje: elől áll a -00 jelű, majd utána a -0 jelű. Kettőnél több kötőjeles alosztás használata nem kívánatos. Például:

616.24-006.6-07 a tüdőrák diagnosztikája. Ez a jelzet a következőképpen is felírható:

616-006.6:616.24-07

616.24-006.6:616.24-07

616-006.6-07:616.24

62 Műszaki tudományok, technika általában. Itt találjuk azokat a speciális nem önálló alosztásokat felsorolva, melyek általában érvényesek a 62-es osztály alosztályaiban.

620 anyagvizsgálat, anyagismeret, erőművek, energiagazdálkodás. Például:

620.191:621.793 felületi anyaghibák fémbevonatok készítésénél

621 általános gépészet, magtechnika, elektrotechnika. Például:

621.039.9:550.34 atomrobbantások földrengéstani kutatások céljára

622 bányászat. Szoros kapcsolatban áll az 55-ös, geológia osztállyal, a lelőhelyek, telepek ott vannak felsorolva. Például:

622.233-71 fagyasztófúrások technikája a bányászatban

623 haditechnika. Tudománytörténeti okokból ékelődött be a bányászat és az építőmérnöki tudományok osztályai közé.

624/628 az építőmérnöki és rokon tudományok területeit foglalják magukba.

624 építőmérnöki tudományok

625 szárazföldi közlekedési utak technikája, vasútépítés, útépítés

626/627 vízépítés

628 egészségügyi mérnöki technika

Például:

624.1”324”(083) utasítás a mélyépítőipari téli munkák kivitelezéséhez

624.14:627.88 völgyzáró gátak jég elleni védőberendezései

629 járműtechnika. A közúti, vízi és légi közlekedési eszközök szerkesztését, gyártását és működését soroljuk ide. A jelzetalkotásban a viszonyításnak és a speciális nem önálló alosztások használatának van nagy szerepe.

63 mezőgazdaság, erdőgazdaság, állattenyésztés, vadászat, halászat

630 erdészet. Az alosztály részletezése külső forrásból, az Erdőgazdasági Tizedes Osztályozásból származik (IUFRO, Bécs), ezért *-gal jelöljük. Például:

630*27 díszfatermesztés

631/635 a mezőgazdaság üzemtana, szántóföldi növénytermesztés és kertészet. Például:

631.82:635.9 műtrágyák alkalmazása a virágkertészetben

635.35.044 karfiol termesztése fóliában

636/639 állattenyésztés, állati termékek, vadászat, halászat. Például:

637.2.024 vajköpülő

637.482 jódozott tojás

64 háztartás. Az osztályban sok speciális nem önálló alosztás használatos. Ugyancsak gyakori a -03-as és a -05-ös alosztások használata. Általános gyakorlat, hogy a háztatást, háztartásvezetést, lakberendezést, lakásfelszereléseket, stb. meghatározott személyek számára a 64.05~-05 párhuzamos jelzetszerkesztési eljárás segítségével fejezzük ki.  Például:

641.053.2 élelmiszerek gyermekek számára

645.4-182.22 beépített bútor

648.06 mosó-és tisztítógépek

641/642 élelmiszerek, ételek és elkészítésük, étkezések. Gyakori feladat a szakácskönyvek kifejezése. Általában a szakácskönyveket a 641.55(083.12) jelzettel látjuk el. Amennyiben egy konkrét ételcsoport elkészítéséről van szó, annak jelzetét az előbbi jelzethez viszonyítjuk. Például:

641.55(083.12):637.3 sajtos finomságok szakácskönyve

641.568(439)(083.12) magyar nemzeti ételspecialitások

643/645 lakás, lakberendezés. Ezekben az alosztályokban gyakran használjuk a -03-as anyagok szerinti alosztást. Például:

645.412-035.5

646/649 személyes szükséglet a háztartásban. Például:

646.45.055.2 női kabát

647.21 házmester

648.4 vasalás

649.8 betegápolás otthon

65 ipari, kereskedelmi, közlekedési és távközlési üzemek szervezése és vezetése

651 irodaszervezés

651.459.4:336.71 bankpénztári szolgálat

654 híradásügy

654.024:35 kormányközlemények

655 grafikai iparok, nyomdászat, kiadók, könyvkereskedelem

655.3.024.3 háromszínnyomás

656 A közlekedés és a posta. Forgalomszervezés, díjszabások

656.136.039 kamionok fuvarlevelei

657 számvitel, könyvvitel

657.6-051 könyvvizsgálók, revizorok

658 üzletvezetés, vállaltirányítás, kereskedelmi szervezés

658.310.8-051 személyzeti vezetők

658.8 eladás, marketing

658.8-051-055.2 női eladók

659 hirdetésügy, reklám, public relations

659.131.7:004.738.5 internetes hirdetések

66 vegyipar. A tiszta és elméleti kémiát, valamint kisebb mennyiségű kémiai anyagok ehhez kapcsolódó készítését az 54-hez osztályozzuk. A 66 alá osztályozzuk a kémiai és metallurgiai termékek ipari előállítását, valamint az élelmiszeripari termékeket, más mezőgazdasági termékeket, és ehhez hasonlókat.

661 vegyi anyagok, kemikáliák

661.152.3’1’2 nitrogén-foszfát műtrágya

662 robbantóanyagok, tüzelőanyagok

662.15 petárdák

662.53 gyufák

663 mikrobiológiai iparok, erjedési iparok, italipar, élvezeti cikkek ipara

663.126 sütőélesztő

663.241 konyak

663.473 belga sörök

663.664 ízesített jég, fagylalt, jégkrém

664 élelmiszerek előállítása és tartósítása

664.162.82 mesterséges édesítőszerek

664.5 fűszerek, ízesítők

665 olajok, zsírok, viaszok, ragasztóanyagok, gumifélék

665.14 gyertyagyártás

665.582.4 fürdősó

666 szilikátipar, üvegipar, kerámiák, cement és beton

666.281 gravírozott üvegek

667 festéktechnikai iparágak

667.637.4:536.522.3 hőmérsékletjelző festék

669 kohászat

67 különféle iparágak és mechanikai technológiák

671.16 mesterséges drágakövek és gyöngyök

672.7 késárú

672.81 gombostűk

673.5 harangok, harangöntés

674.21 épületasztalos-ipar

675.162 táskabőr

676.013 papírmalom, papírgíár

676.2-027.33 újra hasznosított papír és karton

677 textilipar

678 gumiipar, műanyagipar

68 továbbfeldolgozó iparok, készárut gyártó iparok

681.11.03 az órák szerkezeti elemei

681.738 napszemüvegek

681.835.2 kottaállványok

684.4:615.478.2 kórházi bútorok tervezése és gyártása

685.121 nyergek

685.34 cipőipar, cipőgyártás

686.1 könyvkötészet

687.14:797.2 fürdőruha

688.25 kesztyűbáb

689 barkácsolás

69 építőipar

692.2:694.5 favázas falszerkezetek

693.62:699.844 hangszigetelő vakolat


A.7. táblázat - ETO főosztályok: 7

7 Művészetek. Szórakozás. Sport

A főosztály általános jellemezése:

A főosztály tartalma meglehetősen vegyes. A művészetekkel kapcsolatos esztétikai és technikai kérdések sokszor keverednek.

 

A főosztály fontosabb témakörei, jelzetszerkesztési szabályai:

A 7.0…alatt felsorolt alosztások (a 7.04…) alattiak kivételével) a 77-ben és alosztályaiban, a többi osztályban korlátozás nélkül használhatóak. Az egyes művészek vagy alkotók jelölése A/Z névalosztással történik. Például: 730Rodin Rodin szobrai

71 tervezés, regionális, városi és országos tervezés, tájalakítás, parképítés, kertépítés. Például:

711.585-164 nyomornegyedek felszámolása

712.253:59:069.029 állatkert

72 építészet

72.035.2(439Debrecen)”180/184” klasszicista lakóépületek Debrecenben a 19. század első felében

73 szobrászat

74 rajzművészet, formatervezés, alkalmazott művészet, iparművészet

745.51:645.45 szekrény, polc, mint bútorművészeti tárgy

75 festészet

75.01:111.852 a festészet esztétikája

75.037.2(083.824) kubista festmények kiállítási katalógusa

76 grafikai művészetek, grafikák

766:659.133.1 plakátgrafika

77 fényképezés és rokon eljárások

771.532(439-82)(085) magyar fotópapírok gyártmánykatalógusa

78 zene

782.1(430)Wagner Wagner zenedrámái

782.9:792.82 balettzene

79 szórakozás,kikapcsolódás, játék, sport

791.077 amatőr film

791-21(44-82):791.01(043) a francia filmdráma esztétikai problémái-értekezés

796.71.093.54 országúti autóverseny


A.8. táblázat - ETO főosztályok: 8

8 Nyelv és Irodalom

A főosztály általános jellemezése:

A főosztály jelzetalkotásai szabályai jelentősen megváltoztak az 1990-es ETO kiadáshoz képest a 2005. évi kiadásban, amely az UDC Master Reference File 2000. évi állapotát tükrözi. A főosztály főbb témakörei az alábbiak:

80 nyelvtudomány, filológia

81 nyelvészet, nyelvtudomány, nyelvek

811 egyes nyelvek

82 irodalomtudomány, szépirodalom

82-1/-9 irodalmi műfajok

821 egyes nyelvek irodalma

 

A főosztály fontosabb témakörei, jelzetszerkesztési szabályai:

801 nyelvészet és filológia kérdései általában. Például:

801.632 alliteráció

801.8 nyelvemlékek

808 retorika, szónoklat. Például:

808.543 mesemondás, mesélés

81 nyelvészet

Az egyes nyelvészeti problémák,nyelvészeti kérdések, vonatkozások kifejezésére a -11/-26 és az ’1/’443 speciális nem önálló alosztások szolgálnak.

Az egyes nyelvek jelzetei a következő analógia szerint épülnek fel: 811.1/9==1/=9. Például:

811.511.141-26 magyar irodalmi nyelv

811.134.2’366.543 birtokos eset a spanyol nyelvben

Szótárak:

Egynyelvű szótárak:

Ø      a (038) alosztás alkalmazásával osztályozunk. Például:

(038)=511.141 magyar szótár

(038)54=134.2 vagy 54(038)=134.2 spanyol kémiai szótár

Ø      a 81’374.81 jelzettel is osztályozhatjuk az egynyelvű szótárakat. Például:

81’374.81=511.141 vagy 811.511.141’347.81

Többnyelvű szótárak:

Ø      (038)=111=511.141 angol-magyar szótár

Ø      81’374.822=111=511.141

Szakszótárak:

Ø      54(038)=134.2 spanyol nyelvű kémiai szótár

Ø      81’374.2’374.26:54=134.2 spanyol nyelvű kémiai szótár

Nyelvkönyvek:

Nyelvkönyvek osztályozása esetén azt a nyelvet, amelyet a nyelvkönyv tanít a nyelv főtáblázati számával fejezzük ki, majd ezt követi nyelvi alosztással kifejezve a nyelvet tanulók nyelve (ha megállapítható a nyelvkönyvből), végül pedig a (07…)  kezdetű formai alosztások valamelyike, amely kifejezi, hogy tankönyv jellegű kiadványról van szó. Például:

811.134.2=511.141(075) spanyol nyelvkönyv magyaroknak

82 irodalomtudomány, szépirodalom

Az irodalomtudományi műveknél elkülönítjük az irodalomtörténeti és az irodalomelméleti műveket.

82(091)”…” egyetemes irodalomtörténet

821.511.141(091)”…” a magyar irodalomtörténete

821.511.141(091)-31”…” a magyar regény története

 

82.0 irodalomelmélet, irodalmi technika

821.112.2-2.09 német színműkritika

82:1 irodalomfilozófia

82:111.852 irodalomesztétika

82-1/-9 irodalmi műfajok

82’0 a nyelvi fejlődés szakaszai, irodalmi korok

821.14’02 klasszikus görögirodalom

821.1/.9== =1/=9 egyes nyelvek irodalma. Például: 821.111 angol irodalom (az =111 az angol nyelv nyelvi alosztása)

 

Szépirodalmi művek osztályozása:

A szépirodalom osztályozása és szerepeltetése a szakkatalógusban nem tipikusan osztályozási feladat. A szépirodalmi művek legfőbb ismertetőjegye ugyanis a szerző és a cím, ezek alapján a leíró betűrendes katalógusban lehet visszakeresni. A szépirodalmi művek osztályozásánál éppen ezért az a cél, hogy a leíró katalógustól eltérő szempontok szerint tegyük visszakereshetővé az anyagot. Nyelvcsaládok szerint rendezzük az egyes népek irodalmát.

Alapvetően az alábbi részekből áll a szépirodalmi művek szakjelzete:

Ø      A megfelelő irodalom főtáblázati száma. Az író személye dönti el, hogy melyik szépirodalomhoz osztályozzuk.

Ø      A műfajt jelölő speciális nem önálló alosztás

Ø      A szerző neve névalosztással kifejezve

Ø      A kiadásfajta jellemzésére szolgáló alosztás

Ø      Esetelegesen a mű címe

Ø      Indokolt esetben nyelvi alosztás

Például:

821.511.141-312.6Jókai7.03=112.2- Jókai Mór egy regényének német fordítása

821.112.2-34Grimm (02.053.2) vagy 821.112.2(02.053.2)-34 Grimm - Grimm mesék, német irodalom, gyermekkönyv vagy német gyermekirodalom, mesék


A.9. táblázat - ETO főosztályok: 9

9 Régészet. Földrajz. Életrajz. Történelem

A főosztály általános jellemezése:

A főosztály jelzetalkotásai szabályai jelentősen megváltoztak az 1990-es ETO kiadáshoz képest a 2005. évi kiadásban, amely az UDC Master Reference File 2000. évi állapotát tükrözi.

A főosztály fontosabb témakörei, jelzetszerkesztési szabályai:

902/904 régészet

902 A régészettudománnyal általában foglalkozik, alapfogalmakat, módszereket találhatunk itt. Például:

902.4.034 adatrögzítő eljárások a víz alatti régészetben

903 Az ősrégészet, őskori maradványok fogalomköre tartozik ide. A feltárt dolgok anyagának kifejezésére a -03-as alosztást használjuk, az emlékek és tárgyak alakjának kifejezésére pedig a -4-es speciális alosztásokat, melyek a 62-es osztályból származnak. Például:

903.26’14.08-035.3 faragott, fából készült kultikus tárgyak pásztornépeknél

904 A történelmi korok kulturális maradványai, régiségek osztályozása történik itt. Az őskoron kívül az összes többi régészeti kor maradványaival foglalkozik. Például:

904:6 ipari régiségek

904:725.826 stadion, amfiteátrum maradványok

908 Honismeret: a terület történetére, földrajzára, szokásaira, kultúrájára, gazdaságára, stb. vonatkozó átfogó tanulmányokat osztályozzuk ide. Például:

908(439) Magyarország honismerete

91 földrajz. Ebbe az osztályba a szoros értelemben vett, összefoglaló jellegű földrajzi műveket soroljuk.

910 a földrajz általános kérdései, a földrajzi kutatás módszertana, utazások

910.26:528.77 légi felvételek földrajzi értelmezése

910.4(430:450) földrajzi utazások Németország és Olaszország között

911 általános földrajz, geofaktorok Például:

911.3:33 gazdaságföldrajz

912 térképek, egy földterület nem szöveges ábrázolásai. Minden típusú térkép főtáblázati száma 912, amely kiegészül földrajzi, idő és formai alosztásokkal. Az időalosztás mindig a térkép által ábrázolt tárgyidőt fejezi ki. Szaktérképek esetén a 912-höz viszonyítjuk a szakterületet kifejező főtáblázati számot. Például:

912:656.13(439)”2003”(084.33) 2003-as Magyarország autós zsebtérkép

913 regionális földrajz

913(439) Magyarország földrajza

913(439)(036) Magyarország útikönyv

929 életrajz, biográfia és rokon tudományok. Egyéni életrajzok formája: 929A/Z, a csoportos életrajzokat ki kell egészítenünk, hogy egyértelmű legyen a csoportosítás szempontja. Természetesen egyéni életrajzok esetében is részletezhetjük a jelzetet. Például:

929:75(45)”16” 17. századi olasz festők életrajza

929 Goethe

929:27-36 szentek élete

929:32(439)”18”Széchenyi

929.5 genealógia

929.6 címertan

929.7 nemesség

929.9 zászlók, lobogók

93/94 történelem

930 általános történettudományi jelzetek

930.85 művelődéstörténet, a kultúra és a civilizáció összefoglaló története

94 általános történelem

94(100) világtörténet

94(100)”1914/1918” az első világháború

94(32) az ókori Egyiptom történelme

94(41/99) az egyes országok történelme

94(420)”1714/1837” Anglia történelme, Hanover-ház


A.10. táblázat - ETO műveletek: összekötés

Összekötés, összekapcsolás, jele> +

Két vagy több tárgykört érintő vagy több ismertetőjeggyel jellemezhető dokumentumok tartalmának kifejezésére használható, a táblázatban egymást nem szorosan követő azonos típusú jelzetek összekapcsolására.

A témákat kifejező fogalmak tartalmilag függetlenek egymástól. Például: Bányászati és kohászati lexikon

622+669(031) vagy 669+622(031) vagy 622(031)+669(031).

Az összekötés növeli a prekoordináltságot, a jelzet bonyolulttá válik, ezért a + jel használata az utóbbi évek osztályozási gyakorlatában háttérbe szorult. Javasolt a jelzet posztkoordinált formában történő felírása. Az előző példa javasolt megoldása: 622(031), 669(031).

Összekötés nem csak főtáblázati számok között lehetséges, hanem azonos segédtáblázathoz tartozó alosztások is összekapcsolhatók.


A.11. táblázat - ETO műveletek: átfogás

Átfogás, összefoglalás, jele /

Ha a feldolgozandó dokumentum több olyan témáról szól, melyeknek fogalmai az ETO táblázatban közvetlenül egymás után vannak felsorolva és nincs az összefoglaló gyűjtőfogalomra külön jelzet, akkor ez a gyűjtőfogalom az elsőként és az utolsóként felsorolt fogalmak jelzeteinek /-jellel, átfogással történő összefoglalásával alkotható meg.

A jelzetek összefoglalása csak azokban az esetekben javasolt, ha azt a táblázat is jelzi. Például. 592/599 Állatrendszertan.

Önállóan lehetőség szerint ne alkossunk átfogással jelzetet, mert számolnunk kell azzal, hogy az összefoglalt fogalmak részfogalmait külön-külön nem tudjuk majd sem tárolni, sem pedig visszakeresni.

Például: 591.11/.13 állatok vérkeringése és táplálkozása. Az átfogással készült jelzet tartalmazza a 591.12 légzés fogalmat is, de ebben a formában ez nem jeleníthető meg.


A.12. táblázat - ETO műveletek: viszonyítás

Viszonyítás, jele :

Két vagy több tárgykör közötti fogalmi viszonyt fejez ki. Akkor használjuk, ha a dokumentum tartalma az összetett jelzetben egyesített komplex fogalommal fejezhető ki.

Például: munkaidő a bányászatban 331.31:622. Nem alkotható viszonyítással összetett jelzet, ha valamely komplex fogalomnak a táblázatban van saját, egyszerű jelzete. Például: a 622.47 bányavilágítás helyett nem használható a 622:628.9 (bányászat és világítástechnika).

A jelzetelemek sorrendje felcserélhető, tartalmuk nem változik. Viszonyítással nem csak főtáblázati számok, hanem azonos típusú önálló általános alosztások is összekapcsolhatók. Például: 339.5(436:439) Külkereskedelmi kapcsolatok Ausztria és Magyarország között.


A.13. táblázat - ETO műveletek: sorrendrögzítés

Sorrendrögzítés, jele ::

Használata megegyezik a viszonyításéval, eltérés csak abban van, hogy itt az elemek sorrendjének jelentősége van, mert csak a kétszeres kettőspont előtt álló elemet kívánjuk visszakereshetővé tenni, az azt követő jelzetelem visszakereshetőségéről lemondunk.


A.14. táblázat - ETO műveletek: csoportképzés

Csoportképzés, jele [...]

A jelzetek viszonyítással (:) vagy összekötéssel (+) történő összekapcsolása során szükség lehet a szorosabban összetartozó fogalmak jelzeteinek logikai csoportosítására a fogalom pontosítása érdekében. Ezt szolgálja a [..] jellel történő tagolás.


A.15. táblázat - ETO műveletek: külső forrásból származó jelzet

Külső forrásból származó jelzet, jele *

Abban az esetben használjuk a * jelet a jelzet jelölésére, ha az valamilyen külső, az ETO-tól eltérő osztályozási rendszerből származik. Például a 630*1 azt jelzi, hogy a 630-as alosztály részletezése más forrásból származik, a bécsi Erdőgazdasági Tizedes Osztályozásból.


A.16. táblázat - Önálló általános alosztások: nyelvi alosztás

Nyelvi alosztás, jele =

Annak a dokumentumnak a nyelvét vagy nyelvi formáját jelölik, amelynek a tárgyát a főtáblázati ETO szám fejezi ki. Jelzeten belül általában az utolsó jelzetelem, de állhat a jelzetlánc közepén, sőt az elején is, ha nyelv szerint kívánjuk rendezni a dokumentumot. Példák a sorrendre: 663.4(493)(075)=112.5 Belgium söriparáról szóló tankönyv flamand nyelven. (02.053.2)=111:...gyermekkönyv angol nyelven tartalom szerinti elrendezésben. =111(02.053.2):...angol nyelvű művek, gyermekkönyvek különböző tartalommal.

Két vagy többnyelvű dokumentumok esetében, ha a nyelveket nem akarjuk felsorolni, a nyelvi alosztás =00 lesz. Amennyiben fel kívánjuk sorolni a nyelveket, akkor sorrendjük emelkedő számsorrend lesz, kivéve, ha a nyelvi alosztások sorrendje befolyásolja a tartalmat, például nyelvi szótárak esetében. Példák: 53(035)=111=112.2 fizika kézikönyv angol és német nyelven. (038)=111=511.141 angol-magyar szótár. (038)=511.141=111 magyar-angol szótár.

Abban az esetben, ha jelölni szeretnénk, hogy a dokumentum fordítás eredménye, a fordítást mindig az =03-mal jelöljük, és ehhez kapcsoljuk ponttal a dokumentum eredeti nyelvének számát az =03.1/9~= =1/=9 párhuzamos jelzetszerkesztésnek megfelelően. Az eredeti nyelvet annak a nyelvnek a nyelvi alosztása követi, amelyre a fordítás történt. Példák: 61=03.161.1=133.1 orvosi dokumentum oroszból fordítva franciára.

Az egyes nyelvek főtáblázati száma a nyelvi alosztásból alkotható meg, oly módon, hogy a 811 (egyes nyelvek) főtáblázati számhoz az egyenlőség jelet elhagyva, ponttal kapcsoljuk a nyelvi alosztást. Például: 811 egyes nyelvek, =511.141 a magyar nyelv nyevi alosztása, ebből a magyar nyelv főtáblázati száma a következő lesz: 811.511.141.

Az egyes nyelvek/népek szépirodalma főtáblázati szám szintén a nyelvi alosztásból származik. A 821 (egyes nyelvek irodalma) főtáblázati számhoz az egyenlőség jelet elhagyva, ponttal kapcsoljuk a nyelvi alosztást. Például: 821 egyes nyelvek irodalma, =511.141 a magyar nyelv nyevi alosztása, ebből a magyar irodalom főtáblázati száma a következő lesz: 821.511.141.


A.17. táblázat - Önálló általános alosztások: népi/etnikai alosztás

Népi alosztás, jele (=...)

A népi/etnikai alosztásnak nincs részletes táblázata a segédtáblázti részben, mert jelzeteit a nyelvi alosztások kerek zárójelek közé helyezésével adhatjuk meg. Például: 39(=511.141) a magyarság néprajza . 664.6(=411.21) arab kenyér

Az egyes földrajzi területek etnikai csoportjainak jelölésére több lehetőség is van. Első eset, hogy közös kerek zárójelbe írjuk a földrajzi és az etnikai alosztást. Például: 392.5(439.175=162.4) házassági szokások a Békés megyei szlovákoknál. Második esetben külön-külön írjuk fel a földrajzi és etnikai alosztásokat, de ilyenkor minden esetben az etnikai alosztás megelőzi a földrajzi alosztást a prekoordinációs szabály miatt. Az előző példa ebben a formában: 392.5(=162.4)(439.175). További példák: 78(=562)(988) a grönlandi eszkimók zenéje. 78(=414)(73) fekete zene (néger) az USA-ban.


A.18. táblázat - Önálló általános alosztások: földrajzi alosztás

Földrajzi alosztás, jele (1/9)

A földrajzi alosztás a következő jellemző csoportokból áll: (1)-gyel kezdődő jelzetek általános ismérvek kifejezésére szolgálnak. Itt találjuk meg felsorolva azokat a nem önálló speciális alosztásokat, amelyek általában a földrajzi alosztások teljes körében alkalmazható jellemzőket fejeznek ki. Például: (1-11) valaminek a keleti része, (4-11) Kelet-Európa, (285-11) egy tó keleti része. (100)-zal fejezhetünk ki egyetemességet, nemzetköziséget. Például: 78(100)(091) a zene egyetemes története. Ezt a jelzetet használjuk akkor is, ha több ország jelzetének a felsorolásától eltekintünk vagy egy országot ki akarunk emelni a többi közül. Például: 61(44+100) Franciaország és több más ország orvostudománya.

(2)-vel kezdődnek a természetföldrajzi jellemzőket kifejező jelzetek. Például: (285) tó, tavak. Amennyiben egy konkrét földrajzi helynek nincs önálló földrajzi alosztása, megkeressük a legspeciálisabb jelzetet és névalosztással pontosítjuk tovább. Például: 597(439:285Balaton) a Balaton halai

(3)-mal kezdődnek az ókori országok és a középkor helyei. (4/9)-cel a jelen államokat jelöljük. Az egyes kontinensek egy számjeggyel fejeződnek ki, a (4)-es Európa. Konkrét városok, települések kifejezésére az ország jelzetét követően névalosztást írunk a kerek zárójelen belülre. Például: Debrecen 19. századi építészete 72(439Debrecen)"18" .

A földrajzi alosztásoknak kitüntetett szerepük van a 9-es főosztály fogalmainak kifejezésében. Az egyes országok, területek regionális földrajzát a 913-as főtáblázati számmal és az azt követő földrajzi alosztással fejezzük ki. Például: 913(5) Ázsia földrajza, 913(439) Magyarország földrajza. Az egyes országok történelmét a 94-es főtáblázati számmal és az azt követő földrajzi alosztással fejezzük ki. Például: 94(439) Magyarország történelme.


A.19. táblázat - Önálló általános alosztások: formai alosztás

Formai alosztás, jele (0...)

A formai alosztások a dokumentumok külső jellegzetességeinek és a tárgyalásmód jellegének a jelölésére szolgáló jelzetek. Például: 53(035) a fizika kézikönyve. 72(091) az építészet története. 323.12(=411.16)(439)"1939/1945"(092)Wallenberg, R. antiszemitizmus Magyarországon a 2. vh. idején, Raul Wallenberg életén keresztül bemutatva.

(A formai alosztásokhoz a speciális sajátságok kifejezése céljából speciális nem önálló alosztásokat kapcsolhatunk. Például: (0.021.6) miniatűr dokumentum, ebből következően (02.021.6) miniatűr könyv.

Abban az esetben, ha a formai alosztások táblázati részben valamely fogalomra nem áll rendelkezésre megfelelő jelzet, azt a (0:..)alosztás a főtáblázati számok hozzákapcsolásával teszi lehetővé. Például: 929(0:82-32) életrajzok irodalmi elbeszélések formájában. Irodalmi elbeszélés formai alosztás nincs, a megfelelő jelzetet a 82-es irodalom osztályban találtuk meg, és ezt kapcsoltuk viszonyítással a formai alosztás szokásos kezdő karaktereihez, a (0-hoz, majd bezártuk a zárójelet.

Előfordulnak olyan dokumentum, amelyek kifejezetten személyek bizonyos csoportjának szólnak. Ezt a jellegzetességet is formai alosztással fejezhetjük ki. Ehhez a -05-ös általános ismérvek szerinti alosztások személyek csoportjából kiválasztjuk a megfelelő jelzetet, majd a kötőjelet elhagyva .0-ás alosztásként kapcsoljuk a formai alosztáshoz a kerek zárójelen belül. Így egy szerkesztett formai alosztáshoz jutunk. Például: (051.056.84) folyóirat vegetáriánusoknak, ahol a (051) jelentése folyóirat, a -056.84 vegetáriánus személyek, ebből a jelzetből elhagytuk a kötőjelet és ponttal kapcsoltuk a formai alosztáshoz. Ugyanez a helyzet a gyermekkönyvek formai alosztás esetében is, melynek jelzete: (02.053.2) A (02) fejezi ki a könyvet, a -053.2 pedig a gyerekek csoportját.


A.20. táblázat - Önálló általános alosztások: formai alosztás

Idő szerinti alosztás, jele "..."

Az idő szerinti alosztások a főtáblázati számmal jelölt tárgykörre jellemző időpont, időtartam vagy a vele kapcsolatos egyéb időbeli jelenség behatárolására szolgáló önálló jelzetek. Az idő lehet: kronológia idő, ami a konkrét időszámítás szerint jelzett időt jelenti. Például: "19" jelentése huszadik század. Az idő lehet: időfenomenológia, amely a konkrét időszámítástól függetlenül mért időt jelenti. Például. "321" tavasz, "3445" dél, "465.05" öt éves, "342.1" hétfő.

Az idő alosztás jelzeteiben a három számjegyenkénti tagolást felváltja az idő szokásos egységei szerinti tagolás. Az időszámítás előtti időpontot - jellel jelöljük, például: "-0753" az időszámításunk előtti 753. év. Az időszámításunk szerinti időpontok esetében csak akkor használunk + jelet, ha egyébként félreérthető lenne. Az évezredet minden esetben egy számjegy jelöli, például: "0" az időszámításunk szerinti 1. évezred. Az évszázadot két számjeggyel jelöljük, például: "11" a 12. század, "01"a 2. évszázad. Az évtizedeket három számjeggyel fejezzük ki, például. "164" a 17. század 5. évtizede, "003" az időszámításunk szerinti 4. évtized. Az évek jelölésére négy számjegy szolgál, például "1789/1799" a francia forradalom időszaka. Szükség esetén akár perc pontossággal is kifejezhető az idő, ilyenkor a jelzet tagolása az időnél szokásos módon történik. Például: "2011.04.16.16.25"